A borosjenői nemes és báró Atzél család egy újabb kori magyar nemesi család.
Története Nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy a korábban Pozsonyban és Biharban is birtokos Atzél családból származna, amelynek felmenői István és Zsigmond, akik 1526-ban a mohácsi csatatéren estek el. Egy rövid életű ágazat ebből a családból Erdélybe is áttelepült, de 1762-ben kis is halt. A borosjenői Atzélok felemelkedése valójában a korábban nem nemes rendű Istvánnak köszönhető, aki 1803-ban I. Ferenctől királyi adománylevélben többek között Borosjenőt kapta, ettől kezdve használták előnevüket is. Idősebbik fia, Antal, Békés és Csanád vármegye főispánja volt, 1857-ben pedig osztrák birodalmi bárói rangot kapott. Ezt a főnemesi címet fia, Lajos idejében, 1875-ben Magyarországra is kiterjesztették.
Jelentősebb családtagok Atzél Antal (1789–1868) több vármegye főispánja, a család bárói címének szerzője Atzél Béla (1850–1900) utazó, földbirtokos, az országos kaszinó igazgatója Atzél Lajos (1828–1904) politikus, huszárkapitány Atzél Péter (1836–?) politikus, Arad polgármestere, Arad vármegye főispánja Atzél Áron Gergely (1973.I.3 -?) A "Combínós gyilkos" néven ismert Források Pallas nagy lexikona (online hozzáférés) Révai nagy lexikona (II. kötet, ARANY-BEKE) Az Atzél családfa
Kategória:Magyar történelmi családok