Schulpe György (Törökkanizsa, 1867. október 7. – Pozsony, 1936. március 27.) jogász, humanista, író, műfordító, a szociálpolitika úttörője.
Származása Nagyapja, Wilhelm Schulpe, a napóleoni háborúk után, mint katonatiszt került a vesztfáliai Wernigerodból Délvidékre, ahol házasságot kötött és letelepedett. bélyeg|bal|150px|Családi címer, 1866 Apja, Emil Schulpe, a családi hagyományoknak megfelelően szintén a katonai pályát folytatta és hadmérnök lett. 1854-ben kilépett a hadseregből és 10.000 holdas törökkanizsai birtokán gazdálkodik. Nyári Matild bárónővel kötött házasságából 5 gyermek született, akikből 3 maradt életben: Vilmos, Alfonz és György.
Élete Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és külföldön végezte, azután Pozsonyban telepedett le, ahol szociálpolitikai tanulmányokkal és a munkáskérdésekkel foglalkozott. A munkáslakások kezdeményezője és létesítője volt. Erről 400-nál több cikket írt és a munkások számára felolvasásokat, szabad iskolákat és színielőadásokat rendszeresített. Az ő kezdeményezésére keletkezett Pozsonyban több mint 700 mintaszerű munkáslakás, mely úttörő vállalkozás volt, és a város iparosodásához jelentősen hozzájárult. A munkástelepen templom, könyvtár, iskola és kórház is épült.
A gazdasági és ipari munkások érdekében saját javaslatot nyújtott be a magyar kormányhoz. 1890-1898 között szociális tanulmányokkal foglalkozva Európa csaknem összes államát beutazta. A munkaközvetítő hivatalok szervezésének tárgyában is nagy érdemei voltak. bélyegkép|300px|<center>Munkáskolónia Pozsonyban (1904) A Ferencz József-rend lovagja, a Johannita-rend tiszti lovagja és több rendjel középkeresztese. A Petőfi-társaság tiszteleti tagja.
Cikkei a Pozsonyvidéki Lapokban (1888. 67., 68. szám. Petőfi hazafias lyrája); a Pressburger Zeitungban (1894. 111. sz. Adolf Friedrich Graf v. Schack); a Nyugat-magyarországi Hiradóban (1892. 72. sz. Petőfi Sándor lyrai költészete, 1900. 219. sz. A pozsonyi közkönyvtár) jelentek meg.
Művei
Liederkranz aus Alexander Petőfi's lyrischen Dichtungen. Uebersetzt. Minden in Westf. 1886. (2. kiadás 1890.) Übersetzungskunst. Leipzig. 1886. Gedichte. Eigens und Fremdes. Uo. 1886. Germanische Göttersagen. Uo. 1886. (2. k. 1890.) Land der Bajuwaren, im Lied verherrlicht... 1887. (2. kiadás 1890.) Fremdländische Blumen. Uo. 1888. (2. kiadás 1890.) Nordische Klänge. Uo. 1888. (2. kiadás Uo. 1890.) Harfe und Harnisch. Romanzen. Dresden, 1888. (2. k. Uo. 1890.) Bokle von Bardenfleth. Heldensage. Uo. 1888. Perlen aus dem Meere des Lebens. Sprüche zeitgenössischer Dichter. Dresden, 1888. Felhők és csillagok. Költemények és egy elbeszélés. Pozsony, 1889. (Ism. Pozsonymegyei Közlöny 59. sz.). Dichtungen von Branko-Radisevics. Aus dem Serbischen. Uo. 1889. (2. kiadás. Uo. 1890.) Licht und Schatten. Gedichte. Uo. 1890. Aug' um Auge. Ein dramat. Scherz in 1 Akt. Uo. 1890. Pour prendre congé. Scherzspiel in 1 Akt. Uo. 1890. Triumphphantasien und dionys. Lieder. Uo. 1890. Aphorismen... 1890-91. Négy füzet. Tanulmányok az irodalom-, jog- és culturtörténet terén. Uo. 1890. Ein Sieg Hannibals. Uo. 1890. Der Prinz. Dramolet... 1891. Ein Attentat. Schauspiel... 1891. Die Tragikomödie der Liebe. Dramatische Dichtung... 1891. Triumphphantasien und dionysische Lieder. Elbing und Leipzig, 1891. arczképpel. Sehnen und Suchen. Augsgewählte Dichtungen... (2. kiadás. Drezda, 1894.) Pozsony és a harmadik egyetem. Értekező felhívás. Pozsony, 1893. Des Habitations Ouvrières. Essai dédié au Congrés des Habitations à Bordeaux les 20., 21., 22. Okt. Uo. 1895. Les Habitations à bon marché en Hongrie et l'intervention des pouvoirs publics. Rapport sur la Ire Question. Bruxelles, 1897. Törvényjavaslatok a socialis reformok terén. Pozsony, 1900. A munkáslakásokról. Tanulmány. Uo. 1901. Die Socialreform-Bewegung in Ungarn. Uo. 1901. A munkáslakásokról. Javaslat a nemzetközi törvényes munkásvédelmi egyesület magyarországi osztálya számára. Uo. 1902.
Irodalom Schulpe Emil: Egy család története – 1959. Szeged – kézirat Vasa Stajic: Novosadske biografije V. Novi Sad 1940. - 20-32. oldal Kempelen Béla: Nemesi almanach Budapest 1920 – 140. oldal Gabriela Dudekova: Juraj Schulpe vedec a humanista – Bratislava 1994. Szinyei József: Magyar írók élete és munkássága XII. Budapest 1908 – 669-671. oldal Nagybecskereki Torontál 1899 – 215. oldal Borovski Samu: Torontál vármegye – Budapest 1911 – 290-293. oldal A magyar királyi kormány tevékenysége a tuberkulózis ellen való védekezés terén 1898-1907 - Budapest 1909 – 170-175. oldal Györik Márton: A testvériség páholy története 1902-1912 Pozsony 1912 – 145-146. oldal
Külső hivatkozások Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái A Pallas nagy lexikona A Schulpe család címere Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 Hét Nap (Vajdasági magyar hetilap): Schulpe György, 2008. augusztus 27.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek