thumb|Horemheb fáraraó sírjának relifje. 18. dinasztia Egyiptom – Szakkarában thumb|Csónakok a csészén, részletesen a belső ábrán, öt hajó a versenyen. Tetőtér-fekete mintás, kb. Kr. e. 520 Cerveteritől A gyógyszerészet mérföldköveinek történetétEdward Kremers, Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright. befolyásoló tényezők megmagyarázzák, hogy az utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet az évek során hogyan fejlődött napjainkig. Milyen tényezők vezettek azokhoz a változásokhoz, amelyek megengedték azt, hogy napjainkban az utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet elfoglalja helyét a gyakorlati gyógyszerészetben. Történelem előtti időkbenMagner: A History of Medicine Published in 2005 by Taylor & Francis Group 6000 Broken Sound Parkway NW, Suite 300 Boca Raton, FL 33487-2742 az emberek semmit nem tudtak a betegségek okairól, még a legegyszerűbb sebészi beavatkozásrólBriony Hudson, Raymond C. Rowe"Popular Medicines: An Illustrated History " Published by Pharmaceutical Press 2007-12-05 PDF Format, 193 pages 9.6 MB a sebellátásról sem.

A történelmi ismeretek mérföldkövei mentén haladva lehetünk képesek igazán megérteni a modern, mindennapi gyógyítást, gyógyszerészetet így például hogyan képesek a sebészek végrehajtani a legtöbb komplex és bravúros operációt vagy ma már a turizmus legfrissebb ága az űrturizmus kialakulhatott, amely az utazásorvostan egyik ága a repülés orvostan és űrorvostan nélkül nem létezne. A gyógyszerészet tudományának egyik inter- és multidiszciplináris szakterülete az utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet, amely nemcsak a fertőző betegségek gyógyszeres megelőzésére szakosodott az utazás során, hanem az utazók környezeti kockázatának csökkentését is szolgálja a klinikai gyógyszerészi gondozás során adott utazási tanácsadással.Preparing Your Patients for Travel: A Pharmacist’s Role in Tra-vel Medicine sa Durham, PharmD, CTH Jeffery Goad, PharmD, MPH cturer, Clinical Pharmacist Asso-ciate Professor Edith Mirzaian, PharmD Lecturer in Clinical Pharmacy University of Southern California, School of Pharmacy Los Angeles, CA Thursday, February 4, 2010 10:30am – 12:30pm.

Ókor (Kr. e. 4500-Kr. u. 476) Az utazás fő formái az ókorban Kereskedelmi utak kiépítése, hadjáratok, zarándoklatok. Seneca és Canopus városa thumb|B30 (EGYPT, 8 6, n. 5) Canopus az elsüllyedt város, Encyclopaedia Biblica (1903) A vízalatti felfedező, Franck Goddio az Aboukir-öbölben nemrég újra feltárta Canopus-t, az elsüllyedt várost, amit már Seneca (Kr. e. 4 – Kr. u. 65) is bírált szexturizmusáért. Hat kilométerre északra volt Alexandria, az ókori Egyiptom hírhedt és tekintélyes, a mai Las Vegashoz hasonlítható városa. Seneca kommentálta egy Luciliusnak írt levelében "a bölcs és becsületes ember, ... vagy az, aki a bölcsesség felé ... nem fogja választani Canopus-t, sem Baiae-t, mert mindkét helyen megkezdődött a üdülőhelyek átváltozása. A Canopus-ban luxus babákkal kényeztetik magukat, a lehető legnagyobb mértékben ...".

Nagy Sándor halála Nagy Sándor – a görög kultúra elterjesztője az ókorban – Babilonban Kr. e. 323-ban halt meg, 33 évesen. Lehetséges magyarázatok között haláláért az alkoholos májbetegség is szerepel, azonban a királyi naplók leírás alapján a valódi betegsége a világ akkori legpusztítóbb betegségei a malária vagy a tífusz volt, mind a klasszikus utazási fertőzések példája.(Cunha, 2004) A fertőző betegségek, járványok ellen évezredek óta folyik az emberi társadalom küzdelme. Kínai császár és a magashegyi betegség Egy kínai klasszikus írás, a Chien Han Shu (keletkezett Kr. u. 92-ben, Pan Ku császári tisztviselő írta) beszámol egy Csing Te császár idejében, kb. Kr. e. 37-32-ben történt utazásról, mely leírja az utat, mely valószínűleg Kína és a mai Afganisztán között vezetett. Ez az írás említi először a magashegyi betegség tüneteit. „Pe „Pe- -Shan Shan-tól dél felé 4 vagy 5 királyság van, tól dél felé 4 vagy 5 királyság van, mely nem tartozik Kínához... mely nem tartozik Kínához.....és mikor áthaladnak a Nagy Fejfájás Hegyen, ..és mikor áthaladnak a Nagy Fejfájás Hegyen, és a Kis Fejfájás Hegyen, keresztül a Vörös és a Kis Fejfájás Hegyen, keresztül a Vörös vidéken és a Láz Lejtőn az emberek teste lázas vidéken és a Láz Lejtőn az emberek teste lázas lesz, elveszti színét, és fejfájás támadja meg őket lesz, elveszti színét, és fejfájás támadja meg őket és hányinger kerülgeti őket... és hányinger kerülgeti őket... ...a szamarak és a marhák is hasonlóan ...a szamarak és a marhák is hasonlóan szenvednek...” szenvednek...” A „Nagy Fejfájós Hegy „ A „Nagy Fejfájós Hegy „Kilik Kilik-hágó, Afganisztán.

Járványok és Istenek A kezdetektől fogva kiemelkedő jelentőségű a háborúk és a járványok összefüggése. A járványoknak történelemformáló erejük volt, csaták kimenetelét, birodalmak sorsát döntötték el. Az ókorban a járványokat az istenek büntetésének tartották, és természeti csapások (földrengés, vulkánkitörés, üstökös megjelenése) hatásával hozták kapcsolatba. Védekezésként misztikus szertartásokkal, kézrátétellel, egyéb csodákkal próbáltak védekezni, ugyanakkor az emberek nagy nyomorban éltek. Járványtani ismeretek fejlődése során felismerték a tetanuszt, maláriát, himlőt, leprát, pestist.

Egyiptom Az egyiptomiak tudták, hogy a malária terjedésében a mocsaras vidékeken otthonos szúnyogoknak van szerepük és igyekeztek védekezni. Tutankhamon, sírja : KV 62. Carter (1922). Uralkodása Kr. e. 1335–1325, 17-20 éves a halálakor, aki súlyos maláriában szenvedett, lábtörése is volt.Zahi Hawass, et al.: Ancestry and Pathology in King Tutankhamun's Family. In: The Journal of the American Medical Association, Vol. 303 No. 7, February 17, 2010 Német tudósok szerint sarlósejtes anémiában (vérszegénységben) hunyt el.Sarlósejtes vérszegénységben hunyhatott el Tutanhamon – Index, 2010. június 24. Ivóvíz felforralása a hasmenéses betegség ellen. Árvíz ellen magasra építkeztek, csatornázás kezdete.

Róma A rómaiak-magas színvonalú fürdők, csatornázás (emberi és állati ürülék elvezetése a Tiberisbe), vízvezeték építés (hegyekből forrásvíz odavezetése). Temetkezési rendszabályok (városon kívüli temetés) és szemételtávolítás. Piacok és a közétkeztetés ellenőrzése. Julius Caesar állítólag tengeribetegségben szenvedett. A hadjáratok alkalmával, ha a hadseregnek tengeren kellett áthajóznia, mindig pihenőt rendelt el az átkelés után a csapatoknak, hogy az emberek és lovaik jó állapotba kerüljenek. Babilon Babiloniak kiűzték a fertőző betegeket a vadonba vagy a sivatagba, ahol vadállatok martalékává váltak. Zsidók A zsidóknál a közegészségügyi kezdetleges rendelkezésekről vannak leírások: a betegeket a településeken kívül sátrakban helyezték el, elégették a ruháikat és füstölőkkel próbálták a lakásukat fertőtleníteni. A megbetegedéseket bejelentették a papnak vagy az akkori gyógyítónak. Ha fertőző beteget észleltek, papot hívtak, és elkülönített sátorban volt a betegség lezajlásáig, sátort mindenestül elégették. Ha 7 napon belül elhagyta a sátrat önkényesen, halállal büntették. India Elő-Indiában a hinduk azt gondolták, hogy emberről emberre érintkezéssel terjednek a betegségek. Elkülönítették a betegeket az egészségesektől. A lepra, pestis, himlő, kolerajárványok tízmilliós halálos áldozatokkal jártak.

Középkor és nagy járványai, a karantén (Kr. u. 476-1492) thumb|A pestis kórokozójának (Yersinia pestis baktérium) vektora, a bolha Elektromikro-gráfiás Szkenneléssel készült képe. Az utazás formái a középkorban középkorban Felfedezések, gyarmatosítások, élményszerző expedíciók, fürdőkultúra. A középkor tovább erősítette a fertőzések okaként a misztikus, földöntúli erőket. A védekezést, ismereteket fejlődését akadályozta a kor egyházi, kolostori, tudományellenes irányzata. Közegészségügy romlása indult el a kereszténység elterjedése miatt. A kolostori medicina, az aszkétizmus, a test ápolásának visszaszorítása fokozta a járványok elterjedését. Középkori halálozás drasztikus emelkedésének okai a rossz közegészségügy állapotoknak, lakások szűkek, piszok, szemét az utcákon, egymás hegyére-hátára építették, kevés fény és levegő. Udvarokon kutakat ásnak, a víz ezáltal háztartási hulladékkal és ürülékkel szennyezett. Kiemelt helyen levő templom köré temetkeztek. A járványok miatt városok néptelenedtek volna el, ha a bevándorlókat nem telepítik be. Pestis és Quaranta giorni thumb|Influenza karantén tábor Wallangarra-ban New South Wales és Queensland között., 1919. május 7. Az első híres pestisjárvány 541-ben indult Egyiptomból, átterjedt Afrika és Ázsia lakott részeire és a század végén szűnt meg. Az egész középkorban pusztított. Elősegítette az örökös népvándorlás. A XIV. században kb. 25-30 millió ember haláláért felelős. A pandémia Indiából indult a Fekete-tengeren át, Krímből hajókon került át 1347-ben Konstantinápolyba. A „Fekete halál” vízen és szárazon terjedt tovább. Innentől a XVII. század végéig állandóan jelen volt Európában, kb. 10 évente pusztított. A tengerparti városok, a XIV. században, annak érdekében, hogy megvédjék magukat a pestistől, a tengerészek és utasok, a hajók érkezésétől számítva kezdetben 30 nap várakozási idő után léphettek partra. Az eredeti dokumentum 1377-ből származik, amely a Dubrovnik városának archívumában található. Kimondja, hogy a hajón érkező, mielőtt a város földjére lép, 30 napot korlátozott helyen (eredetileg közeli szigeteken) tölt el, hogy a pestis tünetei kialakulnak-e az eltelt idő alatt. Később, a karantén ideje hosszabb lett, Velencében 40 napos karanténnek nevezték (a középkori francia: UNE quarantaine jours de- egy 40 napos időszak, vagy az olasz: Quaranta giorni). Quaranta giorni intézkedések a pandémia kapcsán Olaszországban nemcsak emberre, hanem az áruforgalomra is kiterjesztették a korlátozást és megfigyelést. Elkerített házakban az idegeneket 40 napig megfigyelik. Messziről jött hajók karantén alá helyezése 40 napig, a ragályos betegségek elleni védekezésként. Olasz kikötőkben először. A XVII. századtól visszavonul Kelet felé. Az utolsó járvány 1878-ban Oroszország ázsiai határán pusztított.

Pestis Magyarországon Árpád-ház királyai uralkodásuk alatt jelent meg, XVII. századig folyamatosan. Kolostorokban ápolták a betegeket. A XV. században a pestissel fertőzött házak felgyújtása, kifüstölés volt a járvány terjedésének megakadályozása. Kútvizek szennyeződéstől való megóvása, csatornázás. Járvány idején ellenőrzést tartottak a városkapuknál. Élelmiszert gyártókat és kereskedőket ellenőrizték. Orvosképzésben is megjelenik a járványok terjedésének megelőzése. A XVIII. század elején Rákóczi szabadságharc idején járvány tizedelte az országot a törökökkel történő háború idején (1737-1742),a mely Románia felől érkezett. A járványok következménye az 1770-ben létrehozott tisztiorvosi szolgálat a megyékben. Évente jelentés országos eü bizottságnak. 1786 országos főorvosi státuszt hoznak létre. 1777-től Budán orvosi fakultás. Az 1876. évi XIV. törvénycikk a közegészségügy rendezéséről szól. Az első törvény a belügyminisztérium felügyelete alatt működött. A közegészségügy vezetése az állam dolga, hatóság felügyeli, rendőri bíráskodás a kihágások ellen. Kolera Ázsiában több mint kétezer éve ismert, Európában csak a XIX. század eleje óta, köszönhető a közlekedés lassúságának, nem tudott előbb kitörni. Minden kontinensen elterjedt a közlekedés javulásával. 1990-ig hét nagy pandémia 1816-23-nem érintette Európát, kelet felé Japánig, nyugatnak a Volga partjáig 1826-35 1846-61 1863-75 1883-95 1902-26 1961-71. 1883-84-kórokozó felfedezése. Kolera Magyarországon