Cselekvő Iskola (1929-1944) a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának megnevezése a pedagógiai szaknyelvben.
Pedagógiai módszere
Igazgatója Szenes Adolf (1929–1932), majd Kratofil Dezső volt (1933–1944). Tanárai a reformpedagógia új törekvéseit (tanulói aktivitás, öntevékenység és csoportmunka, élményszerűség) ültették át a gyakorlatba az adott iskola-típus („modelliskola”) sajátos célkitűzéseinek és az adott korszak pedagógiai realitásainak figyelembevételével. A tanulói öntevékenységen és a csoportmunkán alapuló munkáltató módszer (a „kutatómódszer”) mellett a közlésen alapuló demonstratív és a kérdve kifejtő („heurisztikus”) metódust is alkalmazták. A Cselekvő Iskolában az órán a tanár munkájának meghatározott fázisai:
1. beszámoló a felvetett problémáról, 2. a probléma megfejtése, 3. a megoldás eredményeinek bírálata, 4. a következő óra anyagának kitűzése.
Ragaszkodtak a rendszeres munkához, a logikus órafelépítéshez (számonkérés, ráhangolás, célkitűzés, tárgyalás, összefoglalás). Az iskola pedagógusai szerencsés kézzel ötvözték a hagyományos pedagógia értékeit a reformpedagógia „mérsékeltebb” irányzatainak törekvéseivel. Munkájuk eredményeit A Cselekvés Iskolája című folyóiratban tették közzé.
Források
Pukánszky Béla: Cselekvő Iskola című szócikk lásd Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Budapest, 1997. 252. p. Cselekvő Iskola (1929-1944)
További információk
Simon Gy.: A szegedi Cselekvés Iskolája. in: A munkára nevelés hazai történetéből. Bp. 1965. 481-534.; Simon Gy.: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Bp. 1979.; Nagy S.: Mába nyúló történelem: a harmincas évek pedagógiai irányai. Bp. 1988.
Kapcsolódó szócikkek
Polgári iskolai tanárképzés Magyarországon Célestin Freinet Kategória:Szeged oktatási intézményei