Sas Ede, születési nevén Hille Ede (Pest, 1869. december 23. – Budapest, Kőbánya, 1928. június 28.)Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 447/1928. folyószáma alatt. író, újságíró, lapszerkesztő.
Pályája bélyegkép|jobbra|250px|Sas Ede sírja Hille Ede csehországi német katonatiszt és Szurmák Jozefa fia. Betegsége miatt középiskolai tanulmányait magánúton végezte. 1886-ban kezdett írni a Szegedi Híradóba és Szegedi Naplóba, ekkor családi nevét Sasra változtatta. 1889-ben a Szegedi Naplónak és az aradi Alföldnek belső munkatársa lett. 1891-től a Nagyvárad című napilap segédszerkesztője; 1893 októbertől másfél évig, majd 1898-tól a lap szerkesztője, 1907-től 1918-ig főszerkesztője volt. Közben 1893–1898 között Budapesten a Fővárosi Lapok és a Pesti Napló munkatársaként dolgozott.
Kolozsvárott került kapcsolatba a filmgyártással. Első filmes munkája Janovics Jenő vállalkozó és filmrendező Méltóságos rabasszony című filmjének (1916) forgatókönyve volt, 1917-ben további négy Janovits-filmben működött közre íróként. A háború után Budapestre költözött és az Uher Filmgyár művészeti vezetője lett. Itt készített munkái közül kiemelkedik A megfagyott gyermek, ebben Eötvös József versét ültette át a (néma)film nyelvére. 1923-tól a Pesti Hírlap munkatársa volt. Ezeken kívül számos vidéki és fővárosi lapban jelentek meg cikkei, versei és fordításai; elsősorban francia szerzőktől fordított. Kilenc színdarabot írt; a Légyott előtt című színművével megnyerte a szegedi Dugonics Társaság pályadíját, ezt a színművét több vidéki színpadon előadták. Halálát véredény-elmeszesedés okozta. Felesége Mészáros Anna volt.
A szegedi Dugonics Társaságnak rendes tagja; a nagyváradi Szigligeti Társaságnak főtitkára, 1916-tól elnöke; a Petőfi Társaságnak 1907-től tagja, 1920-tól titkára; a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének igazgatósági tagja volt.
Fontosabb munkái Álarc nélkül (novellák, Nagyvárad, 1892) Házasságok (novellák, Budapest, 1895) Klára szerdái (novellák, Budapest, 1896) Mesék a valóságról (versek, Budapest, 1900) Mai hősök (novellák, Budapest, 1902) Aratás (versek, Budapest, 1902) Én vagyok az élet (regény, Budapest, 1903) Mai tündérek (elbeszélések, Budapest, 1905) Desdemona leánya (regény, Budapest, 1906) Az utolsó állomás (regény, Budapest, 1908) A bölcs meg a bolond (elbeszélések, Budapest, 1912) A fehér város (versek, Budapest, 1917) Bolond Istók (daljáték, Városi Színház: 1923) Szittya – egy vitéz komondor története (regény, Budapest, 1924) A nagy láz (regény, Budapest, 1926) A megújrázott élet (novellák, Budapest, 1927) Petőfi hegedűse (regény, Budapest, 1928).
Ismertebb filmjei 1918: Az ingovány 1921: A megfagyott gyermek 1921: Bolond Istók 1921: Petőfi (Hevesi Sándorral)
Jegyzetek
Források
Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Analizálók, stilromantikusok c. fejezet (Arcanum Kiadó)
Kategória:Magyar írók Kategória:A Pesti Hírlap (1878–1944) vezetői, újságírói Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek