Szalai Sándor (Budapest, 1912. október 22. – Budapest, 1983. május 18.) magyar szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1948, rendes 1970), állami díjas (1980).
Életútja Szalai Emil (1874–1944) ügyvéd, jogi író és Glasner Piroska (1888–1945) gyermekeként született. Tanulmányait Lipcsében, Frankfurt am Mainban és Zürichben végezte. 1934-ben Zürichben szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd 1935-től 1939-ig a Pester Lloyd munkatársa volt, 1939-től 1944-ig pedig a Dante Könyvkiadó irodalmi és tudományos lektorátusának vezetőjeként dolgozott. 1944-ben származása miatt behívták munkaszolgálatra. 1945 és 1948 között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt külügyi titkárságának vezetője, 1945–1947-ben pedig a Külügyi Akadémia vezetője, 1946-tól egyidejűleg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a szociológiai intézet vezetője volt. Bárdossy László népbírósági perében a vád képviselője. 1950-ben törvénysértő perben szabadságvesztésre ítélték. 1956 márciusában szabadult, 1957-ben rehabilitálták.
1956–1957-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított, majd 1957-től 1966-ig az Egyetemi Könyvtár főmunkatársa volt. 1963-tól egyidejűleg a veszprémi Vegyipari Egyetemen is tanított szociológiát (címzetes egyetemi tanár), valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárának tudományos főmunkatársa volt. 1966-tól 1972-ig az ENSZ Kutatási és Oktatási Intézete (UNITÁR) kutatási igazgató helyetteseként működött.
1972-től haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója volt, egyidejűleg 1972-től 1980-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1980-tól haláláig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. 1978-tól haláláig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és a World Academy of Art and Science tagja volt. Javaslatára alapította 1979-ben a Magyar Szociológiai Társaság az Erdei Ferenc-díjat, amelyet 1980-tól ítélnek oda.
1983-ban bekövetkezett haláláig részt vett az MTA Elnöksége által 1965-ben létrehozott Kutatásszervezeti Intézet Tudományszervezési Csoportjának munkájában is. Az Intézet életének fontos része volt az a néhány év, amelyet itt töltött a nemzetközi hírű Szalai Sándor akadémikus, szociológus–filozófus. Az ő nevéhez fűződik többek között annak az elnökségi bizottságnak a vezetése is, amely az elsők között foglalkozott tudományos alapon a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítésének lehetséges ökológiai következményeivel. Ugyancsak Szalai Sándor vezette azt az elnökségi bizottságot is, amely a távlati népgazdasági terv megalapozásához 20 évre szóló tudományfejlődési prognózist dolgozott ki 1980–1982 között.
Családja Első házastársa Pálmai Sándor és Block Kamilla lánya, Alice volt, akivel 1931. november 13-án Budapesten kötött házasságot, majd 1938-ban elvált tőle. 1938. november 14-én ismét megnősült. Második felesége Sachs Edit (1913–1941) volt.
Harmadik feleségétől születtek lányai: Szalai Júlia (1948–2022) szociológus és Szalai Annamária (1950–).Névpont
Fő kutatási területei Tudományszociológia Matematikai módszerek és logikai modellek alkalmazása a társadalomtudományban Jövőkutatás Nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás Kezdeményezője és szervezője volt a nemzetközi időmérleg-kutatásoknak
Díjai, elismerései Munka Érdemrend arany fokozata (1970, 1972) Állami Díj (1980) Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982)
Főbb művei Philosophische Grundprobleme der psychoanalythischen Psychologie (Budapest, 1935) Társadalmi valóság és társadalomtudomány (Budapest, 1946) Ítél a magyar nép! (Budapest, 1946) Bevezetés a társadalomtudományba (Budapest, 1948) Formális és dialektikus logika (Budapest, 1948) Idő a mérlegen (szerk., Budapest, 1978)
Jegyzetek
Források
Közgazdász. MKKE lapja. 1983. 11. Elhunyt Szalai Sándor akadémikus egyetemünk professzora.
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály "Szalai nekem az eszményképem volt…" Widmar Luciával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 8. szám) "Szalai játszotta a professzort…" Dr. Rezső Margittal beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 9. szám) "Szalaiban a pedagógia Erósza munkált…" Perjés Gézával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 10. szám) "A Szalai-intézet oázis volt… " Mihályi Gáborral beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 11. szám)
Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Magyar szociológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar filozófusok Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:MTA-tagok Kategória:Állami díjasok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek