Petrovics EmilÚjságcikkekben igen gyakran fordul elő a neve hibás Petrovits Emil alakban. (Nagybecskerek, 1930. február 9. – Budapest, 2011. június 30.), , , kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Családja és származása Jovan P. Petrović és Weninger Erzsébet egyetlen gyermekeként született Jugoszláviában. Anyai nagyapja, Weninger József a katolikus templom karnagya volt Nagybecskereken, aki a századfordulón került Ausztriából a mai Vajdaságba, anyai nagyanyja, Mihalik Margit pedig a Felvidékről származott. Apai nagyszülei, Petár Petrović és Sultana Bugarčić, a 19. század végén költöztek a Vajdaságba Montenegróból.
Apja jól beszélt magyarul, és anyját tanította szerb nyelvre és irodalomra. Petrovics Emil így mind a szerb, mind pedig a magyar nyelvet már kisgyerekkorában elsajátította. Vallási nevelésében az anyai befolyás érvényesült, és római katolikusnak keresztelték meg, apai nagyanyja legnagyobb bosszúságára. Szüleivel még gyermekként Belgrádba költöztek, ahol apja újságíróként helyezkedett el. Szüleihez való kisgyerekkori viszonyáról így vall könyvében: „[…] s én Mamihoz bújtam. Kényeztetett, állandóan mellette lehettem, […]”Petrovics (2006:9). „Tati nem szerette az ivást. Beteg volt. Alkoholista.”Petrovics (2006:11). „Édesapám indulatosan korholta túlérzékeny kisfiát. Féltem. Tőle is.”Petrovics (2006:22).
Jugoszlávia német megszállása és a Vajdaság Magyarországhoz csatolása után édesanyjával, anyai nagyanyjával és anyja kishúgával Budapestre költöztek itt élő rokonaikhoz, és végleg Magyarországon telepedtek le. Édesanyja – férje távollétében – formálisan is felbontotta házasságát, és feleségül ment Apró Gyulához, akitől Petrovics Emilnek két féltestvére: egy húga, Mária 1943-ban, és egy öccse, Attila 1947-ben született.
Nevelőapjával a viszonya nem volt felhőtlen, édesapjáról pedig hosszú ideig semmi hírt sem kapott. 1956-ban sikerült felkutatnia, amikor Jugoszláviában járt ottani rokonainál, de a találkozás nagy csalódást jelentett számára. „Nem moccant, csak nézett, csak könnyezett, borotválatlan volt, a haja ritka, hosszú és szürke, öltönye a csavargóké, a kabát alatt szakadt atlétatrikó. Megöleltem, szorongattuk egymást, perceken át, fuldokoltunk, rázott bennünket a kezdetben szinte néma, majd egyre hangosabb zokogás.”Petrovics (2006:318). Ezután újra elszakadtak egymástól, és csak 1982-es jugoszláviai tartózkodása után tudta meg, hogy apja a következő évben, 1957-ben meg is halt. Húga az Egyetemi Nyomda és Kiadó szerkesztője volt, akit tragikus hirtelenséggel veszített el. Öccse szintén zenei tanulmányokat folytatott, elvégezte a Zeneakadémia Tanárképző Intézetét, és klarinétozott.
Pályája Petrovics a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán végezte tanulmányait, Farkas Ferenc, Szabó Ferenc és Viski János voltak a mesterei.
Az 1950-es évek első felében a Budapesti Szikra Nyomda1956. november 30-ától Kossuth Nyomda, lásd N. Pataki Márta: A Kossuth Nyomda története 1884–1984. Budapest, 1984, 206. o. üzemi zenekarát vezette. 1960-ban Szinetár Miklós és Ungvári Tamás társaságában az első magyar musicalszínház alapítója, zenei vezetője volt. Az úttörő kezdeményezés 1964-ig Petőfi Színház néven működött. Petrovics Emil több új magyar zenés dráma létrehozója, zenei szervezője, többek között a nyitó előadás, a Koldusopera, valamint az Egy szerelem három éjszakája (musical) és a Mélyvíz dirigense volt.
1967–1985 között országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, 1964-től a Színiakadémia tanára, 1968-tól a Zeneakadémia tanszékvezető főiskolai tanára volt, a zeneszerzés tanszakon tanított. 1967-től 1999-ig a magyar szerzői jogvédő szervezet (későbbi nevén az Artisjus) elnökeként is tevékenykedett.
1986 és 1990 között a Magyar Állami Operaház igazgatója (1988-tól főigazgatója), majd 2003 és 2005 között az intézmény főzeneigazgatója volt.
Számos hazai és nemzetközi zenei versenyen vállalt zsűritagságot, illetve elnökséget. Az 1960-as és az 1970-es években a Magyar Televízió Ki mit tud? című népszerű műsorában a zsűriben ő volt az egyik zenei szakértő (Pernye András mellett), sokakkal szerettette meg a zenét. Számos színdarabhoz és filmhez komponált zenét, önálló szerzeményeivel szintén sikereket aratott, mindhárom operáját bemutatták itthon és külföldi operaházakban is. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: zeneszerzőként kilenc, karmesterként hét.2011. július 5-i lekérdezés.
Az Erkel Ferenc-díjat már fiatalon, 1960-ban megkapta (majd 1963-ban is). Kétszer kapott Kossuth-díjat: 1966-ban és 2006-ban. 1994-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. 1995-ben ő kapta a Nyakkendő-díjat, amely Filmszemle filmes hallgatóinak díja a legjobb elmélettanár számára. 75 évesen, 2005-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, sokoldalú szakmai és közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként.
2011. június 30-án, 81 éves korában hunyt el. A Fiumei úti sírkertben megtartott búcsúztató után Szigligeten helyezték örök nyugalomra. 2012-ben a rákoshegyi Bartók Zeneházban hagyatékából emlékszobát rendeztek be.
Magánélete Petrovics Emil háromszor nősült. Első felesége Szentoléri Judit, Szentoléri Richárd tábornok lánya volt, akivel 1957-ben kötöttek házasságot, de ötévi házasság után, 1962-ben elváltak. Második felesége Galambos Erzsi színésznő volt, akit 1963 decemberében vett el. Ebből a házasságból született 1972. április 21-én egyetlen lánya, Petrovics Eszter televíziós rendező és szerkesztő. Húsz évnyi házasság után azonban ez a kapcsolat is válással végződött.
Harmadik felesége 22 évvel volt fiatalabb nála, de öt évnyi együttélés után tőle is elvált.
Főbb művei Operák C’est la guerre (Ilyen a háború) – opera egy felvonásban (1961) Lysistraté (1962) Bűn és bűnhődés (1969)
Balett Salome (1979)
Oratórium Jónás könyve (1967)
Kantáták I. kantáta – Egyedül az erdőben (Alone in the Wood – Cantata) (1956) II. kantáta – Ott esem el én (1972) III. kantáta – Fanni hagyományai (1978) IV. kantáta – Mind elmegyünk (1980) V. kantáta – Törökországi levelek (1981) VI. kantáta – Megpihenünk (1986) VII. kantáta – Pygmalion (1994) VIII. kantáta – Panasz és vigasz (1997) IX. kantáta – A Dunánál (1998)
Kórusművek, dalok Triangulum (I. Tavaszköszöntő, II. Anna, III. Ördögtánc) Ballada (Nagy László verse) Lassú táncnóta - vegyeskar (1974) (Nagy László versére) Hervadáskor - nőikar (1986) (Ady Endre versére)
Versenyművek, szimfonikus zene Fuvolaverseny (1958) Concertino (trombita, szimfonikus zenekar) Négy versenymű (fuvolára, trombitára, zongorára, hegedűre – ütősökkel) Két szimfónia
Kamarazene, hangszeres zene Fúvósötös (1967) Cassazione Op.1 (Balassi Bálint emlékezete) (rézfúvós szextett) Passacaglia in Blues (fagott–zongora) Három vonósnégyes Csembaló- és cimbalomdarabok, rapszódiák hegedűre, brácsára, illetve gordonkára
Filmzenék Cím Év Rendező Sortűz egy fekete bivalyért 1984 Szabó László Fogadó az „Örök világossághoz” 1981 Bán Róbert Bűn és bűnhődésSzínházi felvétel (Hozzáférés: 2014. június 20.) 1978 Maár Gyula Mire megvénülünkHat részes tévéfilmsorozat. 1978 Horváth Ádám Dóra jelenti 1978 Bán Róbert Napforduló 1977 Málnay Levente Fekete gyémántok 1976 Várkonyi Zoltán Kísértet Lublón 1975 Bán Róbert Azonosítás 1975 Lugossy László Tűzgömbök 1975 Fehér Imre Lányarcok tükörbenFrenreisz Károllyal közösen (Hozzáférés: 2014. június 20.) 1973 Bán Róbert Plusz-mínusz egy nap 1972 Fábri Zoltán Egy óra – három arcDarvas Lili 1972 Horváth Ádám Meztelen vagy 1971 Gyöngyössy Imre ArcAz Arc című játékfilm PORT.hu adatlapja (Hozzáférés: 2014. június 20.) 1970 Zolnay Pál A Pál utcai fiúk 1969 Fábri Zoltán Mi lesz veled Eszterke? 1968 Bán Róbert A koppányi aga testamentuma 1967 Zsurzs Éva Szevasz, Vera! 1967 Herskó János Harlekin és szerelmese 1967 Fehér Imre Az orvos halála 1965 Mamcserov Frigyes Édes és keserű 1964 Szemes Mihály C'est la guerreC'est la guerre PORT.hu adatlapja (Hozzáférés: 2014. június 20.) 1964 Szinetár Miklós Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? 1964 Makk Károly Egy ember, aki nincs 1963 Gertler Viktor Az utolsó előtti ember 1963 Makk Károly Új Gilgames 1963 Szemes Mihály Húsz évre egymástól 1962 Fehér Imre Isten őszi csillaga 1962 Kovács András Lopott boldogság 1962 Nádasy László Áprilisi riadó 1961 Zolnay Pál Az ígéret földje 1961 Mészáros Gyula Égrenyíló ablak 1961 Kis József Gyalog a mennyországba 1959 Fehér Imre Kard és kocka 1959 Fehér Imre Kölyök 1959 Szemes Mihály Az igazi égszínkék 1957 Bán RóbertPetrovics Emil - Bartók Rádió (Hozzáférés: 2014. június 20.)
Diszkográfia 1961/1999 – Ránki-Hubay-Vass: Egy szerelem három éjszakája (karmester) 1996 – Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazenéje. Hungaroton, HCD 31680 1997 – Kortárs magyar zene fagottra és zongorára. Hungaroton, HCD 31725 1998 – Petrovics Emil: I. és V. kantáta; Jónás könyve. Hungaroton HCD 31790 1999 – Petrovics Emil: I. és II. vonósnégyes; I. és II. rapszódia. BMC Records BMC CD 017 2000 – Petrovics Emil: C'est la guerre; VI. kantáta. Hungaroton HCD 31958 2001 – Bach, Kreisler, Ysaye, Petrovics. BMC Records BMC CD 047 2004 – Kortárs magyar trombitaversenyek. Hungaroton HCD 32251 2010 – Petrovics Emil: Göndör bárányok.
Díjai, elismerései VIT díj, Varsó (1955) Vonósnégyes kompozíció díj, Liège (1959) Erkel Ferenc-díj (1960, 1963) Kossuth-díj (1966, 2006) Érdemes művész (1975) Arany Orfeusz hanglemez Grand Prix (Lysistraté), Párizs (1978) Kiváló művész (1982) Bartók–Pásztory-díj (1989, 2000) Nyakkendő-díj (1995) Hazám-díj (2004) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
Emlékezete 2012 februárjában a rákoshegyi Bartók Zeneház területén Petrovics-emlékszobát nyitottak.
Jegyzetek
Könyvei Maurice Ravel; Gondolat, Budapest, 1959 (Kis zenei könyvtár)
Petrovics Emil: Önarckép – álarc nélkül. 2. könyv, 1967–2007) Elektra Kiadóház, Budapest, 2007. (MEK) (Hozzáférés: 2014. június 20.)
Források Földes Imre: Harmincasok. Beszélgetések magyar zeneszerzőkkel. Budapest, 1969, Zeneműkiadó Rákai Zsuzsanna: Petrovics Emil; 2. bőv. kiad.; BMC, Budapest, 2014 (Magyar zeneszerzők) Hermann Péter: Ki kicsoda 2002. CD-ROM, Biográf Kiadó, Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988, 362. o.
További információk
BMC Művészadatbázis – részletes diszkográfia és műjegyzék (Hozzáférés: 2014. június 20.) Életrajz – fidelio.hu (Hozzáférés: 2014. június 20.) Petrovics Emil portréja (Muzsika, 2000, 2. szám, hátsó borító) – MEK (Hozzáférés: 2014. június 20.) Index.hu – Elhunyt Petrovics Emil zeneszerző (Hozzáférés: 2014. június 20.) Zeneakadémia (Hozzáférés: 2020. február 10.) Színházi Adattár (Hozzáférés: 2014. június 20.) Petrovics Emil PORT.hu adatlapja (Hozzáférés: 2014. június 20.) Fodor Géza: Zene és dráma; Magvető, Budapest, 1974 (Elvek és utak)
Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Nagybecskerekiek Kategória:Magyar operaszerzők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Színigazgatók Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Erkel Ferenc-díjasok Kategória:Hazám-díjasok Kategória:Bartók–Pásztory-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:Országgyűlési képviselők (1967–1971) Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975) Kategória:Országgyűlési képviselők (1975–1980) Kategória:Országgyűlési képviselők (1980–1985) Kategória:Vajdasági magyarok Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei