A szalangána (Aerodramus fuciphagus) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl Peter Thunberg német ornitológus írta le 1812-ben, a Hirundo nembe Hirundo fuciphaga néven.
Alfajai A szalangánának 6 alfaját különítik el, alaktani jellemzőik és előfordulási területük szerint, ezek az alábbiak:
Aerodramus fuciphagus dammermani - Flores (csak egy példánya ismert) Aerodramus fuciphagus fuciphagus - Jáva, Bali, Kis-Szunda-szigetek nyugati része Aerodramus fuciphagus inexpectatus - Andamán- és Nikobár-szigetek, vándorként Mianmarban is előfordul Aerodramus fuciphagus micans - a Kis-Szunda-szigetek keleti része: Sumba, Savu és Timor Aerodramus fuciphagus perplexus - a Borneótól keletre levő Derawan-szigetek Aerodramus fuciphagus vestitus - Szumátra és Borneó; egyesek önálló fajnak tekintik, Aerodramus vestitus (Lesson, 1843) név alatt
Korábban az Oustalet-szalangána (Aerodramus germani) fajt is a szalangána alfajának tekintették, de a jelenleg elfogadott rendszerezés szerint önálló fajnak minősül, két alfajjal: Aerodramus germani germani és Aerodramus germani amechanus. Ez a faj a szalangána elterjedési területének az északi részén, illetve attól még északabbra fordul elő.
Előfordulása Délkelet-Ázsiában, Brunei, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kína, India, Indonézia, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések és barlangok, sziklás tengerpartok, valamint szántóföldek és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testtömege 12 centiméter, testtömege 15–18 gramm. A tollazata felül feketés barna, alul világosabb. A farok alatti része a legvilágosabb. Farktolla kissé villás. Szárnyai hosszúak és keskenyek. Csőre és lábai feketék. bélyegkép|balra|270px|A fészekbenbélyegkép|balra|225px|és a levegőben Életmódja Ez a madár sokféle élőhelyen képes megélni; a tengerpartoktól a 2800 méter magas hegyekig. Tápláléka, röptében elkapott rovarok. A legtöbbször csoportokban táplálkozik, sokszor egyéb sarlósfecskefélékkel és fecskefélékkel vadászik együtt. A barlangokban való mozgáshoz, echolokációt használ.
Kérjük, használja a cikkek alján található megosztási lehetőségeket. A cikkek másolása másokkal való megosztás céljából sérti a HelloMagyar szerzői jogi szabályzatát. Engedély kéréséhez írjon e-mailt a [email protected] címre. Olvasd tovább itt: https://hellomagyar.hu/2025/02/02/echolokacio-elkepeszto-kepesseg/ | Helló Magyart fejlesztett, erős hangokat ad ki.
Szaporodása Kolóniákban fészkel, a legtöbbször barlangokban, de néha épületekben is. A kosár alakú fészek, áttetsző, és a madár nyálából készül. A fészek a barlang vagy épület falára van száradva. A fészek körülbelül 6 centiméter átmérőjű és 1,5 centiméter mély. Körülbelül 14 gramm tömegű. A tojó 2 ovális, fénytelen, fehér tojást rak.
A szalangána és az ember bélyegkép|balra|250px|A fészke, amiből leves készül A madár fészke, amely csak nyálból van, a madárfészek leves készítéséhez használják; a fészek a fő belevaló. Készítéskor a fészket beáztatják és forróvízben megfőzik. Egyesek szerint afrodiziákum és gyógyhatása hatása van. A fészeknek nagy ára van, és egyes kolóniákat ipari mértékben kihasználnak.
Egyes állományok fészkeit, mint amilyenek az Andamán- és Nikobár-szigeteken levők, túlságosan is begyűjtötték; emiatt a Természetvédelmi Világszövetség szerint az itteni állományok súlyosan veszélyeztetett fajként szerepelnek.R. Sankaran (2001) The status and conservation of the Edible-nest Swiftlet (Collocalia fuciphaga) in the Andaman and Nicobar Islands. Biological Conservation 97:283-294 A mesterséges madárházak használata, egyre elterjedtebb. Manapság madárfészek farmok is léteznek Jordan (2004).
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
Chantler, Phil & Driessens, Gerald (2000) Swifts: A Guide to the Swifts and Treeswifts of the World, 2nd ed., Pica Press, East Sussex. Jordan, David, 2004,"Globalisation and Bird's Nest Soup" International Development Planning Review, Volume 26, Number 1, Liverpool Unviversity Press and https://web.archive.org/web/20081021051925/http://jordanresearch.co.uk/pubs.html MacKinnon, John & Phillipps, Karen (1993) A Field Guide to the Birds of Borneo, Sumatra, Java and Bali, Oxford University Press, Oxford. Robson, Craig (2002) A Field Guide to the Birds of South-East Asia, New Holland Publishers (UK) Ltd., London. Thunberg, C.P. 1812. Anmärkningar om de Svalor, som bygga gelé-acktige ätbare Nästen. ["Remarks about the Swallows that build jelly-like, edible Nests."] In: Afzelius, P. Kongliga Vetenskaps Academiens Nya Handlingar för månaderne Julius, Augustius, September, År 1812 33: 151–156. BHL Reference page. [see page 153.]
Fordítás
További információk Birds of India: Edible-nest Swiftlet Oriental Bird Images: Edible-nest Swiftlet Review of research
Kategória:Aerodramus Kategória:Madárfajok Kategória:Brunei madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:India madarai Kategória:Indonézia madarai Kategória:Malajzia madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:A Fülöp-szigetek madarai Kategória:Szingapúr madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Kelet-Timor madarai Kategória:Vietnám madarai