A hererák a herékben, a férfi nemi szervek rendszeréhez tartozó szervekben kifejlődő rákok. Az Amerikai Egyesült Államokban 7500 és 8000 közötti hererákos esetet diagnosztizálnak évente, míg az Egyesült Királyságban 2000 férfinál állapítottak meg hererákot évenként. Élete során egy férfinél a hererák kockázata megközelítőleg 1 a 250-ből (0,4%). A rák leginkább a fiatal, 20-30 éves férfiaknál fordul elő, ez az incidencia csúcsidőszaka, 15 éves kor előtt viszont igen ritka. A hererák ma egyike a legmagasabb gyógyulási arányt mutató rákoknak: a gyógyulási arány meghaladja a 90%-ot, sőt lényegében a 100%-ot is elérheti. Ugyanakkor még húsz évvel ezelőtt halálos betegség volt.
Áttétes (metastasisos). Még egy viszonylag ritka esetben előforduló rosszindulatú, sok áttétet adó daganat esetben is a modern kemoterápia mellett a túlélési arány legalább 80%. Nem minden szövetszaporulat daganat a herében és nem minden daganat rosszindulatú: sok más körülmény is lehetséges, mint pl. a here mikrokövessége (microlithiasis testiculi), mellékhere ciszták (cysta epidydimidis), a here appendixe (appendix testis; Morgagni-féle vízhólyag), olyanok amelyek fájdalmasak lehetnek, de nem rákosak.
Besorolás/Osztályozás Bár a hererák a herékben előforduló valamennyi sejttípusból kiindulhat, a hererákok több mint 95%-a csírasejt daganat. A maradék 5% többsége a gonádlécek támasztó (stroma) sejtjeiből, a Leydig- vagy a Sertoli-sejtekből származik. A leghatékonyabb és megfelelő terápiához korrekt diagnózisra van szükség. Bizonyos fokig ez elérhető a vérből kimutatható tumor markerek segítségével, de a biztos diagnózishoz szükség van a kinyert/kimetszett szövetminta (biopszia) hisztopatológiai vizsgálatára. A legtöbb patológus az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization; WHO) osztályozását használja a heretumorok besorolására
Csírasejt daganatok Megelőző állapotok Intratubularis csirasejt neopláziák Besorolatlan típus (carcinoma in situ) Specifikált típusok Egy szövettani típusú tumorok (tiszta formák) Seminoma Variáns – Seminoma syncytiotrophoblast sejtekkel Spermatocyta seminoma Variáns – spermatocyta seminoma sarcoma-val Embryonális carcinoma Petehólyag daganat Trophoblast daganatok Choriocarcinoma Variáns – egyfázisos choriocarcinoma Placentáris oldali trophoblast daganat Cystás trophoblast daganat Teratoma Variáns – Dermoid cysta Variáns – Epidermoid cysta Variáns – Monodermális teratoma (Carcinoid, Primitív neuroectodermalis tumor (PNET), Nephroblastoma-szerű tumor, egyebek. Variáns – Teratomiális szomatikus-típusú rosszindulatúsággal Több mint egy szövettani típust mutató tumorok (kevert formák) Embryonális carcinoma és teratoma Teratoma és seminoma Choriocarcinoma és teratoma, embryonális carcinoma Mások Gonádléc/Gonadalis stroma daganatok Leydig sejt daganat Sertoli sejt daganat Lipidben gazdag változat Sclerotizáló változat Nagysejtes, meszesedő változat Intratubuláris sertoli sejt neoplasia a Peutz-Jeghers syndromában Granulosa-sejt daganat Felnőtt típus Juvenilis típus Thecoma Fibroma Csoport Thecoma Fibroma Gonádléc/gonadális stroma daganat – nem kompletten differenciálódott Gonádléc/gonadális stroma daganat – kevert típusú Kevert Csírasejt és Gonádléc/Gonadális stroma daganatok: Gonadoblastoma Csírasejt-gonádléc/gonadális stroma daganat, nem klasszifikáltA here változatos daganatai Carcinoid Petefészekhám jellegű daganatok Serosus daganat a rosszindulatúság határán Serosus carcinoma Jól differenciált (endometrioid daganat) Nyákos/mucinózus cystadenoma Nyákos/mucinózus cystadenocarcinoma Brenner tumor Nephroblastoma ParagangliomaVérképzőrendszeri daganatok A gyüjtőcsatornák és a rete testis (Haller-féle) daganatai Adenoma CarcinomaA testis melletti képződmények daganataiAdenomatoid daganat Malignus and Benignus Mesothelioma A mellékhere adenocarcinomája A mellékhere papilláris cystadenomája Melanotomás neuroektodermális daganat Desmoplastikus, apró-kereksejtes daganatA férfi gonádléc és a here járulékos részeinek daganataiLipoma Liposarcoma Rhabdomyosarcoma Agresszív angiomyxoma Angiomyofibroblastoma-szerű daganat Fibromatózis Fibroma Magányos rostos daganat EgyebekA here másodlagos daganatai' Tünetek A hererák egyik első jele szövetszaporulat a herében, vagy a here duzzadása. Az US Megelőzési Szolgálat Különítménye (U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF)) a rutin hererák szűrésével szemben azt javasolja a kitett serdülőknek és felnőtteknek, hogy a férfiak ne végezzenek rutin here önvizsgálatot Ezt a gyakorlatot támogatták a múltban, ma azonban tudományos érvek arra mutatnak, hogy a heredaganat szűrése nem vezetett a megbetegedések és halálozások csökkentéséhez. Ugyanakkor az Amerikai Rák Egyesület (American Cancer Society) azt javasolja, hogy bizonyos férfiaknál szükség van a herék havonkénti önvizsgálatára, így pl. azoknál, akiknek rákos családi előzményei vannak.
A tünetek egyet vagy többet magába foglalhatnak az alábbiakból Duzzadás vagy szövetszaporulat az egyik herében, amely lehet fájdalmas vagy fájdalmatlan. Éles vagy tompa fájdalom az alhasban vagy a herezacskóban Kellemetlen érzés, amelyet gyakran úgy jellemeznek, mint a herezacskó „nagyobb súlyúnak érzése” Az emlő megduzzadása (gynecomastia) a béta-hCG (beta human chorionic gonadotropin) hatására Fájdalom a medence alsó részében (lumbago), ha a tumor ráterjed a medence nyirokcsomóira Nem általános, hogy a hererák ráterjedne más szervekre, kivéve a tüdőket. Ha azonban ez bekövetkezik, a következő tünetek jelentkezhetnek: Nehézlégzés (dyspnoe), köhögés vagy vérfelköhögés (hemoptysis) a tüdőkben lévő áttétekből Duzzanat a nyakon a nyirokcsomói áttétek következtében
Genetikai rendellenességek A legtöbb csírasejt eredetű heredaganatban túl sok kromoszóma van, a leggyakrabban triploidiát vagy tetraploidiát mutatnak. Egy 12p izokromoszóma (amelynél a 12-es kromoszóma rövid karja kötődik mindkét oldalon ugyanahhoz a centromérhez) jelen van a hererákok mintegy 80%-ában, más rákok is rendszerint tartalmaznak ebből a kromoszómakarból többlet anyagot, bár a genom többszöröződésének más mechanizmusa következtében.
Kórjelzés/Diagnózis bélyegkép|Mikroszkópos felvétel egy szeminómáról nagy nagyítással . H&E festés A hererák diagnosztizálásának fő módja a herében lévő szövetszaporulat vagy duzzanat észlelése. Általánosságban, ha egy fiatal felnőtt vagy serdülőkorú férfi egyik heréje megnövekszik, akár fájdalmas, akár fájdalmatlan, már felveti a vizsgáló orvosnál a hererák gyanúját. Más kórképek közül az alábbiak tünetei hasonlítanak a hererák tüneteire: Mellékhere gyulladás (Epididymitis) vagy Mellékhere-here gyulladás (epididymoorchitis)Hematocele (Vérgyülem a herezacskóban) Varicocele A pontatlan vagy téves diagnózis késleltetheti a megfelelő kezelést. Ez – becslések szerint – az esetek 25%-ában is előfordulhat. A herezacskóban (scrotum) tapintható szövetszaporulatot gyakran vizsgálják ultrahangos leképzéssel, ami alapján meghatározható annak pontos elhelyezkedése, mérete, és néhány más tulajdonsága, mint pl. hogy cystikus vagy tömött, jellegileg egységes vagy többféle, jól körülhatárolt vagy határozatlan körvonalú. A kóros képződmény nagyságát CT-vel állapítják meg, amit az áttétek (metastasisok) helyzetének feltérképezéséhez is használnak. A hererák elkülönítő kórisméjéhez (differential diagnosis) szükséges a lágyékcsatornán keresztül eltávolított szövetek kórszövettani vizsgálatára, ez jelenti az egész eltávolított herét a kapcsolódó mellékherét (epididymis) és az ondózsinórt (funiculus spermaticus). A diagnosztikus szövetkimetszést (biopsia) nem szabad alkalmazni, mert elősegíti a rákos sejtek szóródását a herezacskóban (scrotum). A lágyékcsatornán (canalis inguinalis) keresztül történő hereeltávolítás előnyben részesítendő módszer, mivel csökkenti a rákos sejtek kiszabadulását. Ennek az a magyarázata, hogy a herezacskó (scrotum) nyirokrendszere, amelyeken keresztül a fehérvérsejtek cserélődnek a kötőszövetbe kivándorolt fehérvérsejtekkel (amely lehetséges útvonal a rákos sejteknek is), az alsó végtagok nyirokrendszerével függ össze, míg a here nyirokelvezetése a hasüreg hátsó falának (retroperitoneum) nyirokrendszeréhez kapcsolódik. A herezacskón keresztül végzett (transscrotalis) mintavétel (biopszia), vagy here eltávolítás lehetőséget adhat a rákos sejteknek, hogy azok a herezacskóba jussanak, ily módon két utat kínálva a rákos sejtek terjedésének, míg a lágyéki hereeltávolítás esetén csak egy retroperitoneális út lehetséges. Vér teszteket ugyancsak használnak, amelyek olyan vérben lévő tumor markerek (általában fehérjék) szintjét mérik, amelyek specifikusak a hererákra. Az (alfa-fetoprotein AFP alpha1 feto protein) a (Beta-HCG) és a (Lactate dehydrogenase/LDH) a hererák kimutatására alkalmas típusos markerek. Stádiumok/Fokozatok Az eltávolított heréket Bouin-féle oldatban rögzítik (fixálják), mivel ez jobban konzervál bizonyos morfológiai részleteket, így pl. a mag szerkezetét. Ezután a patológusok kórszövettanilag elvégzik a tumor stádiumának meghatározását a Rosszindualú Daganatok TNM OsztályozásaTNM Classification of Malignant Tumours (TNM) is a cancer staging system that describes the extent of cancer in a patient’s body. T describes the size of the tumor and whether it has invaded nearby tissue, N describes regional lymph nodes that are involved, M describes distant metastasis (spread of cancer from one body part to another). The TNM staging system for all solid tumors was devised by Pierre Denoix between 1943 and 1952, using the size and extension of the primary tumor, its lymphatic involvement, and the presence of metastases to classify the progression of cancer. alapján, amelyet az American Joint Committee on Cancer, AJCC Cancer Staging Manual-ban publikáltak.
A TNM rendszer szerint a hererákot három fő stádiumba sorolják (Amelyeknek alcsoportjai is vannak.)TNM Osztályozáshoz lásd még: petefészekrák, méhnyakrák A here nagysága nem jelent értékelhető információt a tumor stádiumának meghatározásában.
Nagy vonalakban a hereráknál az alábbi stádiumok különböztethetők meg: I. Stádium: a rák lokalizált marad a herében II. Stádium: a rák beszűri az egész herét és áttéteket ad a retroperitonealis és/vagy az aorta menti nyirokcsomókba a mellüreget és a hasüreget elválasztó rekesz alatt. III. Stádium: a rák beszűri az egész herét és áttéteket ad a retroperitonealis és/vagy az aorta menti nyirokcsomókon túl is. A hármas stádiumnál emellett megkülönböztetnek nagytömegű és nem-nagytömegű alstádiumokat/formákat is.
A részletes stádiumbeosztásra vonatkozó további információk megtalálhatók az Amerikai Rák Egyesület honlapján.
Kezelés Mivel a hererák terjedhet, a pácienseknek általában ajánlanak kiegészítő terápiát, sugárterápiát vagy kemoterápiát, miután az érintett herét sebészeti műtéttel eltávolították ’’(orchiectomia)’’. A kiegészítő terápia nagy mértékben függ a daganat kórszövettani eredményétől (azaz a sejtek mikroszkóposan megfigyelhető nagyságától és alakjától), és a sebészeti műtét időpontjában meglévő daganati stádiumtól (azaz a daganatsejtek milyen távolságra „jutottak ki” a heréből, milyen mértékben szüremítették be a környező szövetet, vagy jutottak el a test távolabbi részeire). Ha a daganat még kezdeti fázisban van elegendő lehet egy gondos felügyelet gyakori CT vizsgálatokkal és vértesztekkel a kiegészítő terápia helyett 1970 előtt a hererák túlélési rátája alacsony volt. A kiegészítő kemoterápia, főleg a platina-alapú szerek – mint pl. a cisplatin és carboplatin a túlélési kilátások jelentősen megjavultak. Annak ellenére, hogy 7000-8000 új hererák eset jelentkezik évente az Egyesült Államokban, csak 400 férfinél várható halálos kimenetel.