bélyegkép|220px|Barokk épület főcsarnok bélyegkép|220px|Barokk épület főcsarnok csillárja bélyegkép|220px|Természetvédelmi kiállítás bélyegkép|220px|Erdészeti kiállítás bélyegkép|220px|Erdészeti kiállítás bélyegkép|220px|Lótenyésztési kiállítás bélyegkép|220px|Mezőgazdaságtörténeti kiállítás bélyegkép|220px|Alkalmi kiállítótér bélyegkép|220px|Szarvasmarhakoponya
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, alapításától 1950-ig Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumhttps://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-muzeum-dokumentacios-gyujtemenye Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, országos szakmúzeum,Szabó Lóránd, i. m., 8. o. a főváros XIV. kerületében, a Városligetben, évente több százezer látogatóval. Egyes források szerint Európa legnagyobb mezőgazdaság-történeti gyűjteménye,A magyar agrármúlt kincsestárának milleniumi kiállítása. „Mindig is érdekelt a múzeummendezselés” (interjú dr. Szatmári Saroltával, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettesével) In: Mezőgazdaság, 2000. február 29. II. évfolyam 1. szám, 14. o. egyben valószínűleg a világ első (legkorábban alapított) mezőgazdasági múzeuma.https://hazine.info/cairoagriculturalmuseum/ A múzeum éveken át állandó, valamint évente változó időszaki kiállításokon mutatja be 39 szakgyűjteményének 2016-ban 400.000-nél többre becsült(szerk.) Molnár M. Eszter: Portrészobrok a Vajdahunyad sétányon, PC Magister Alapítvány, Budapest, 2016, , 3. o. műtárgy- és iratállományát. Joggal tekinthető „a magyar vidék leggazdagabb közgyűjteményének”. Programokat szervez, részt vesz a Múzeumok Éjszakáján és a Kutatók Éjszakáján, évtizedek óta komoly szakkönyvkiadást folytat, egyedi művek mellett számos agrártörténeti könyvsorozatot is megjelentet. A tárgyakat, iratokat mélyebben megismerni vágyók részére kutatószolgálatot rendszeresített. Jelen van az elektronikus világ különböző részein, kapcsolatot ápol más múzeumokkal, vidéki kiállítóhelyeket tart fenn, könyvtára pedig körülbelül 250.000 kötettel és a 180.000 folyóirattal (egyéb digitális adathordozókkal együtt 450.000 leltári egységgel)Lükőné Örsi Gabriella – Tóth Barbalics Veronika: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárának története, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2021, , 17. o. a legkomolyabb agrártörténeti könyvgyűjtemény Magyarországon.
Épülete az eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségekre ideiglenes kiállítóhelynek épült budapesti Vajdahunyad vára, amelyet az ünnepségek után a közönség nyomására nem bontottak el. 3 év múlva gyenge szerkezete miatt mégis el kellett bontani, de – ismét lakossági nyomásra – szilárdabb anyagokból 1908-ra újraépült. Az eredeti épületet is tervező Alpár Ignác úgy készítette el a végleges terveket, hogy a leendő épületegyüttes a múzeum minden igényének megfeleljen.Fürdős Zsanett: Végleg eltűnt volna a Városligetből, de a budapestiek megmentették – A Vajdahunyad várának története (welovebudapest.com, 2025. máj. 5.)Dabasi H. Kinga: A 125 éve alapított Mezőgazdasági Múzeum számára építették fel újból a Vajdahunyad várát (pestbuda.hu, 2021. júl. 27.) 2025. júniusi hírek szerint a múzeumot a Vajdahunyad várából a Gödöllői Kastélyba fogják 2029-ig költöztetni.Gödöllőre költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár (magyarnemzet.hu, 2025. jún. 10.)
Épületei
Az Alpár Ignác által tervezett különböző stílusú műemléki épületek a Vajdahunyad-vár épületegyüttesének részei. A múzeum a reneszánsz-barokkAz épület északi oldala barokk – a főbejárattal –, déli, tó felőli oldala reneszánsz stílusú. és a gótikus épületcsoportot használja kiállítóhelynek, emellett gyűjteményraktárak és tudományos kutatóhelyek működnek bennük. A reneszánsz-barokk és a gótikus szárnyat a múzeum végleges épületének tervezésekor Alpár Ignác a kívülről észak-olasz reneszánsz stílusú, úgynevezett „összekötő épülettel” fűzte egy láncolattá, belülről egy épületté. A román épületcsoport nincs megnyitva a nagyközönség előtt, azt a múzeum kizárólag kutatási-tárolási célokra használja.
A váron belül egyedül a Jáki kápolna nem áll a múzeum kezelésében: annak fenntartója a római katolikus egyház.
A múzeum belső berendezését Györgyi Dénes készítette 1912-ben.Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974http://www.szecessziosmagazin.com/epiteszekterkephely.php?varos=Budapest&kerulet=Gyorgyi-Denes&cim=g-1912-budapest-mezogazd-muzeum-eloadoterme&scrwidth=1920&epitesznev=Gy%C3%B6rgyi%20D%C3%A9nes
A múzeum alaprajza ezen a hivatkozáson érhető el.
Története Előzmények: a Kertészeti- és a Gazdasági Múzeum (1860-as évek–1896) Magyarország évszázadokon át önállóan, majd a Habsburg Birodalomban is mezőgazdasági országnak számított. A múzeum létrejöttét megelőzte az úgynevezett Kertészeti Múzeum. Az 1860-as években a „Kertész Gazda” folyóirat indítványozta, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) székházában lévő pomológiai gyűjteményt fejlesszék múzeummá. A közvélemény és a magyar gazdák is támogatták az ötletet, 1869-ben pedig létrehozták a Kertészeti Múzeumot. Az OMGE ezt követően megkezdte egy általános gazdasági múzeum terveinek az előkészítését, különös tekintettel az ekkoriban nagy szerepet játszó világkiállítások értékes tárgyaira. Az előkészítési munkálatokat – beleértve külföldi múzeumok tanulmányozását – Máday Izidor végezte. 1871-ben így létrejött a Gazdasági Múzeum.Szabó Lóránd: 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Kivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éves évfordulója alkalmából megjelenő tanulmányból In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató és Műsorfüzete, VII. évfolyam, 1. szám, 1986. 1. o.
Az intézmény 20 éven át működött, azonban gyarapodó gyűjtemény rendszerezett kiállításához nem álltak rendelkezésre alkalmas terek, és az intézmény finanszírozásával, illetve a szakembergárdával kapcsolatban is hiányosságok mutatkoztak. Ezekből az okokból kifolyólag 1891-ben az OMGE átadta a gyűjteményt a Földművelésügyi Minisztériumnak. Az múzeum anyagát 1891 és 1892 között Balás Árpád osztotta szét különböző gazdasági tanintézetek között. A kapott tárgyakért az intézeteknek nem kellett fizetniük. (Igen sok tárgy került a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiához, amelynek Balás Árpád ebben az időszakban igazgatója volt.) Megjegyzendő, hogy az így szétosztott anyag később nem került a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonába.https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-foigazgatoi/sipeki-balas-arpad
A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum létrejötte (1896–1907) Az 1896-os millenniumi ünnepségek idejére az OMGE ismét felvetette a múzeum gondolatát, hogy igyekezzenek emléket állítani a múlt és a jövő értékeinek, a magyar mezőgazdaságot is reprezentatív gyűjteménnyel mutassák be. 1896 januárjában az OMGE felterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez a múzeum állami költségen történő megszervezése és fenntartása ügyében. A leendő múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án (13.352/1896. F.M.sz. rendelet) írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter.Szabó Lóránd, i. m., 2. o. A gyűjtemény létrehozásának céljaként azt nevesítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”. A múzeum fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium lett.Szabó Lóránd, i. m., 6. o.
A múzeumra a milleneumi ünnepsége lezajlása után az Alpár Ignác által tervezett úgynevezett „Történelmi Épületcsoportot” (azaz a mai Vajdahunyad várat) jelölték ki, az épületeket 10 aranykorona jelképes árért engedte át a főváros a múzeum intézményének. Maga a múzeum 1897. szeptember 12-én nyílt meg. Az épület azonban a kiállításnál felhasznált gyenge alapanyagok miatt néhány év múlva életveszélyessé vált, és már 1899. július 27-én be is kellett zárni, majd elbontani.Szabó Lóránd, i. m., 2-3. o.https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
A múzeum a bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött az úgynevezett Stern-féle bérházba (tervezte Schmahl Henrik, lebontották 1956-ban).https://pestbuda.hu/cikk/20220713_a_pesti_foutvonalak_epitesze_110_eve_halt_meg_schmahl_henrik Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta. Kezdeményezésük sikerrel járt, és 1900-ban a magyar kormány döntése értelmében pénzügyi fedezet nyílt az új, végleges vár felépítésére.Szabó Lóránd, i. m., 3. o. A munkálatokat ismét Alpár Ignác irányította. 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe.
A múzeum újranyitása (1907–1918) Az éveken át tartó munkálatok után 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint – a megkoronázásának 40. évfordulójára Budapestre jövő – I. Ferenc József magyar király nyitotta meg az új múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.
A Földművelésügyi Minisztérium a múzeum feladatává tette mindannak bemutatását, „ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert- szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet”. Az első néhány évtizedben az intézmény leginkább olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, amelyben az érdeklődő a mezőgazdaság szinte minden ágazatában részletesen megismerhette a termelés korszerű eljárásait.
A múzeum első fellendülő periódusát az első világháború kezdetéig élte. Ebben az időszakban folyamatosan nőtt a látogatók száma, olykor meghaladta az évi 150.000 főt is. A múzeum sikerrel volt jelen a nemzetközi kiállításokon is tárgyaival. Az első világháború idején azonban anyagi forrásai lecsökkentek, dolgozóinak egy része katonai szolgálatot is töltött.
A két világháború közötti időszak (1918–1945) Az első világháborút követő infláció a gyűjteményeket nem nagyon tudta a múzeum tovább fejleszteni, új tárgyakat is csak adományozás révén tudtak szerezni. Jelentős esemény volt ugyanakkor 1926-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének megalapítása a múzeum támogatására. 1933-ban megindult a múzeum modernizálása, átrendezése, és 1934. június 14-én megtörtént az új kiállítások ünnepélyes megnyitása.Szabó Lóránd, i. m., 4. o.
Az 1930-as években I. Fuád egyiptomi király kérésére – aki korábban Budapesten járt – Paikert Alajos igazgató Egyiptomba ment, és segítette az Egyiptomi Mezőgazdasági Múzeum létrehozását. Az intézménynek később Nagy Iván Edgár személyében magyar igazgatója volt. Az Egyiptomi Mezőgazdasági Múzeumot 1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt, a múzeum máig létezik.https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-foigazgatoi/seprosi-ifjabb-paikert-alajoshttps://www.imdb.com/es/title/tt6643468/plotsummary/?ref_=tt_ov_pl
A múzeumot a második világháború során 1944-ben több bombatalálat érte, berendezésének jelentős része elpusztult.Szabó Lóránd, i. m., 5. o.S. Szabó, i. m., 90-96. o.
A szocializmus alatt (1945–1990) A múzeum 1944 és 1949 között bizonytalan állapotban volt. A megsérült részek újjáépítésére 1950-ben került sor. A helyreállítási munkálatok Hajós Alfréd vezetésével zajlottak. Az 1951. február 12-i döntés értelmében a Vajdahunyadvár visszakapta eredeti rendeltetését, viszont a Természettudományi Múzeum Növénytári Osztálya „társbérlőként” beköltözött. Ez a helyzet 1981-ig állt fenn.
Az 1956-os forradalom idején belövések érték az épületet, és súlyos károk keletkeztek a halászati, erdészeti, és vadászati kiállításban.Szabó Lóránd, i. m., 54. o.
A múzeum fenntartója 1967-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt.