Kálnay Nándor

Kálnay Nándor (Léva, Bars vármegye, 1842. május 23. – Csesztve, 1911. május 6.) igazgató-tanító és földbirtokos.

Élete

Atyja kedvező anyagi viszonyok közt élő tanító volt Léván a római katolikus főelemi iskolánál, azonban korán, 1859-ben meghalt; édesanyját pedig már ötödik évében, 1846-ban elvesztette. Az algimnáziumot szülővárosában, az V. és VI. osztályt Esztergomban végezte. Ekkor Ferenc-rendi szerzetes lett Pozsonyban, azonban csak négy hónapot töltött el a zárdában és visszatért Esztergomba, ahol a tanítóképző intézetben tanult és 1863-ban a főelemi iskolákra nyert képesítést, Scitovszky hercegprímás pedig 63 forintnyi ösztöndíjban részesítette. 1863. október 1-től 1867. október 1-ig nevelő volt Csesztvén Madách Károly földbirtokos és nógrád vármegyei alispán gyermekeinél; itt megismerkedett Madách Imre költővel, akiről bővebben megemlékezett Csesztve község története című művében. Nevelősködésének ideje alatt 1865. november 1-től 1867. május 1-ig a csesztvei római katolikus kántortanítói tisztet is viselte és elődjével ő vetette meg alapját a község magyarosodásának. 1868-ban Pozsonyban magántanítással foglalkozott és látogatta a rajztanfolyamot. 1869-től ismét Léván tanítóskodott. 1869 májusától a fővárosi elemi iskolákhoz nevezték ki osztálytanítónak, 1879-től vezető tanítónak (a Kőbányaligeti iskolához). Párhuzamosan képezte magát: 1877-ben torna-póttanfolyamot, 1871-72-ben gyorsírást az egyetemen, 1872-ben könyvvitelt, 1877–1878-ban és 1883–84-ben francia és angol nyelvet tanult.

Tisztviselője és választmányi tagja lett a népnevelők budapesti egyesületének, a fővárosi tanító-testületnek, a pedagógiai társaságnak. 1876-tól 1884-ig a Józsefvárosi tanítói kör elnöke volt. 1884-ben Csesztvén 103 holdas birtokot vett 10 000 forinton, melyet szorgalmából gyűjtött össze és a község egyik virilistája lett. 1885-től a fővárosi tantestület igazgatótanácsosa és a képviseleti közgyűlés tagja. 1892-ben nyugalomba vonult és csesztvei birtokán gazdálkodott.

Számos cikke jelent meg, melyek a tanítói állásra és a népiskolai nevelésre vonatkoznak, A Honban, Ellenőrben, a Szabadegyházban, a Népiskolában (1872. Hozzászólás: Mi jobb, ha készpénzzel, vagy pedig természetben fizettetnek a rk. tanítók, A főnevek ismertetése a II. osztályban, A tanítók segélyezéséről, Egy nyelvtani próbatét az elemi II. osztályban, A gyermekbajok és betegségekről, Nógrádi levél a csesztvei rk. iskoláról, Levél a fővárosi stáczió-utcazi községi elemi népiskola közvizsgálatáról, 1873. A fővárosi tanítók segélyegyletéről, A fővárosi tanítótestület gyűléséről); a Népnevelők Lapjában (1876. Nyelvtani leczkék a cselekvő-, átható és benható-, a szenvedő igékről, a jelen-, mult és jövő időről a határozott és határozatlan alakokról, 1881. A fővárosi tanítónők férjhezmenetele, A csesztvei rk. és evang. népiskolákról, A dejtári rk. népiskoláról, 1882. Az iskolai takarékpénztárak köréből, 1883. Az iskolai jutalmazások kérdéséhez, Jelentés a paedagogiai szakosztályhoz, A VIII. kerületi tanítói kör évi jelentése, 1884. Az egy tanteremben két osztállyal való úgynevezett váltakozó rendszer szerinti tanításról); a Barsban (1881–83. Az iskolai takarékpénztárakról, 1884. Madách Imre életéből); a Magyar Paedagogiai Szemlében (1883. Régi tanügyi állapotok ecsetelése, Értesítő a Budapest főváros tanítói körének működéséről, A selyemtenyésztés kérdéséhez); a Néptanítók Lapjában (1883. Az iskolai takarékpénztárak kérdése a németországi tanítók gyűlésén sat.); a Pesti Naplóban (1884. 9. sz. Madách Imre Csesztvén), a Fővárosi Lapokban (1884. 11. sz. A Madách-család); a Nógrádi Lapokban (1884. Csesztve község monographiája, 1884. több közlés).

Munkái

Jelentés Budapest főváros VIII. kerület tanítói körének 1876–1883. évi működéséről. Budapest. Az étrendi gyógymód rövid ismertetése Schrott Manó után németből magyarítá. Csesztve, 1882. Az iskolai takarékpénztárakról 1887–83. Budapest, 1883. Csesztve község története és leírása. Budapest, 1884. (Ismertetése Pesti Napló 4. sz., Fővárosi Lapok 11. sz., Nógrádi Lapok 5. sz., Községi Közlöny 12. sz., Századok, Bars 3. sz.) Aforizmák. Balassagyarmat, 1897.

Jegyzetek

Források

További információk

Kovalcsik András: Arcok Balassagyarmat múltjából. Balassagyarmat, Szerző, 2004. Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., Országos Monografia Társaság, (1911), 277. oldal. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Lévaiak Kategória:1842-ben született személyek Kategória:1911-ben elhunyt személyek