1907

Események Határozott dátumú események február 21. – Romániában parasztfelkelés tör ki, amelyet csak áprilisban sikerül leverni. március 11. – Szófiában meggyilkolják Dimitar Petkov miniszterelnököt. május 2. – A magyar minisztertanács elfogadja a vasúti szolgálati szabályzat ún. „horvát paragrafusát”, melynek értelmében a vasutasok számára kötelező a magyar nyelv tudása. (A vasúti szabályzat elleni harc a horvát politika sarkalatos pontjává válik.) május 26. – Az Egyesült Államokban megalakítják a kivándorolt, mintegy félmilliónyi szlovákság szervezeteit összefogó Szlovák Ligát. június 22. – A bécsi birodalmi gyűlésben a cseh polgári pártok 84 képviselője közös cseh Nemzeti Klubot hoz létre. (A klub létszáma november 22-én 65 főre csökken.) június 26. Lemond Teodor Pejačević horvát bán és az autonóm kormány, a horvát–szerb koalíció ellenzékbe vonul. Az új horvát bán Rakodczay Sándor. július 1. – A magyar országgyűlés elfogadja a lex Apponyi néven ismertté vált 1907. évi XVI. és XVII. törvényt, az állami iskolai tanítók fizetését, illetve a nem magyar tannyelvű népiskolák jogviszonyát, s az ott tanítók fizetését szabályozó, az iskolai magyarosítás eszközeként használt rendeletet, miután a tervezett nemzetiségi obstrukció és a tömeges tiltakozások eredménytelenek. augusztus 1–8. – Az angliai Brownsea Island-en tartott tábor jelenti a cserkészet megalapítását. augusztus 29. – Összeomlik a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő Szent Lőrinc-folyó fölött a tartományi főváros, Québec City és a túlparti Lévis közti acélhíd. (A katasztrófában 75-en vesztették az életüket. Kora leghosszabb acélszerkezetű hídjának összeomlását a tervezési hiba mellett az okozta, hogy nem volt megfelelő az építkezés szakmai irányítása.) október 27. – A Liptó vármegyei Csernova községben 14 halálos áldozattal jár a brutális csendőri beavatkozás. A helybeliek az ellen tiltakoznak, hogy Andrej Hlinka rózsahegyi plébános, a falu szülötte helyett más lelkésszel akarják felszentelni a falu új templomát. (Az eset tiltakozó hullámot vált ki Csehországban, de elítélik a bécsi parlamentben, és az európai sajtó is tudósít róla.) október 31. – Választások Crna Gorában. (Az ellenzéki Nemzeti Párt nem jut be a skupštinába.) december 12. – A király feloszlatja a horvát országgyűlést, mert nem éledt újjá kormányképes magyarbarát párt.

Határozatlan dátumú események október Kitör az 1907-es amerikai bankpánik. az év folyamán – Az eszperantó megreformálásával létrejön az Ido nyelv. A Hawaii Egyetem alapítása. Új-Zéland brit birodalmi domíniummá válik. Giesswein Sándor vezetésével megalakul az Országos Keresztényszocialista Párt. Magyarországon törvények születnek az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és baleset-biztosításáról, a tanítók jogviszonyáról és javadalmazásáról, a magyar nyelv oktatásáról, a gazda és a cselédek közötti jogviszonyról. Megjelenik Malonyai Dezső „A magyar nép művészete” című ötkötetes munkája. Galamb József megtervezte a híres Ford T modellt, amely forradalmasította az autógyártást és amelyből az 1907 utáni két évtizedben több mint 15 millió darabot adtak el. Radikális lengyel parasztcsoportok megjelentetik „Zaranie” (Hajnal) című kiadványukat, melyben síkraszállnak a falvaknak az egyház befolyása alól történő kivonása és a földbirtokok felosztása mellett. Az osztrák kormányzat Galíciában bevezeti az általános, titkos választási rendszert. (Az első választásokon a Lengyel Néppárt győz. A lengyel nemzeti demokraták Stanisław Glgbiński lwówi (lembergi) egyetemi professzor vezetésével 16 mandátumot szereznek a parlamentben.) Létrehozzák a legális Lengyel Demokrata Társaságot, melyben a kispolgári és dzsentrielemek vannak többségben. Az orosz kormányzat egy tisztán lengyelek lakta területet csatol Oroszországhoz. (Az országos felháborodás hatására a terület tényleges elcsatolása csak 1912-ben történik meg.)

Az év témái Államok vezetőinek listája 1907-ben 1907 az építészetben Árkay Aladár tervei alapján elkészül Pesten a Városligeti út 5-7. alatt a fasori református templom. Magyar Ede tervei alapján Szegeden megépül a Reök-palota, mely ma a Városi Képtár otthonául szolgál. Zielinski Szilárd építészmérnök tervei alapján megépül a Hosszúvölgyi viadukt. Nagyváradon megkezdődik a Fekete Sas palota építése Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A nagykőrösi református templom Sándy Gyula és Foerk Ernő tervei alapján elnyeri mostani alakját, a város összképét igen meghatározó jellegzetes formáját. Láng Adolf építész tervei alapján megépül a pécsi Városháza. Pogány Móric legismertebb műve a Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében. A tervpályázatot 1907-ben nyerte meg; az emlékmécsest 1926-ban állították fel. Marosvásárhelyen megépül a jelenlegi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, valamint az egykori Gróf Széchenyi István Műszaki Egyetem épülete. Cegléden ifj. Nagy István tervei alapján megépül az egykori Czeglédi Ipar és Kereskedelmi Bank épülete, amely ma az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményének ad otthont. Csernáton kettős bolthajtású kőhídja, ma műemlék. Ungváron megnyílik az egykori Drámai Színház. Épül a Casa Milà és a Casa Batlló Barcelonában, Antoni Gaudí tervei alapján. 1907 a festészetben Georges Braque: A nagy akt. Csontváry Kosztka Tivadar megfesti a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című képeit. Raoul Dufy: Július 14. Vaszilij Kandinszkij megfesti a Színes élet című képét (tempera). Gustav Klimt megkezdi a Danae és a Csók festését. Henri Matisse: Bőség, nyugalom, gyönyör. Pablo Picasso megfesti az Avignoni kisasszonyok című kubista képet. Rippl-Rónai József megfesti az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című olajfestményét és A körtvélyesi kastélyt. Henri Rousseau a naiv festészet elindítója megfesti A kígyóbűvölő nő című képét. 1907 a filmművészetben Kísértet a szállodában, rendezte: James Stuart Blackton Ben Hur, rendezte: Sidney Olcott 20000 mérföld a tenger alatt Georges Méliès 1907 az irodalomban Megjelenik Ady Vér és arany című kötete. Mikszáth Kálmán befejezi A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét. Megjelenik Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye. Megjelent Kosztolányi Dezső első verseskötete, a Négy fal között. Megjelenik Rainer Maria Rilke Új versek című kötete 1907 a légi közlekedésben 1907 a jogalkotásban 1907 a sportban Megalakult a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) 1907 a szobrászatban Október 13-án fényes ünnepség keretében, a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás nagyszabású rendezvénysorozatának zárásaként avatták fel a Zsolnay Vilmost ábrázoló bronzszobrot, Horvay János és Apáti Abt Sándor munkáját. 1907 a tudományban Megjelenik Budapesten Kosutány Tamás könyve, A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából címmel, melyben hat év kutatómunkájának eredményét összegzi, s egyúttal megállapítja, hogy a magyar búza sikértartalma általában meghaladja a legtöbb külföldi búzáét. Az Amerikai Egyesült Államokban géppel kezdik fújni az üvegpalackokat. Alois Alzheimer német ideggyógyász elsőként írja le az Alzheimer-kórt. Az umami ízét kiváltó mesterséges adalékanyag, a nátrium-glutamát, amit Kikunae Ikeda fejlesztett ki a Tokyo Imperial Egyetemen. 1907 a vasúti közlekedésben április 4. – Súlyos vasúti baleset Dorozsmánál. augusztus 16. – I. Ferenc József szentesíti a vasúti szolgálati rendtartást szabályozó törvényt. A MÁVAG üzembe állítja az első TV osztályú, a későbbi 375-ös sorozatú mellékvonali univerzális gőzmozdonyt. 1907 a zenében május 12. – Budapesten felavatják a Zeneakadémia új épületét. október 2. – Budapesten az operaházban lép fel Enrico Caruso világhírű olasz operaénekes. Budapesten átadják a Zeneakadémia új épületét. A kibővített intézménybe felkérik tanárnak Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is. Maurice Ravel megkomponálja a Spanyol rapszódiát. Bárány Dezső hegedűkészítő mester saját műhelyében kezdi kopírozni a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli), az egyedülálló lakktalálmánya segítségével. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter engedélyezi a Postás Zenekar alapítását és ezzel megalakul a mai Matáv Szimfonikus Zenekar jogelődje. Megjelenik Schunda V. József A czimbalom története című könyve.

Születések január 12. – Szergej Pavlovics Koroljov mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója († 1966) január 15. – Kolozsvári Grandpierre Emil író, műfordító, kritikus († 1992) január 18. – Ferencsik János karmester († 1984) január 20. – Roy Welensky, a Közép-afrikai Föderáció miniszterelnöke († 1991) január 23. – Jukava Hideki Nobel-díjas japán elméleti fizikus († 1981) február 1. – Hajnal Anna József Attila-díjas költő, († 1977) február 1. – Veress Sándor zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató († 1992) február 8. – Bay Béla vívó, edző, sportvezető († 1999) február 12. – Duronelly László vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője († 1955) március 1. – Barényi Béla mérnök, feltaláló († 1997) március 12. – Kilián György kommunista aktivista, aki a nemzetiszocialista Németország hadserege elleni harcokban vesztette életét Lengyelországban és ezzel a Kádár-korszak egyik legünnepeltebb partizánmártírjává vált († 1943) március 15. – Haraszty Árpád botanikus († 1987) március 17. – Körner József Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész († 1971) március 22. – James M. Gavin amerikai tábornok († 1990) április 13. – Rónai Pál brazíliai magyar műfordító, író, tanár († 1992) április 14. – François Duvalier haiti diktátor, politikus († 1971) április 15. – Nikolaas Tinbergen holland etológus és ornitológus, aki 1973-ban Karl von Frisch-sel és Konrad Lorenz-cel megosztva kapta a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat az állatok egyéni és társasági viselkedésmintájának leírásáért († 1988) április 17. – Aczél György magyar származású festőművész, restaurátor († 1997) április 18. – Rózsa Miklós magyar származású amerikai filmzeneszerző († 1995) május 5. – Forgó László Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja († 1985) május 17. – Török János magyar állatorvos, egyetemi tanár († 1969) május 27. – Jesse Marcel, az Az Amerikai Egyesült Államok Légierejének őrnagya, a roswelli eset egyik szemtanúja († 1986) május 12. – Katharine Hepburn amerikai színésznő († 2003) május 17. – Dsida Jenő erdélyi magyar költő († 1938) május 17. – Elek Ilona magyar vívó († 1988) május 21. – Jászai Jolán magyar színésznő († 2008) május 22. – Laurence Olivier angol színész, rendező († 1989) május 26. – John Wayne amerikai színész († 1979) június 5. – Tegzes László magyar cserkészvezető, jogász, újságíró, országgyűlési képviselő († 1951) július 1. – Varlam Tyihonovics Salamov, komi (zürjén) származású orosz író. († 1982) július 6. – Frida Kahlo, egyéni hangú mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja († 1954) július 7. – Robert A. Heinlein amerikai sci-fi író († 1988) július 7. – Tisza László magyar származású amerikai fizikus († 2009) július 26. – Pelle István kétszeres olimpiai aranyérmes tornász († 1986) július 26. – Gertler Endre hegedűművész, tanár († 1998) július 27. – Borbereki-Kovács Zoltán festő- és szobrászművész († 1992) július 29. – Boldogfai Farkas Sándor szobrász († 1970) augusztus 6. – Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök († 1980) augusztus 22. – Zichy Nándor sportrepülő, országgyűlési képviselő († 1994) szeptember 11. – Erdélyi Mici színésznő († 1995) szeptember 14. – Solomon Asch amerikai pszichológus († 1996) szeptember 26. – Radványi Géza, filmrendező († 1986) szeptember 28. – Turay Ida magyar színésznő († 1997) október 9. – Horst Wessel német nemzetiszocialista († 1930) október 9. – Jacques Tati francia színész, rendező, komikus († 1982) október 13. – Dajka Margit Kossuth-díjas színésznő († 1986) október 27. – Acsády Károly író, újságíró († 1962)