bélyegkép|220px|jobbra|Vicon Rotaflow műtrágyaszóró bélyegkép|220px|Műtrágya zsákokban
A környezetünkben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad elég termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni, de szükség van olyan mesterséges adalékanyagokra is, amelyek segítségével a hiányzó elemeket a megfelelő időben pótolni tudják. Ezt a folyamatot nevezzük műtrágyázásnak.
A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését.
A műtrágyázás hatásai A köznyelvben gyakran keverik a műtrágyákat a növényvédő szerekkel. Azonban a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyázással olyan vegyi anyagok nem kerülnek a talajba, amik már eleve ne lennének jelen. Ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szerves trágyák is szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva a műtrágyák csak minimális káros hatással vannak a környezetre nézve. Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják (tápelem-arányok és aránytalanságok megszüntetése, túlzott savasság vagy lúgosság tompítása stb.), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre az addig terméketlen földeken. A megművelt területek megnövekedett termelékenysége lehetővé teszi az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba. Tehát a helyes elveken alapuló műtrágyázás jótékony hatással lehet a környezetre, ugyanis védi és javítja azt, hiszen a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul a légkör fenntartásához, így csökkentve az üvegházhatást. A talaj szervesanyag-tartalma is megnövekszik a nagyobb mennyiségű tarló- és szármaradvány talajba jutása révén. A talajeróziót csökkenti az egészséges növényzet aktív gyökérzete révén, és a talajban természetesen előforduló, illetve kijuttatott tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok talajmenti vizekbe jutását.
A műtrágyázás szezonja A nitrogéntartalmú műtrágyák fő szezonja a tavaszi időszak. Kisebb mennyiséget használnak ősszel a vetések alá alaptrágyaként, azonban a gondos gazdák a komposzt érleléséhez egész évben, ősszel pedig szalmás istállótrágya, zöldtrágya, illetve egyéb szerves anyag bedolgozásával egyidejűleg is alkalmazzák a humifikálódás elősegítésére.
A műtrágyázás céljai proteintermelés szerves anyagok lebontása gátló anyagok lebontása gyökerek differenciálódása földszerkezet stabilizálás transzspirációs koefficiens csökkentése szénhidrátok termelése talaj termékenységének megőrzése
A műtrágyázás nemkívánatos mellékhatásai Ha több tápanyagot juttatunk be a talajba, mint amennyire a terménynek szüksége van (pl. egyenetlen kiszórás esetén), akkor jelentkezik mellékhatás. Tehát ha természetellenes formában, mennyiségben és arányban (pl. egy tápanyagból kevesebbet juttatunk ki, amely kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátást és a többi tápanyag gyengébb hasznosulását eredményezi) juttatjuk a talajba. Az alapanyagként kibányászott foszfor kadmiumot és uránt is tartalmazhat, melynek káros hatásai lehetnek.
A műtrágyázás végrehajtása alaptrágyázás starter trágyázás sortrágyázás fejtrágyázás fészektrágyázás levéltrágyázás
Foszfor és kálium Foszfor és kálium alaptrágyaként való felhasználása javasolt. Lehetőleg a gyökérzóna mélységébe kell bedolgozni a foszfort, mivel a talajban e tápanyag gyorsan megkötődik, és ezáltal abban a rétegben marad, amelybe került. A tavaszi kiegészítő viszonylag nagyobb arányú foszfor műtrágya elsősorban csak homokos területeken javasolt. Tavaszi vetésű növények alá ajánlatos indító (starter) műtrágyaként felhasználni nitrogén műtrágyával együtt. A kálium műtrágyát a foszfor műtrágyához hasonlóan alapműveléssel dolgozzuk be a talajba, így a kloridion (kálium-klorid esetén) tavaszra teljesen kilúgozódik. Homoktalajokon célszerűbb tavasszal kijuttatni, figyelembe véve a fiatal növények kloridérzékenységét.
A legfontosabb műtrágyák
nitrogén-műtrágyák: chilei salétrom, mészsalétrom, pétisó, ammónium-szulfát, karbamid foszfor-műtrágyák: szuperfoszfát, kalcium-foszfát kálium-műtrágyák: kálium-klorid, kálium-szulfát
Leggyakoribb műtrágyák Az egyik leggyakoribb műtrágya a kálium-nitrát. Nedves falfelületeken is megjelenik. Annak felismerését, hogy az oxidációt segíti, gyorsítja, ezen a természetes anyagon tették. Később nagy mennyiségben iparilag is előállították. A vegyület 13 tömegszázaléknyi nitrogént, és 44 tömegszázaléknyi káliumot tartalmaz.
Műtrágyák tárolása Az ammónium-nitrát alapú műtrágyákat – mivel veszélyt jelenthetnek a környezetre – a műtrágyaipar és a kapcsolódó szervezetek irányelveinek megfelelően kell tárolni. Így megelőzhetjük a felszíni vizek és a talajvíz nitráttal való szennyeződését.
Általában a 28%-nál alacsonyabb nitrogéntartalommal és 80%-nál kevesebb ammónium-nitrát (AN) tartalommal rendelkező műtrágyák veszélytelen anyagoknak minősülnek, általában nem gyúlékonyak és nem éghetőek szivarégés folyamán. Azonban a 28%-nál magasabb nitrogéntartalmú, ammónium-nitrát alapú műtrágyák erősen oxidatív hatásúak, melyek szemirritációt okozhatnak. Az ilyen műtrágyák tárolása során speciális biztonsági előírásokat kell betartani, és ezen anyagok a szállítás során veszélyesnek minősülnek (ADR).
A műtrágyák hőtől távol, és 32 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tárolandók.
Ajánlott a megfelelő szellőzés és az elegendő biztonsági tér biztosítása a tető és a műtrágya rakat teteje között.
Érdemes a legkorábban betárolt műtrágyát felhasználni először, és naprakészen tartani a műtrágyakészlet nyilvántartását.
Az AN (ammónium-nitrát) alapú műtrágyákat a karbamidtól elkülönítve kell tárolni.
Fordítás
Források Műtrágyázás Műtrágyafajták és kijuttatási idejük A szakszerű műtrágyázás
További információk The Texas Vegetable Growers' Handbook, Chapter 3 Soils and fertilizers in agriculture. The Fertilizer Institute Basic information about fertilizers The International Fertilizer Industry Association European Fertiliser Manufacturers Association How to read fertilizer tags article
Kapcsolódó szócikkek
Biotrágya
Kategória:Mezőgazdaság