A Magyar Mérnöki Kamara (továbbiakban: MMK) egy törvény alapján létrehozott köztestület, amely tömöríti a kamara elveit elfogadó mérnököket.
Jogi alap
Jelenleg jogi alapja az 1996. évi LVIII. törvény, amely együttesen rendelkezik a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. A jogszabály, mintegy a társadalmi elismerés jeleként, valamint a szakmai és etikai elvek érvényesítése céljából szabályozza a mérnökök egyesülési feltételeit.
A törvény története
Az 1867-ben megalakult Magyar Mérnöki Egyesület a mérnöki kamara létrehozását és törvényesítését tartalmazó Mérnöki Rendtartás megalkotását. A megvalósulásra 45 év múlva került sor, s végül megjelent az „Országos Törvénytárban” a mérnöki rendtartásról szóló 1923. évi XVII. törvénycikk. A Szálasi-kormány 1945. február 27-én felszámolta. Ezután 40 évig a szervezet legálisan nem létezett, ámbátor 1948-ban megalakult a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége), amely lehetőséget adott az egyesületi munkára. Az egyesülési törvény (1989. évi II. törvény – az egyesülési jogról) hozott változást, s 1989 márciusában elkezdődött az újjászervezés. 1993-ban meghatározták a mérnöki egyesülés szervezetének „köztestület” jellegét, fogalmát, s beiktatták a Polgári Törvénykönyvbe.A jogszabály – 7 évi küzdelem eredményeként – 1996. évi LVIII. számú törvényként az 1996. június 10-i Magyar Közlönyben jelent meg.
Alapvető cél
A törvény általános része (1. § első bekezdése) kimondja, hogy "Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, tervellenőri, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá – ha az adott tevékenységet szabályozó külön törvény úgy rendelkezik – más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (3) és (4) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak kivételével – csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik."
A kamarai tagság nem kötelező, hanem bizonyos tevékenységek ezen tagság birtoka nélkül nem végezhetőek, még mérnökök számára sem.
A jogszabály általánosságban kitér a tagok jogaira és kötelességeire is. Rendelkezik továbbá a kamarák területi (megyei) és szakmák (Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Építész Kamara) szerinti alapíthatóságáról, gazdálkodásukról, közhasznúságáról.
Fő feladatok
Országos, nyilvános névjegyzékek vezetése jogszabályok szerint jogosultságot szerzett személyekről. Területi kamarák szintjén meghozott határozatok elbírálása fellebbezések esetén. A mérnöki tevékenység szakmai, illetve etikai színvonalának fenntartása és fejlesztése, közreműködés a műszaki szabályozás, minőségbiztosítás rendszereinek kialakításában. Folyamatos együttműködés a felsőfokú képzésért felelős intézményekkel, részvétel a képesítési követelmények kialakításában. A mérnöki munka gazdasági környezetét (díjszabás, versenyszabályozás, piacvédelem stb.) befolyásoló közigazgatási rendelkezések véleményezése, érdekérvényesítés. A fiatal mérnökök önálló tevékenységre, jogosultságok megszerzésére irányuló törekvéseinek támogatása.
A törvényben is megállapított feladatok végrehajtása érdekében a kamara tagjai és a társadalom felé is szabályozza, meghatározza a megvalósítás módját, kereteit, nevezetesen:
Törekszik a mérnöki tevékenység társadalmi elismertetésére. A nemzetközi kötelezettségek által megengedett módokon védi a magyar mérnökök érdekeit, segíti versenyképességük fenntartását, javítását. Képviseli tagjai felelősség- és minőségbiztosítással kapcsolatos érdekeit. Kapcsolatot tart, együttműködik hazai és külföldi, nemzetközi szakmai és műszaki tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel. Véleményezi a mérnökök szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabályok tervezeteit. Figyelemmel kíséri az országos jelentőségű versenyszabályozást, pályázatokat, szükség és lehetőség szerint részt vesz azok lebonyolításában, A kamarai tagság körében hatásköre keretei között szerez érvényt az etikai és fegyelmi szabályozásnak.
Források 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Magyar Mérnöki Kamara
Lásd még Lekérdezés a MÉK Home-on Magyar Építész Kamara A kamarai törvény története Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szemelvények a mérnökök és építészek szakmai szerveződéséről; Terc, Bp., 2016 (Magyar Mérnöki Kamara) Kihívások és válaszok. Magyar Mérnöki Kamara, 2017–2021; szerk. Virág Rudolf; MMK, Bp., 2021
Kategória:Köztestületek