jobbra|170px|bélyegkép|Prehisztorikus kor embere. Museum of History TST thumb|170px|jobbra|Stonehenge napkeltében. 2008. december 27. jobbra|170px|bélyegkép|A nomád életet élő maszájok Kenyában A gyógyszerészet mérföldköveinek történetétEdward Kremers, Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright. befolyásoló tényezők megmagyarázzák, hogy a gyógyszerészet az évek során hogyan fejlődött napjainkig. Milyen tényezők vezettek azokhoz a változásokhoz, amelyek megengedték azt, hogy napjainkban a gyógyszerészet elfoglalja helyét a gyakorlati gyógyításban. Történelemelőtti időkbenTörténelemelőtti idők, őstörténelem (praehistoria), az a tudomány, mely az emberi nem azon időbeli korszakával foglalkozik, melyről nem szólnak hiteles történeti források. Tudjuk, hogy már évezredek óta lakják emberfajok a földet, sokkal régebben, mint ahogy írott hagyományaink az emberi nem keletkezésének történetét és idejét meghatározzák. Azok a népek, kik a történelmi korszak előtt éltek, örökre letűntek, neveiket sem ismerjük, s így fejlődésük története és küzdelmeik nem jutnak tudomásunkra, de a nagyobb európai múzeumokban összegyűjtött leletek nyomán van rá mód rekonstruálni, milyen lehetett ezen ismeretlen népek kultúrája, merre vándoroltak, minő volt életmódjuk. Read more: http://www.kislexikon.hu/tortenelemelotti_idok.html#ixzz2Vo1H9v8Y http://www.kislexikon.hu/tortenelemelotti_idok.html Magner: A History of Medicine Published in 2005 by Taylor & Francis Group 6000 Broken Sound Parkway NW, Suite 300 Boca Raton, FL 33487-2742 az emberek semmit nem tudtak a betegségek okairól, még a legegyszerűbb sebészi beavatkozásrólBriony Hudson, Raymond C. Rowe"Popular Medicines: An Illustrated History " Published by Pharmaceutical Press 2007-12-05 PDF Format, 193 pages 9.6 MB vagy a sebellátásról sem. A történelmi ismeretek mérföldkövei mentén haladva lehetünk képesek igazán megérteni a modern, mindennapi gyógyítást, gyógyszerészetet, orvoslást, így például hogyan képesek a sebészek végrehajtani a legtöbb komplex és bravúros operációt.
Így tudjuk igazán összehasonlítani a prehisztorikus kor és napjaink között eltelt időszakot, miközben annyira ellentétben áll, különbözik egymástól. Mérföldköveket találunk a gyógyszerészet kialakulásának történetében, amelyek mellett megállás nélkül el lehet haladni, de érdemes meg-meg állni, mert minden egyes múltbeli történés megmagyarázza azt a csodát,MODERN MEDICINES: The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File This is a new edition of HEALING DRUGS: The History of Pharmacology Copyright © 1992 by Margery Facklam and Howard Facklam ami napjaink gyógyításában történik.
A kőkori ember elterjedésének archeogenetikai bizonyítékai és a „mitokondriális Éva" Afrikában volt az emberiség bölcsője és innen indult területszerző, kontinensnyi területek gyarmatosításra a Homo sapiens sapiens. A migráció két irányban valósult meg. Az első migránsok hulláma a Közel-Keletre 80-65 000 évvel ezelőtt érkezett, Ausztrália –Melanéziába a tengeren kb. 60 000 évvel ezelőtt. Ebből a vándorlásból származó ágak megérkeztek Kínába, Japánba. Ázsiába és Európába az első migráns hullám 40 000 évvel ezelőtt érkezett, míg az Új Világot, az amerikai kontinenst, az akkor még járható Behring-szoroson keresztül 15-10 000 éve népesítették be. A második migrációs útvonal, a központi út a Közel-Keleten, Perzsián át vezetett Közép-Ázsiába, majd elérte Európát, Kelet-, Északkelet-ÁzsiátRaskó, I. (2004) Genetikai időutazás- Az emberi populációk eredetének nyomában Mindentudás Egyeteme IV. 68Raskó I. (2008) A DNS mint régészeti lelet Magyar Tudomány 10 : 1119 Az ősanya Afrikában született Az ember és a csimpánz genetikai vonalának különválása kb. 4-6 millió évvel ezelőtt következett be.Takahata N., S atta Y., Klein J.: Divergence time and population size in the lineage leading to modern humans. Theor.Popul.Biology 48. 1995. Ez alapján a mitokondriális DNS hipervariábilis szakaszán kb. tízezer évenként rögzült egy mutáció. Az összes ma élő ember közös ősanyja kb. 166-249 ezer évvel ezelőtt élhetett. Ez bizonyítja azt, hogy az afrikai kontinens volt a modern emberré válás színtere, valamint, hogy az Afrikából kb. 1 millió éve kivándorolt Homo erectus későbbi leszármazottainak nincs nyoma a mai ember mitokondriális DNS-ében. Minden ma is élő ember anyai vonala a „mitokondriális Évában” fut össze, aki Dél- vagy Kelet-Afrikában született több mint 130 ezer évvel ezelőtt. Az Ő utódai, leszármazottai terjedtek szét az afrikai kontinensen (L1-L3 haplocsoportok).Forster P.: Ice Ages and the mitochondrial DNA chronology of human dispersals: a review. Philos.Trans.R.Soc.Lond B Biol.Sci. 359. 2004.
Afrika elhagyása Őseink egy csoportja 65-80 000 évvel ezelőtt kivándorolt az afrikai kontinensről.Watson E., Forster P., Richards M., Bandelt H.J.: Mitochondrial footprints of human expansions in Africa. Am.J.Hum.Genet. 61. 1997. Afrikából az első migráció a Közel-Keletre történt. Ezek a migránsok legfeljebb 2 – 3 ezren lehettek, ma a nem afrikai emberek mindegyike az ő markereiket (is) hordozza. A Közel-Keleten körülbelül 55-60 000 évvel ezelőtt kialakult két fontos szuper-haplocsoport, az M és az N, melyből az összes többi, nem afrikai klaszter származtatható.Forster P., Torroni A., Renfrew C., Rohl A.: Phylogenetic star contraction applied to Asian and Papuan mtDNA evolution. Mol.Biol.Evol. 18. 2001.
M szuper-haplocsoport Az M szuper-haplocsoport utódai elterjedtek Ázsiában, Ausztráliában és Amerikában, míg az N klaszter képviselői főleg Európában telepedtek le. Ausztráliába a tengerparti “gyorsúton” kb. 60 000 évvel ezelőtt érkezett meg az anatómiailag modern ember.Thorne A., Grun R., Mortimer G., Spooner N.A., Simpson J.J., McCulloch M., Taylor L., Curnoe D.: Australia's oldest human remains: age of the Lake Mungo 3 skeleton. J.Hum.Evol. 36. 1999. Bár az Afrikából Ausztráliába történő migrációnak nem maradt kézzelfogható régészeti bizonyítéka a jégkorszak után megemelkedő tengerszint miatt, azonban az ősi mitokondriális leszármazási vonal az Andamán-szigetek, Malajzia és Pápua Új-Guinea egyes őslakosainál, valamint minden ausztrál bennszülöttnél föllelhető.
N klaszter képviselői A Neandervölgyi hominidák (emberfélék) lakta Európába mintegy 50 000 évvel ezelőtt érkeztek meg Homo sapiens őseink. A Neandervölgyiek a kontinens egyre kisebb területére szorultak vissza, míg kb. 26 000 évvel ezelőtt teljesen kihaltak. Fosszilis régészeti leletek mitokondriális DNS vizsgálata alapján a Neandervölgyieknek genetikai nyomai a Homo sapiens sapiens utódaiban nem lelhetők fel. Azonban máig kérdéses, hogy a kétféle embertípus párosodott-e egymással, születtek-e utódaik, és azok termékenyek voltak-e. Őseink a Közel-Keletről induló több bevándorlási hullámban vették birtokba Európa tájait, mind a paleolitikum, mind az újkőkorszak idején. Közép- és Kelet-Ázsiába a modern emberek első hulláma kb. 30-50 000 évvel ezelőtt érkezett.Forster P., Torroni A., Renfrew C., Rohl A.: Phylogenetic star contraction applied to Asian and Papuan mtDNA evolution. Mol.Biol.Evol. 18. 1864-81. 2001. Az amerikai kontinenst az akkor még járható Bering-szoroson keresztül 15-25 000 éve népesítették be.Forster P., Harding R., Torroni A., Bandelt H.J.: Origin and evolution of Native American mtDNA variation: a reappraisal. Am. J. Hum. Genet. 53. 1996.Raskó I. (2010) Honfoglaló gének Medicina Kiadó 2008-ban az Altáj-hegységben talált, valószínűleg a Neandervölgyiekkel és a modern emberekkel egy időben élő harmadik emberszabású, mitokondriális DNS vizsgálatából azt a következtetést vonta le, hogy ez a hominida a Neandervölgyiekkel és a modern emberrel közös ősön osztozott, aki valamikor 1 millió évvel ezelőtt létezett. A mitokondriális DNS mintázata szerint a nem a Neandervölgyiekkel, vagy az anatómialilag modern emberekkel vándorolt ki Afrikából
Történelemelőtti idők (-Kr. e. 8000) bélyegkép|jobbra|105px|Afrikai biface tárgy kelt késő kőkorszaki időszakban Az emberiség fejlődésének ősi kulturális szakasza vagy szintje, amely a pattintott kőeszközöket használó paleolitikum és a csiszolt kőeszközök általánossá válásának ideje, a neolitikum közé esett, amelynek eszköztárának is a pattintott kő az alapja, és gyakran használtak olyan apró kőszerszámokat, amelyeket fogszerűen egy közös nyélbe rögzítettek. Némely lelet csiszolt köveket is tartalmaz, előkerültek továbbá csontból, agancsból és fából készített használati tárgyak is. A mezolitikumi vadász módszerei fejlettebbek, eredményesebbek voltak, mint a paleolitikumi elődöké.
Homo sapiens előtti főemlősök és betegségeik A fejlettebb emlősöknél az öngyógyító tevékenységgel találkozhatunk. A törött végtagok nyugalomban tartása, az idegentestek eltávolítása, a szőrzet élősködőktől való rendszeres átvizsgálása, a rendszeres fürdés, bizonyos gyógyhatású füvek elfogyasztása és a szüléstámogatás nem tudatos cselekedet, nem is a tapasztalat eredménye, hanem ösztön. Nehéz határt vonni az ösztönök, a kísérletezés, a tapasztalat és a mágia között. A korai újkőkori kor emberét, aki az állattartást még nem ismerte és nomád életmódot folytatott, járványok ugyan nem gyötörték de szenvedett az artritisztől, igen ritkán a kariesztől, idült tályogoktól, ínygyulladástól, a nyaki gerincoszlop korai artrózisától, fertőző, tumoroshttp://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/cancer/csontrakot-fedeztek-fel-a-neandervolgyi-osembernel-182595.html és hiánybetegségektől. Paleopatológiai vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a kambrium utáni felmelegedés hozzájárult a baktériumok patogenitásának növekedéséhez. A kőkorszaki Vénusz-szobrokra 51 százalékban a nagyfokú elhízás jellemző.
Nomád élet és a gyógyítás fejlődése Biztosan senki nem tudja mikor kezdődött a gyógyszerészet, de az biztos, hogy a betegség egyidős az emberrel. Történelem előtti időkben a legtöbb ember nomád életmódot folytatott. Ez nehézzé tette a kreatív ötletek létrejöttét, hogy megosszák és fejlesszék azt egy későbbi civilizáció megszületéséhez. Ez akadályozta meg a haladást a gyógyítás fejlődésében. Egy embernek lehet jó ötlete vagy elmélete, de a nomád életmód megakadályozta, hogy sok ember halljon erről.
Összehasonlító néprajz a természeti népeknél és a prehisztorikus gyógyítás A történelem előtti időről írásos feljegyzés nem maradt a gyógyítással kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy nekünk nincsenek forrásaink erről az időszakról, ami leírja az emberek érzéseit és hitét. Csak következtetni tudunk használati tárgyaiból vagy ma is nomád életet élő (kenyai maszáj-törzs), természeti népek életmódjából a prehisztorikus kor emberének mindennapjaira. Az ember létezésétől kezdve véget nem érő küzdelmet folytat a betegségekkel, járványokkal, balesetekkel szemben. A gyógyítás kezdetei a természeti népeknél keresendők. A vadászó, halászó emberek olyan dolgokat fedeztek fel a természetben, ami segített nekik a gyógyulásban.
Gyógyítás a kőkorban bélyegkép|jobbra|170px|Banánborral végzett sikeres császármetszés bennszülött gyógyítókkal. Kahura, Uganda. RW Felkin utazó, felfedező 1879-ben jegyzett le. 2007. március 27.