Isaac Barrow (London, 1630. október – London, 1677. május 4.) angol anglikán teológus és matematikus.
Életpálya Tanulmányait cambridgei Trinity College-ben 1649-ben fejezte be. Szakmai látókörének bővítése érdekében 1655-ben Párizsba, 1656-ban Firenzébe, majd Törökországba utazott, ahol Konstantinápolyban folytatta tanulmányait. 1658-ban Velencén és Németországon keresztül jutott vissza Angliába. Beszélt, olvasott, írt görögül, héberül és latinul. 1960-ban az egyházhoz csatlakozva Cambridge-ben a görög nyelv professzora lett. 1662-től a londoni Gresham College-ba a geometria professzor lett. Visszatért Cambridge-be, de a matematikai tanszék vezetését – akinek tanára volt – Isaac Newtonra engedményezte. 1672–1677 között a Trinity College igazgatója volt. Ő kezdeményezte a kollégium ma is fennálló, ún. Wren könyvtárának az építését.
Kutatási területei A matematika, a fizika (optika) és a görög nyelv volt. Az érintő keresésére vonatkozó, 1670-ben publikált módszere alapvetően ma is használatos a differenciálszámításban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az érintő keresése és a görbe alatti terület meghatározása egymásnak inverze.
Írásai 1655-ben latin és angol nyelven került kiadásra Eukleidész elmélete című munkája 1964-ben jelent meg előadásainak gyűjteménye, Lectiones Mathematicae címen 1667-ben Arkhimédész munkásságát elemezte
Tudományos munkája mellett egyházi témájú dolgozatai is voltak (Expositions a hitvallás, a Miatyánk, Tízparancsolat, és a szentségek).
Szakmai sikerek A Holdon krátert nevezték el róla. A Cambridge-i Egyetem első Lucas-professzora. 1669-ben katedráját tanítványának, Isaac Newtonnak adta át. Nevéhez fűződik a differenciális háromszög módszere és a secans-integrál első kiszámítása.
Jegyzetek
Források
Kategória:Angol matematikusok Kategória:Angol teológusok Kategória:Londoniak Kategória:1630-ban született személyek Kategória:1677-ben elhunyt személyek Kategória:Poliglottok Kategória:A Royal Society tagjai