Irmei Ferenc, születési nevén Gruber Ferenc (Pest, 1846. június 29. – Budapest, 1907. február 12.) főreáliskolai tanár és a Petőfi Társaság rendes tagja.
Élete Irmei Ferenc, születési nevén Gruber Ferenc (Pest, 1846. június 29. – Budapest, 1907. február 12.) főreáliskolai tanár és a Petőfi Társaság rendes tagja. Középiskoláit szülőhelyén végezte, majd az egyetem hallgatója volt, ahol a modern filológiával, bölcselettel és esztétikával foglalkozott. Azután hírlapíró lett és idejét a publicisztika és műkritika közt osztotta meg. 1873. október 1-től 1875. július 30-ig ideiglenes tanár volt a Budapest, IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskolában. 1876-1881 között a Budapesten a II. kerületi községi polgári fiúiskolában, a Medve Utcai Népiskolában magyar nyelvet és irodalmat, német nyelvet és irodalmat és történelmet tanított az I.-VI. osztályokban. 1882-1900 között Budapesten a VIII. kerületi Práter-utcai Községi Polgári Leányiskola tanára volt. 1900-ban súlyos betegsége miatt nyugdíjba vonult.
Írásai
Cikkei a Fővárosi Lapokan (1867. Shakespeare és Cervantes, 1872. Tárcza Ferrarából, A góth királyok régi székhelyén Ravennában, a Pizai temetőben, Cicero Tusculumában, Bologna műemlékei, A görög és keresztyén isten a képzőművészetben, Szent Rozália ünnepe, 1873. Nápolyi Johanna, Endre magyar herczeg és Bocaccio, A San-Onofrio kolostorban, Az első keresztyének sírjánál, 1875. Az albaniai tónál, 1882. és 1884. Könyvism., 1885. A murányi Venus); a Reformban (1871. 83-88. sz. A szabad országról, W. Hepworth Dixon után); a Magyarország és a Nagyvilágban (1872. Kirándulás Pompejibe, 1873. Egyház-reformer és aesthetikus, 1874. Budapest újabb építkezései, 1876. Ezerhétszázéves levelek, könyvism., 1877. könyvism. és polemia); Családi Körben (1868. Oelenschleger a dán költő), a Századunkban (1868. 121-125. sz. könyvism) a Budapesti Közlönyben (1872. 66., 67. sz. Róbert Lipót.); a Figyelőben (1872. A Colosseum, Modern szobrászat Olaszországban 1873. 34. sz. Fiesole); az Athenaeumban (1873. Az olasz földről, Velenczei festészet, 1874. Velasquez); a Pesti Naplóban (1875. 79., 80. sz. A classicai régészet állása a külföldön, 1876. 96. sz. Pannonhalmán), a Magyarországban (1879. 125. sz. könyvism.) Havi Szemlében (III. 1879. Egy franczia történetíró), a Koszorúban. (I. 1879. A középkori költők ismeretköre, II. Franczia vélemény Petőfiről Vajda János, IV. 1880. Csiky Gergely jellemrajza, V. 1881. Theokritos idylljei és könyvism.), a Századokban (1879. könyvism.), a Figyelőben (VII. 1879. Gyula Pál emlékbeszédei), az Ellenőrben (1880. 215. és 566. sz. könyvismertetés); Pesti Hirlapban (1881. 39. szám. Valami a historiai pályadyjakról), a Nemzetben (1882. 122. sz. A karácsonyi könyvpiacz és költészetünk, 1883. 23. sz. Mátyásy József, egy régi magyar poéta), a Budapesti Hirlapban (1884. 316., 320. sz. könyvism.), a Harmoniában (1884. könyvismertetés), az Ország-Világban (1887. Attila kincse), a Nemzetben (1887. 62. sz. Régészetünk és az Archaeologiai Értesítő), az Arch. Értesítőben (1889. könyvismertetés), a Magyar Hírlapban (1891. 61. sz. Az opera intendánsai, 86. sz. Hibás szólásmódok, 99. sz. Hibás betű, hibás szó, 167. sz. Az opera szöveg).
Munkái
Az aranypróba. Eredeti szinmű 4 felv. Bpest, 1879 (M. Könyvesház 64., 65. sz.) Juvenalis. Uo. 187. (különny. Szana Koszorújából és Egyetemes könyvtár. Győr, 1889. 23. sz. Ism. Egyet. Philol. Közlöny. 1879) Világtörténet a felsőbb- és polgári leányiskolák számára. Bpest, 1888 (2. kiadás. Uo. 1893) Magyar alkotmánytan az elemi népiskolák számára. ott, 1890 (Balóval együtt.) A magyar nemzet története. Polgári fiú- és leányiskolák számára. Uo. 1894 Bourdeau, János: A jelenkori gondolkozás mesterei. Ford. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam (72). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1907
Források
A Pallas nagy lexikona
Jegyzetek
További információk
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911– Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Pestiek Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1907-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar tankönyvírók Kategória:Magyar írók