Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. – Budapest, 1936. január 8.) színműíró, színész. 1921-től a Petőfi Társaság tagja. thumb|250px|Géczy István mellszobra Bükkábrányban
Pályája Kezdetben festőművész akart lenni, de anyagi helyzete miatt beállt színésznek. Kisebb társulatok után az 1890-es években Újvidéken, Nagyszombatban, Brassóban játszott. 1897-től 1906-ig a Népszínház hivatalnokaként, utána az Országos Színészegyesületben dolgozott, 1912-ben az egyesület titkára lett. 1922-től haláláig a Színészek Lapja szerkesztője volt.
Népszínműveket írt, többségük nyomtatásban nem jelent meg. A gyimesi vadvirág (1897) című népszínműve tette országosan ismertté, darabját a Népszínházban és a vidéki színpadokon 1897-től nagy sikerrel játszották. Benne a mozgalmas mesét Torockó-vidéki néprajzi elemekkel vegyítette, és hiányzott belőle a régebbi népszínművek édeskés érzelmessége. (A darabból 1939-ben azonos című film is készült.)
Társszerzőkkel együttműködve másfajta színpadi műveket is írt. Hegedűs Gyulával közösen Az Apostol és az Enyészet című társadalmi drámákat, Kiss Arnolddal a Kazárföldön című énekes játékot, Lampérth Gézával a Rodostó történeti színművet, Szávay Gyulával a Petőfi, a Lavotta, a Dózsa György és a Martinovicsok című történeti drámákat.)
Drámái A gyimesi vadvirág (1897) Az ördög mátkája (1897) A Sárdy-ház (1899) Az anyaföld (1900) Az erősebb (1902) Rodostó (Lampérth Gézával, 1903) Csokonai Vitéz Mihály (1903) Enyészet (Hegedűs Gyulával, 1905) Tévelygők (1908) Kazárföldön (dr. Kiss Arnolddal, 1910) A nemzetes asszony (1912) Petőfi (Szávay Gyulával, 1922) Lavotta (Szávay Gyulával, 1923)
Források
Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: A regény és dráma / A novella és a regény fejlődése c. fejezet (Arcanum Kiadó)
Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar színészek Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek