Ez a szócikk tartalmazza a 2012-es wimbledoni teniszbajnokság férfi egyes mérkőzéseit.
A címvédő a világelső Novak Đoković volt, aki ezúttal a befedett centerpályán lejátszott elődöntőben vereséget szenvedett Roger Federertől. A svájci játékos a 3 óra 24 percig tartó, a harmadik szett elejétől eső miatt ugyancsak zárt tető alatt vívott döntőben 4–6, 7–5, 6–3, 6–4-re legyőzte a brit Andy Murray-t is, ezzel megszerezte pályafutása hetedik wimbledoni tornagyőzelmét.
A 2003, 2004, 2005, 2006, 2007 és 2009 után ismét diadalmaskodó Federer ezzel beállította Pete Sampras, valamint a sikereit az 1880-as években elérő William Renshaw csúcsát, akik szintén hétszer lettek bajnokok az All England Clubon. Federer nyolcadszor jutott fináléba ezen a versenyen, az egyetlen vereségét 2008-ban szenvedte el Rafael Nadaltól. Összességében a tizenhetedik Grand Slam-győzelmét szerezte meg, az eddigi utolsót 2010-ben az Australian Openen, ahol szintén Andy Murray volt az ellenfele. Wimbledonban a hatvanhatodik mérkőzését nyerte meg, ennél többre csupán Jimmy Connors (84) és Boris Becker (71) volt képes korábban.
A bajnoki cím megszerzésének értékét növelte, hogy ennek köszönhetően a svájci játékos több mint két év szünet után ismét átvette a vezetést a világranglistán. Ezzel 30 évesen és 335 naposan ő lett minden idők második legidősebb világelsője, a pozíciót utoljára 33 évesen és 131 naposan birtokló Andre Agassi mögött. Mivel Federer korábban 285 hetet töltött el az élen, a döntőt követő napon már a 286. hetét kezdte meg a vezető helyen, amivel utolérte a férfiak eddigi rekorderét, Pete Samprast. A svájci teniszező 2012-ben az ötödik tornagyőzelmét aratta, pályafutása során a hetvenötödiket, amit százhat döntőből sikerült elérnie. Ennél több ATP-versenyt csak Jimmy Connors (109), Ivan Lendl (94) és John McEnroe (77) tudott megnyerni karrierje során.
A hazai közönség előtt játszó Murray az első brit férfi lehetett volna Fred Perry 1936-ban megszerzett bajnoki címe óta, aki megnyeri az egyéni versenyt Wimbledonban. Ehelyett meg kellett elégednie az utolsó britként 1938-ban döntős Bunny Austin teljesítményének a megismétlésével. A skót játékos eddig négy Grand Slam-finálét vívott, s mind a négyet elveszítette, közülük hármat Federer ellen. Az említett 2010-es Australian Open-döntőn kívül a 2008-as US Openen szenvedett tőle vereséget, míg 2011-ben ismét az Australian Openen veszített, akkor Novak Đokovićtól kapott ki.
Kiemeltek
Novak Đoković (elődöntő) Rafael Nadal (második kör) 'Roger Federer (győztes) Andy Murray (döntő) Jo-Wilfried Tsonga (elődöntő) Tomáš Berdych (első kör) David Ferrer (negyeddöntő) Janko Tipsarević (harmadik kör) Juan Martín del Potro (negyedik kör) Mardy Fish (negyedik kör) John Isner (első kör) Nicolás Almagro (harmadik kör) Gilles Simon (második kör) Feliciano López (első kör) Juan Mónaco (harmadik kör) Marin Čilić (negyedik kör)
Fernando Verdasco ''(harmadik kör) Richard Gasquet ''(negyedik kör) Nisikori Kei ''(harmadik kör) Bernard Tomic ''(első kör) Miloš Raonić ''(második kör) Olekszandr Dolhopolov ''(második kör) Andreas Seppi ''(első kör) Marcel Granollers ''(első kör) Stanislas Wawrinka ''(első kör) Mihail Juzsnij ''(negyeddöntő) Philipp Kohlschreiber ''(negyeddöntő) Radek Štěpánek ''(harmadik kör) Julien Benneteau ''(harmadik kör) Andy Roddick ''(harmadik kör) Florian Mayer ''(negyeddöntő) Kevin Anderson ''(első kör)
Főtábla Q = kvalifikációból felkerült WC = szabadkártyás R = feladta LL = szerencsés vesztes PR = védett ranglista
Döntők
Felső ág Első szakasz
Második szakasz
Harmadik szakasz
Negyedik szakasz
Alsó ág Ötödik szakasz
Hatodik szakasz
Hetedik szakasz
Nyolcadik szakasz
Jegyzetek
Források Főtábla eredményei Selejtező eredményei
F1