Hidegkuti Nándor korábban: vitéz Hidegkuthy (becenevén „Öreg”) (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. A londoni 6 : 3-as mérkőzésen mesterhármast szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben. Ma az MTK Budapest FC Hungária körúti otthonát (Új) Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezik.

Sportpályafutása Gyerekkor 1922-ben Óbudán, polgári családban, Dvornik (néhol Dvornyik) Nándor néven született, másod-unokatestvérek voltak Kertesi Ignáccal. Édesapja vitézi címet kapott, első világháborús hős, díszpolgár volt, édesanyja gyárigazgató. Óbudai gyerekként a focit a Szent Margit-kórház melletti, Bécsi út feletti grundokon, rongylabdával kezdte.

– emlékezett vissza Hidegkuti Nándor.Szepesi György: Búcsú a mikrofontól (Budapest, 1998)

A mindig elsőként kapitánynak választott nyurga, vékony srácot a grundcsapatban még legtöbbször a kapuba állították magassága és bravúros védései miatt. A környékbeli óbudai Újlaki FC akkoriban alakuló kölyökcsapatának intézője viszont középcsatárként látott benne a fantáziát, és pár év múlva, 16 évesen be is került az UFC felnőtt csapatába (pályájuk a korabeli téglagyár mellett, a mai Bécsi úti Praktiker áruház helyén volt).

Gyorsan felfigyeltek tehetségére, és 17 évesen már a szomszédos NB II-es Gázművek csapatához hívták, pár évvel később pedig a Duna másik partján, a XIII. kerületi Elektromos mezében játszott, két gyerekkori óbudai barát, Börzsei János és Rozsáli között. A nagy felfedezésre azonban még várnia kellett. Az emlékezetes 1943-as Magyarország–Svédország előtt meghívták a válogatott kerethez, de a pehelysúlyú játékos – alig volt 60 kiló – Zsengellért mégsem szoríthatta ki a csapatból. A nagy kiugrás 1945-ben, néhány hónappal a második világháború után történt. Hidegkuti néhány Elektromos-játékossal a zuglói Herminamezei AC csapatához szerződött, mert ott a prémiumot burgonyában, cukorban és babban „fizették”. Innen került a magyar B-válogatottba, és 1945. augusztus 20-án Bécsben játszott együtt Sárosi Györggyel.

Az MTK-ban Az 1945 utáni években újjáéledő labdarúgást két csapat rivalizálása fémjelezte. Az egyik a nyilas időszak alatt megszűnt, de '45 után nagy hagyományainak köszönhetően gyorsan újjáéledő MTK, a másik Rákosi Mátyás teljhatalmú honvédelmi minisztere, a nagy futballrajongó Farkas Mihály vezetésével a Kispestből államosított és támogatott Budapesti Honvéd volt. Hidegkuti 1947-ben, 27 évesen még lényegében politikai irányítás nélkül került az MTK-hoz. Előbb a válogatottban nemrégiben megismert FTC-s Sárosi doktor hívta a Ferencvároshoz.

Hidegkuti az MTK játékosaként három bajnoki címet nyert, hatszor lettek másodikok, és egyszer harmadikok. Az MTK színeiben 302 mérkőzésen 202 gólt lőtt.

Karrierje és a politika A polgári Hidegkuti családban édesapja köztiszteletben álló díszpolgár, első világháborús hős, vitézi címmel, az édesanya gyárigazgató. Az ifjú Nándor a vitézi rend által szervezett események főszereplője a 20-30-as években. E polgári származás az ötvenes években még komoly gondot okozott karrierjében, például az Aranycsapatba bekerülése során.

A kommunista párt hatalomátvétele után nehéz helyzetbe került a Hidegkuti család.

1956 után Az 1956-os forradalom után az Aranycsapat tagjai közül többen külföldön maradtak, mint a Honvéd külföldi túrájáról vissza nem térő Puskás, Kocsis, Czibor. Hidegkuti ebben az időszakban sem szándékozott végleg elhagyni Magyarországot. Érdekes, őt is érintő epizód az 56-os szabadságharc kitörése előtt forgatott filmvígjáték, az (amúgy ironikusan rendszerkritikus) „A csodacsatár” esete, melyben Puskás Öcsi is szerepelt. A film jeleneteit már felvették, amikor külföldön maradása miatt a hatalom számára Puskás árulóvá és nemkívánatossá vált, így a filmet nem akarták Puskással levetíteni. Ezért a film összes Puskással készült jelenetét újraforgattatták, a másik „csodacsatárral”, Hidegkutival.

A válogatottban 1945 és 1958 között 69 mérkőzésen szerepelt és 39 gólt szerzett. Első válogatottbeli szereplése: Még nem volt az MTK játékosa, hanem több más fővárosi kisegyesület után éppen a HAC támadója, amikor 23 évesen bekerült a válogatott keretbe. „És milyen érdekes körülmények között… 1945. szeptember 30-án kiballagtam az Üllői útra, ahol a románokkal mérkőztünk. Kíváncsi voltam a mieinkre. És mit ad Isten, azonnal az öltözőbe küldtek. Gallowich Tibi bácsi röviden közölte, hogy Szusza Feri sérült, én állok be a helyére. Az utcáról lettem válogatott. Két góllal tettem le a névjegyemet, amúgy hét kettő lett a javunkra."

A világháború után eleinte rövidebb-hosszabb kihagyásokkal, csupán beugróként jutott szóhoz Kocsis Sándor, Puskás Ferenc, esetleg Czibor Zoltán szerepkörében. 1950-től vált rendszeressé a játéka, de még az helsinki olimpián is többször csak jobbszélsőként „fért be". A válogatottban igazi szerepkörét 1952-ben találta meg Sebes Gusztáv, amikor már 30 éves elmúlt. Feledhetetlen az „évszázad mérkőzésén”, a londoni 6-3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja – ez volt pályafutásának a csúcspontja. Kimagasló teljesítményét mutatja, hogy e mérkőzésen lőtt még egy szabályos gólt, 1–0-nál, amit a bíró lesre hivatkozva nem adott meg.

„Ő minden idők egyik legjobb magyar labdarúgója. A hátravont középcsatár addig ismeretlen poszt volt, ezzel az újítással meglepte az ellenfeleket” – nyilatkozta Buzánszky Jenő.

Edzőként Edzőként is nagyon sikeres volt: a Fiorentinával megnyerte az olasz kupát és a KEK-et, a Győrrel magyar bajnok lett, a kairói El Ahly-val ötszörös egyiptomi bajnok, rendszeresen 90 000 néző látogatta a mérkőzéseiket. 75 éves volt, amikor az egyiptomi klub a technikai igazgatói állást felkínálta neki. Ő azonban – saját elmondása szerint – a csúcson akarta abbahagyni: 1980-ban hazajött Magyarországra, s bár Győrbe és az MTK-ba is hívták, kijelentette, többé nem edzősködik – és szavát meg is tartotta.

„Szép volt a játékos-pályafutásom. Amikor a válogatottban kimentünk a pályára, óriási élmény volt, hogy rengeteg külföldi jött el mérkőzéseinkre, mert szép játékot akartak látni. Szeretet vett körül bennünket mindenütt, s öröm volt hallgatni a mérkőzés előtt a magyar Himnuszt. Edzőként is nyugodt légkör volt körülöttem. Elmondhatom, úgy éltem és dolgoztam, ahogy én akartam. Boldog ember vagyok” – nyilatkozta.

Anekdoták Közel-keleti portyája után új edző került az MTK-hoz. Bukovi Márton. Ekkor történt a következő eset: „Sajnos, akkoriban sérült voltam, s erőnlétem nagyon leromlott. Amikor bekerültem a csapatba, nem tudtam igazán jó játékot nyújtani. Beküldött a Sportkórházba, s a laboratóriumi vizsgálat után kiderült, vérszegény vagyok. Megkezdődött az orvosok küzdelme az anaemiám ellen. Elterjed a hír, egy labdarúgónak fél liter vérre lenne szüksége. Egy csinos szőke ápolónő jelentkezett az orvosnál: Nézzék meg, hogy az én vérem alkalmas-e arra, hogy Hidegkuti kapjon belőle… Azóta is szeretettel gondolok véradómra, hiszen nem sokkal később 1948-ban Bukarestben a B-válogatott balszélsőjeként az én három gólommal nyertünk a románok ellen. A mérkőzés után képeslapot küldtem a kedves, szolidáris asszonynak: Vérével becsületesen gazdálkodtam. Még egyszer köszönöm áldozatát. S ami a legszebb: a sportújság így írt rólam: Hidegkúti beállítása friss vérkeringést vitt a játékba." - Hidegkuti Nándor visszaemlékezése

Sikerei, díjai Játékosként 20px MTK Magyar bajnokság bajnok (3 alkalommal): 1951, 1953, 1957–1958 2. (6 alkalommal): 1948–1949, 1950 ősze, 1952, 1954, 1955, 1957-tavasz 3. (1 alkalommal): 1949–1950 Magyar labdarúgókupa győztes: 1952

Válogatott olimpiai bajnok: 1952, Helsinki világbajnoki ezüstérmes: 1954, Svájc

Edzőként 20px Fiorentina Olasz Kupa győztes: 1960–1961 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) győztes: 1960-1961 döntős: 1961–1962

20px Győri Vasas ETO Magyar bajnokság bajnok: 1963-ősz

20px Al-Ahly, Kaíró Egyiptomi bajnokság bajnok (5 alkalommal): 1974–1975, 1975–1976, 1976–1977, 1978–1979, 1979–1980

Egyéni elismerései 1951: Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat 1951: A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója 1953: Munka Érdemrend 1953 Az év labdarúgója 1954 A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója 1988 MTK Örökös Bajnok, Örökös tag, 100 éves MTK jubileumi aranygyűrű 1993 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjehttp://www.opten.hu/opten/light/torvtar/me-szemelyi-hirek-207252.html 1994 Óbuda-Békásmegyer díszpolgára 1994 FIFA érdemrend 1995 Magyar Olimpiai Bizottság érdemérem 1997 Magyarország hírnevéért díj 1998 Aranyemlékérem a Magyar Köztársaság Elnökétől 2001 100 éves MLSZ emlékérem 2013 Budapest díszpolgára (posztumusz)

Statisztika Mérkőzései a válogatottban

Emlékezete 2002 óta tiszteletére az MTK Budapest FC stadionját Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezik. 2011. november 25-én a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Hidegkuti Nándor is felkerült. A vállalat így állított a legendás csapatnak emléket. 2013 novemberében avatták fel a mellszobrát az MTK stadionjában. bélyegkép|200px|Sírja az óbudai temetőben (Mihály Gábor alkotása)

Kötetei Ádám József–Darvas Albert–Hidegkuti Nándor: A labdarúgás bűvös négyszöge. A labdarúgófedezetek és összekötők játéka; Sport, Bp., 1958 Óbudától Firenzéig. Hidegkuti Nándor feljegyzései alapján írta Fekete Pál; Sport–Medicina, Bp., 1961 Óbudától Firenzéig. Hidegkuti Nándor feljegyzései alapján írta Fekete Pál; 2., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1962 (Színes sportkönyvtár) Óbudától Firenzéig. Hidegkuti Nándor feljegyzései alapján írta Fekete Pál; 3., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1965

Jegyzetek

Források

Hidegkuti Nándor: Óbudától Firenzéig. Budapest, Sport, 1962

További információk

Lelkes Péter: Az igazak tovább élnek. Hidegkúti Nándor, Peterdi Pál, Román Gyula, Sinkovits Imre élete és halála; Codex Print, Bp., 2003

Kategória:1922-ben született személyek Kategória:2002-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgócsatárok Kategória:Az Elektromos SC labdarúgói Kategória:A Herminamezei AC labdarúgói Kategória:Az MTK labdarúgói Kategória:Az év magyar labdarúgói Kategória:Aranycsapat Kategória:Magyar olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1952) Kategória:Olimpiai bajnokok (labdarúgás) Kategória:Az 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói Kategória:Magyar labdarúgóedzők Kategória:Az 1954-es világbajnokság labdarúgói Kategória:Az 1958-as világbajnokság labdarúgói Kategória:Győr díszpolgárai Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:Magyar bajnok labdarúgók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Győri ETO FC vezetőedzői Kategória:Az MTK vezetőedzői Kategória:A Tatabányai SC vezetőedzői Kategória:A Budapesti Spartacus vezetőedzői Kategória:Az Óbudai temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei