Morvay Győző, 1873-ig Krenek (Pest, 1863. december 29. – Budapest, 1938. november 20.) bölcseleti doktor, irodalomtörténész, főgimnáziumi tanár, iskolaigazgató.

Élete Morvay Ferenc okleveles tanító, később magyar királyi állami számellenőr és Meridiesz-Lukasievits Emilia fia. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem hallgatója lett, ahol 1887-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1885-ben a 24. sz. vadászoknál végezte katonai szolgálatát, ahonnan mint hadnagy távozott a 43. sz. gyalogezredhez, majd a 10. sz. honvédekhez. 1888-ban és 1890-ben esztétikából, történelemből, latin és német nyelvből és tornatanításból tanári vizsgát tett. 1886–87-ben az Újverbászi Pártfogósági Nyilvános Algimnáziumban, 1887–88-ban a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában, 1888–89-ben a Nagybecskereki Községi Főgimnáziumban mint helyettes, 1890–93-ban a Nagykikindai Gimnáziumban mint rendes tanár, 1893–97-ben a Nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, 1897–98-ban a Budapesti VI. Kerületi Állami Főreáliskolában tanított. 1902 szeptemberében kinevezték a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (ma Óbudai Árpád Gimnázium) megbízott igazgatójává, 1905 februárjától pedig a középiskola tényleges igazgatója lett 1926-os nyugdíjba vonulásáig. 1918-ban tankerületi főigazgatói címet kapott.Hivatalos Közlöny, 1918. október 15. (26. évfolyam, 23. szám) Halálát hurutos tüdőgyulladás okozta.

1882 és 1887 között gyalog bejárta Felső-Magyarországot, Erdélyt és az Alföldet. 1887 után többször beutazta Ausztriát, 1893-ban Olaszországot és Svájcot. Agitációt folytatott Nagybányán egy Petőfi-emléktábla, a Lendvay-szobor, a festőiskola és a millenniumi nevelőintézet létrehozása érdekében.

Felesége baglyasi Plechl Ilona volt, baglyasi Plechl Szilárd tisztifőorvos lánya.

Munkái Az utánzás elvének fejlődése az aesthetika és művészet történetében. Aesthetikai tanulmány. Budapest, 1884. (Pályamunka, megnyerte a budapesti egyetemen a főváros díját). Lucifer. Madách-tanulmány (Budapest, 1886) A gyermekek munkája (Nagybecskerek, 1889., németül: Nagybecskerek, 1889.) Napkirálynő. Fantasztikus idill. (Nagykikinda, 1890) A nemzeti nevelésről (Nagykikinda, 1893) Egy eltemetett város. (Pompeji). Az ifjuság számára. (Pozsony, 1896) A középoktatás története Nagybányán. Vida Aladár előszavával. (Nagybánya, 1896) Magyarázó tanulmány az ember tragédiájához (Nagybánya, 1897) Az utánzás elve. (Socrates, Plato, Aristoteles). (Nagybánya, 1897., Budapest, 1899) Középiskoláink könyvtárai (Budapest, 1898) A biblia és a költészet (Budapest, 1898) Madách Imre életrajza (Budapest, 1898) Válogatott magyar népballadák (Budapest, 1898) Az utánzás elve. XVII. század (Budapest, 1898) A képzőművészetek története (Budapest, 1901., Gerecze Péterrel együtt. Ifjusági Könyvtár IV.). Die Karlinger und Artusepen (Budapest, 1901) Galánthai gróf Fekete János (Budapest, 1902, Magyar Történeti Életrajzok) Online Byron Magyarországon (Budapest, 1913)

Kéziratban: Az Edda fordítása (1890).

Írásai Cikkei 1885-től a Torontál, Torontáli Közlöny, Torontáli Ellenzék, Zsombolyai Lapok, Délmagyarországi Közlöny, Nagybánya és Vidéke, Magyar Nemzet, Turul, A könyv, Katholikus Szemle, Tanulók Lapja c. közlönyökben, a Kikindai Közlönyben (Professor és ember: Salamon Ferencz); a nagybecskereki községi főgymnasium Értesítőjében (1889. Az otthon és az iskola); a nagykikindai nagy gymnasium Értesítőjében (1893. A nemzeti nevelésről és annak nehány hathatósabb eszközéről idegen ajkú vidékeinken): a Tanáregylet Közlönyében (1893. A középiskolai ifjusági könyvtárjegyzék javítása és 1894. A könyvtárjegyzék); a Középiskolában (1893. A jövő országos egyesület, A tanáregyesület reformja, Felekezeti községi intézetek és az állam); a Magyar Paedagogiában (1894. A középiskolánkban használatos diarium kezeléséről, 1895. A prózai és költői olvasmányok szóbeli reproductiójáról, Az iskolai fegyelmi szabályok fölolvasásánál dívó szokások közt melyik a helyesebb? A házi föladatoknak egy napra való torlódásának elkerülése módjáról, Az iskolai bizonyítványok kiosztását kisérő nevelő actusokról, Az iskolai felügyelő vagy censori intézményről); a Magyar Könyv-Szemlében (1896. Két nagybányai régi könyvtár, 1898. Középiskoláink könyvtárai); a Budapesti Szemlében (1897. könyvism.); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1901. Galánthai gróf Fekete János).

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Pestiek Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai