bélyegkép|jobbra|300px|A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület. Az elnevezés a francia parler („beszélni”) szóból származik. Eredetileg a középkori Franciaországban a királyi bíróságokat nevezték parlamentnek – francia írásmóddal parlement – (1789-ig). Innen került át a kifejezés Angliába, ahol a 15. században az igazságszolgáltatási funkció mellett tanácsadó, később törvényhozó szerepet kapott.

A parlament egyfajta szinonimájaként használható az „országgyűlés” szó is, noha ezzel elsődlegesen a magyar parlamentre utalunk. A magyar köznyelvben a parlament kifejezés elsősorban a budapesti Országház épületére utal.

Funkciói bélyegkép|jobbra|300px|Egykamarás és kétkamarás parlamentek. A parlament a képviseleti demokrácia intézménye, amelynek jogköre koronként és országonként különbözik. az alkotmány elfogadása (ha van) törvényhozás különféle állami tisztségviselők választása a végrehajtó hatalom felügyelete vizsgálóbizottságok működtetése nyílt politikai vita színtere az egész politikai berendezkedés legitimitásának biztosítása

Egykamarás és kétkamarás parlamentek Az egykamarás parlament (mint például a jelenlegi magyar Országgyűlés) közvetlenül alkot törvényeket. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A kétkamarás parlament bonyolult képviseleti rendszer terméke, amelyben az alsóház, illetve felsőház választása és összetétele eltérő lehet. Az alsóház által elfogadott törvények a legtöbb kétkamarás rendszerben a felsőház elé kerülnek további megvitatásra. Magyarországon 1608-1848 között működött kétkamarás rendi országgyűlés.

A világ parlamentjei

A világ országaiban a törvényhozás intézménye számos különböző formában és elnevezések alatt működik. A parlamenti munka általában egy külön erre a célra fenntartott épületben zajlik, amely gyakran kiemelkedik a közintézmények épületeinek sorából, és jellemzően az ország fővárosában található. Ország Intézmény neve Épület neve MegjegyzésAlbánia Albán Köztársaság Nemzetgyűlése Nemzetgyűlési Ülésterem Amerikai Egyesült Államok Kongresszus (Congress), két kamarája a képviselőház (House of Representatives) és a szenátus (Senate) Capitolium Dánia Folketing Christiansborg palota Egyesült Királyság Két kamarája a Képviselőház (House of Commons) és a Lordok Háza (House of Lords) Westminster-palota 1999 októberétől néhány kivétellel a Lordok Házában sem születési előjogokkal rendelkező főnemesek ülnek, a kamara reformja folyamatban van. Észak-Korea Legfelsőbb Népi Gyűlés Manszude Díszterem Feröer Løgting Az egyik legősibb a világon Finnország Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) Eduskuntatalo Franciaország Két kamarája a Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) és a Szenátus (Sénat) Bourbon-palota és Luxembourg-palota Horvátország Szábor Izrael Kneszet (כנסת) Nincs alkotmány, nincs egységes törvényhozás Izland Alþingi A világon elsőként, 930-ban hozták létre Japán Két kamarája a Képviselőház és a Tanácsosok Háza Kanada Két kamarája a Képviselőház (House of Commons) és a Szenátus (Senate) Parliament Buildings Laosz Szapha Heng Szat Lengyelország Nemzetgyűlés (Zgromadzenie Narodowe), két kamarája a Szejm és a Szenátus (Senat) A nagy szejm 1791-ben megalkotta Európa első írott (kartális) alkotmányát, a Május 3-i Alkotmányt. Litvánia Seimas Magyarország Országgyűlés Országház Az Országház 1885-1904 között épült. Jelenleg Európában a 2., a világon a 3. legnagyobb parlamenti épület. Mexikó Képviselőház és Szenátus Mongólia Nagy Népi Hurál Németország Két kamarája a Bundestag (1945-ig Reichstag) és a Bundesrat Reichstag Az épület 1933-ban, majd 1945-ben leégett. 1990-ig üresen állt, majd a német újraegyesülést követően újjáépítették. Norvégia Storting Olaszország a parlament két kamarája Képviselőház és Szenátus Oroszország Szövetségi Gyűlés (Федеральное Cобрание), két kamarája az Állami Duma (Дума) és a Szövetségi Tanács (Совет Федерации) Románia Románia parlamentje (Parlamentul României), két kamarája a Képviselőház (Camera Deputaților) és Szenátus (Senat) Parlament Palota (Palatul Parlamentului) A Palota 1984-1997 között épült. A világon a 2. legnagyobb parlamentépület, 3. legnagyobbb alapterületű közigazgatási épület és az egyik legnagyobb tömegű építmény. Spanyolország Cortes Generales Palacio de las Cortes és Palacio del Senado Az alsóháznak és a felsőháznak külön székhelye van. Svédország Riksdag Szlovákia Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Törökország Török Nagy Nemzetgyűlés Ukrajna Legfelsőbb Tanács

Kapcsolódó irodalom

Szente Zoltán: Kormányzás a dualizmus korában. A XIX. századi európai parlamentarizmus és Magyarország kormányformája a kiegyezés után 1867-1918, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2011 (East-European Non-Fiction), Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba (2. bővített kiadás), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2010 (East-European Non-Fiction),

További információk

Nemzeti törvényhozó testületek listája országonként Szente Zoltán: A parlamentek története – A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásokig. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2018.