A Cuando-folyó (Botswanában Chobe, Namíbiában Kwando) Délnyugat-Afrika folyója, mely Angolában ered, majd áthalad a namíbiai Caprivi-sávon, onnan pedig a Botswana északi részén fekvő Linyanti-mocsáron folyik keresztül.Afrique Centre et Sud, 1996 A mocsár utáni szakaszon Linyanti-folyó a neve, ettől keletre veszi fel a Chobe-folyó nevet egészen a Zambézibe torkollásáig.Britannica.com
Forrástól a torkolatig
A folyó Angola központi fennsíkján ered a Tembo-hegy oldalán, itt a neve még Cuando,R. Mepham, 1992 innen folyik végig a zambiai határ vonalát követve. Útja során egy 5–10 km széles mocsaras folyosón kanyarog át (a térképen 1-es számmal jelölve; a zambiai határ az ártér keleti részén fut, nem követi a folyó kanyarulatait). A többi dél- és közép-afrikai folyóhoz hasonlóan vízhozama óriási különbségeket mutat az esős évszak – amikor a folyó több kilométer széles is lehet – és a száraz évszak között, amikor a folyó szinte eltűnik a mocsarakban. A zambiai határt elhagyva a folyó mocsaras csatornákon át keresztezi a namíbiai Caprivi-sávot (térképen: 2), majd innen délkelet felé haladva határfolyót képez Namíbia és Botswana között. Mintegy 10 000 évvel ezelőtt a Cuando egybefolyt az Okavangóval és együtt táplálták a délre fekvő Makgadikgadi-tavat (ami időszakosan napjainkban is vizenyős területC.M. Hogan, 2008), azonban a környék tektonikus mozgás következtében megemelkedett. Ennek következtében a folyó napjainkban egy kissé magasabban fekvő területen halad át (térkép: 4), apró csatornákra oszlik, kialakítva a hordalékkal feltöltött szigetekkel tarkított Linyanti-mocsarat, és csaknem ugyanúgy eltűnhetett volna a Kalahári sivatagban, mint az Okavango. Ehelyett élesen keletnek fordul és további útján Botswana határán folyik végig. A száraz évszakban csak kevés számú nyílt csatorna található a mocsarakban. Ettől a ponttól kezdve a folyó neve Linyanti (térkép: 6), majd miután áthalad egy időszakos tavon (Liambesi) (térkép: 7) Chobe-folyó a neve (térkép: 8). Ezután a folyó a kazungulai révnél torkollik a Zambézibe (térkép: 9). Azokban az áradásos években, melyekben az Okavango szintje elegendően magas, a víz egy része a Magwekwana-folyó egyébként száraz medrén keresztül átjut a Linyanti-mocsárba, vagyis a Zambézi-medencébe. Egyébként az Okavango-medence lefolyástalan. A Cuando, Linyanti és Chobe folyórendszer vizéből olyan sok párolog el az útjába eső mocsarakban, hogy a Zambézibe csak áradásos években szállít számottevő mennyiségű vizet.
Állatvilága A folyórendszer híres a partjai mentén élő állatvilágról, a folyó csaknem teljes hosszában mindkét partján vadrezervátumok vagy természetvédelmi területek találhatók. Ezek közül sok szenvedett károkat az angolai és namíbiai konfliktusok során, de a helyzet normalizálódásával megvan az esély az eredeti állapot visszaállására. A folyó által érintett nemzeti parkok:
Coutada Publica do Luiana (Angola) Sioma Ngwezi Nemzeti Park (Zambia) Nyugat-Caprivi Vadrezervátum (Namíbia) Mudumu Nemzeti Park (Namíbia) Mamili Nemzeti Park (Namíia) Chobe Nemzeti Park (Botswana)
Források C. Michael Hogan (2008) Makgadikgadi, The Megalithic Portal, ed. A. Burnham Robert Mepham, R. H. Hughes, G. M. Bernacsek (1992) A Directory of African Wetlands, International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, United Nations Environment Programme, World Conservation Monitoring Centre, 820 pages
Fordítás
Jegyzetek
További információk Islandia.eu
Kategória:Angola folyói Kategória:Namíbia folyói Kategória:Botswana folyói