Lampérth Géza (Mencshely, 1873. október 23. – Budapest, Ferencváros, 1934. november 18.)Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 2931/1934. folyószáma alatt. költő, író, színpadi szerző. Az Országos Levéltár tisztviselője, a Petőfi Társaság főtitkára.
Életpályája Lampérth Sándor és Kiss Eszter fiaként született. Középiskolai tanulmányait a pápai reformátusoknál végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. A pápai iskola önképzőkörében négy éven át ő nyerte el a költői pályadíjakat. A bonyhádi Perczel családnál egy évig nevelősködött; azután a fővárosba ment. 1898-tól 1922-ig az Országos Levéltárban tisztviselőként dolgozott.
Az első verse negyedik osztályos diák korában jelent meg Tihanyi álnév alatt a Vasárnapi Ujságban (1890), amelynek attól kezdve munkatársa volt. Sokat írt a Pápai Lapokba és egy évig mint főmunkatárs szerkesztette a Pápai Független Hírlapot. Később szinte az összes számottevő fővárosi szépirodalmi lapnak dolgozott. Tárcákat írt a Budapesti Hírlapba és a Magyar Újságba, történelmi rajzokat és elbeszéléseket a Magyar Leányokba, rendszeres krónikákat a Politikai Ujdonságokba.
1905-től a Petőfi Társaság tagja, majd 1926-tól főtitkára volt. Részt vett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaság munkájában is.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu. Halálát tüdőgyulladás okozta. Felesége Csiky Anna volt.
Nemzeti szellemű, hagyományos stílusú költő volt. A nagyváros rajongóival szemben a falu világát dicsőítette. Idealizált szellemben szólt a magyarság ezeréves múltjáról; különösen a kurucvilág, a negyvennyolcas idők és a trianoni megalázás emlékein merengett el. Két drámájával akadémiai pályadíjat nyert. Az ifjúság számára több elbeszélő munkát adott ki.
Díjai, elismerései Költői pályáját a Petőfi Társaság 1927-ben a Petőfi nagydíjjal tüntette ki.
Művei bélyegkép|220px| Balaton partján c. verse (1890) Első könyvem Hazafias és egyéb költemények. Budapest, 1897 (Beöthy Zsolt előszavával.) Megjöttek a huszárok Idillikus színmű dalokkal, 1 felvonásban. Budapest, 1898 (Bemutatója a budai Nyári Színkörben.) Elmult időkből Történelmi rajzok és elbeszélések. Budapest, 1899 Pacsirtaszó Versek. Budapest, 1901 Három pápai diák Regény. Budapest, 1902 Három pápai diák balatoni utazása Regény. Budapest, 1902 Veér Judit rózsája Történeti színmű. Nemzeti Színház, 1905 A boldogság vándora és egyéb kuruc történetek Versek. Budapest, 1909 A kompánia rózsája Novellák. Budapest, 1912 Beszélgetés a házasságról Novellák. Budapest, 1912 A glóriás Rákóczi Versek. Budapest, 1914 Az én rózsáim Novellák. Budapest, 1914 A magyar katona ezer éven át Budapest, 1916 A szent kürt Versek. Budapest, 1920 Régi magyar levelesláda Budapest, 1923 A gárda virága Regény. Budapest, 1925 Pannonia tündére Versek. Budapest, 1926 Csendes ünnep Versek. Budapest, 1928
Jegyzetek
Források
Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: A költészet / Hagyományőrző költők c. fejezet (Arcanum Kiadó)
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar levéltárosok Kategória:A Magyar Országos Levéltár levéltárosai Kategória:Mencshelyiek Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1934-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek