Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.

Régebbi meghatározása

A 19. század végi A Pallas nagy lexikona szerint: mind az a verses elbeszélés, ami az eposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Toldit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.

Története

Magyarországon a 18. században jelent meg, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Fazekas Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Arany László, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.

A magyar irodalomban bélyegkép|150px|jobbra| Petőfi Sándor: János vitéz Hosszabb terjedelműek Fazekas Mihály: Lúdas MatyiFazekas Mihály: Lúdas Matyi Magyar Elektronikus Könyvtár (1804) Vörösmarty Mihály: Eger (1827), A két szomszédvár (1831) Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (1844), János vitézPetőfi Sándor: János vitéz MEK (1845), Az apostol (1848) Arany János: Az elveszett alkotmány (1845), ToldiArany János: Toldi MEK (1846), a Toldi estéje (1854), Bolond Istók (1850-73) Arany László: A délibábok hőseArany László: A délibábok hőse MEK (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)

Közepes epika körébe sorolhatóak

Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826) Babits Mihály: Jónás könyve (1938) Garay János: Az obsitos (1843)

Modern változat

Varga Domokos György: Tévé a tanyánTévé a tanyán (részlet)Tévé a tanyán YouTube (16:15) (2015)

bélyegkép|150px|jobbra|Milton: Elveszett paradicsom

A világirodalomban

Milton: Elveszett paradicsom (Paradise lost) (1667) Byron: Childe Harold (1812) (verses regény) Puskin: Anyegin (1823-1831) (verses regény)

Jegyzetek

Források

Enciklopédia Fazekas Kislexikon Feladatsor a Sulineten

További információk

Feladatsor a Sulineten Petőfi elbeszélő költeményei

Kategória:Irodalmi műfajok

yi:דיכטונג#פאעמע