Ez a cikk a társasági formáról szól. A KFT együttessel kapcsolatban lásd a KFT (együttes) szócikket.
bélyegkép|Különböző kft.-ket jelző táblák Gyálon A korlátolt felelősségű társaság (röviden kft., amit csak cégnévben és kezdőhelyzetben kezdünk nagybetűvel) a gazdasági társaságok (külföldön a kereskedelmi társaságok) egyik típusa, jogi személy. A kis- és középvállalkozások kedvelt társasági formája belföldön és egyes külföldi országokban, különösen Németországban.
A kft. olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul, és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A kft. ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos károkozás esetén. Inkább személyegyesülés jellegű társaság, részvényt vagy kötvényt nem bocsát ki.
A magyar korlátolt felelősségű társaságnak megfelelő német forma a Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH). A legfontosabb külföldi jogok ismerik ezt a társasági formát, bár Franciaországban, Hollandiában és az angolszász jogterületen csak a 20. század harmadik harmadában vezették be. Ez utóbbi jogterületen ilyen például a limited liability company (LLC, az Egyesült Államokban) vagy a limited company (Ltd., az Egyesült Királyságban).A Co., az Inc., és a Ltd. vállalkozási formák
Fogalma Magyarországon a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) határozza meg a kft. fogalmát.
Története A korlátolt felelősségű társaság a kereskedelmi társaságok legkésőbb kialakult formája. Dániából ered, de Németországban terjedt el legelőször.http://elib.kkf.hu/edip/D_9991.pdf 10. old. Olyan ritka kereskedelmi jogintézmény, amelyet a jogtudomány alkotott. Korábban a részvénytársaság volt az egyedüli társasági forma, amely a vállalkozásban résztvevők számára korlátolt felelősséget biztosított. Mivel azonban rengeteg jelentéktelen részvénytársaság alakult, a kis- és középvállalatok számára tehát egyszerűbb vállalkozási formát kellett találni (különösen az 1884. évi német részvényjogi novella után, amikortól részvénytársaság csak nagy alaptőkével rendelkező vállalkozás lehetett). A korlátolt felelősségű társasági forma megalkotásánál 1892-ben tehát megtartották a korlátolt felelősséget, de ezt összekötötték a személyegyesülések bizalomra építő együttműködésével. Ezáltal csökkentették a részvénytársaságokra jellemző formalizmust, és az ellenőrzéssel járó költségeket. A kft. rövidesen a legnépszerűbb kereskedelmi társasági forma lett.
Magyarországon Magyarországon a kft. hiánya a liberális részvényjogi szabályok miatt sokáig nem volt szembetűnő. Az 1920-as évek végének gazdasági válsága tette végül is szükségessé, hogy az országgyűlés elfogadja a Kuncz Ödön készítette törvényjavaslatot (1930. évi V. tc.).
1945 után gazdasági tevékenységet kizárólag állami vállalatok bonyolítottak le. Az 1930-as törvény hatályban maradt, de nem volt élő jog. 1972-ben a pénzügyminisztériumban hoztak egy rendeletet „a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról”. Ezzel a kft.-k alapítása lehetővé vált, de csak külföldi résztvevővel, és a külföldi tulajdon mértéke nem haladhatta meg a 49 százalékot. Az első ilyen kft. a Sicontact Kft. volt 1974-ben.
Magyarországon a gazdasági társaságokról szóló 1989. január 1-jén életbe lépett 1988. évi VI. törvény határozta meg az egyik gazdasági társaság típusként, másik öt mellett (Bt., Rt., KKT (GMK), közös vállalat, egyesülés).https://web.archive.org/web/20131228224325/http://elib.kkf.hu/edip/D_9991.pdf A törzstőke összege egymillió forintban került meghatározásra, amelyből min. 500 000 Ft pénzösszeg kellett legyen. Az előírt törzstőke összege 1997-ben 3 millió Ft-ra emelkedett, majd ez csökkent 2007-ben 500 ezer forintra, majd újra 3 millió Ft-ra emelkedett a 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően.
A 2014-ben hatályba lépett módosítások értelmében a kft.-knek két éven belül, azaz 2016. március 15-e előtt hárommillió Ft-ra kellett emelniük törzstőkéjüket. Ha a társasági szerződésük változik, akkor már 2014-ben fennállt ez a kötelezettség.http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/jon_a_kotelezo_kft-tokeemeles_rossz_hirunk_van.569920.htmlhttp://ado.hu/rovatok/cegvilag/uj-ptk-igy-kell-torzstoket-emelni# Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy több tízezer cég ennek a kötelezettségnek a törvényes határidőben várhatóan nem tud/fog eleget tenni, 2016-ban Gulyás Gergely miniszter egyéni képviselői törvényjavaslatot nyújtott be ezen kötelezettség teljesítési határidejének 1 évvel való meghosszabbítására.http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20160226-krs-kapnak-meg-egy-evet-a-kft-k-a-tokeemelesre.htmlAz Országgyűlés ezt a határidőt 2017. március 15-ig meghosszabbította.
+ Magyarországon regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma Év Korlátolt felelősségű társaságok száma 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Szervezete Legfőbb szerv A kft. legfőbb szerve a taggyűlés, amit évente legalább egyszer kötelező összehívni. A beszámoló elfogadására ezen túl a gazdálkodást érintő lényeges kérdések eldöntésekor kell összehívni.
Operatív szerv A kft. esetében az ügyvezető látja el a társaság ügyeinek intézését (mérleg, vagyonkimutatás stb.). Az ügyvezető köteles a társaság adatairól a tagoknak felvilágosítást adni.
Jogi szabályozása Németországban Németországban a Gesellschaft mit beschränkter Haftung (rövidítve GmbH) a leginkább elterjedt társasági forma. Létrehozhatják mind jogi, mind magánszemélyek is. A német jog szerint is a társaság alaptőkéjével, vagyonával felel üzleti tevékenységeiért. A német kft.-t akár egy magánszemély is megalapíthatja, de legfeljebb 50 magánszemély hozhat létre egy GmbH-t. Az alapítási jog nem korlátozódik csupán a német állampolgárokra, bármilyen nemzetiségű, állampolgárságú személy létrehozhat Németországban kft.-t, egyetlen feltétel a büntetlen előélet, amelyről közjegyző előtt saját felelősségre köteles nyilatkoznia az ügyvezető(k)nek és a tulajdonos(ok)nak. A cég minimum törzstőkéje 25 000 euró, aminek legalább felét, azaz 12 500 eurót kell annak alapításakor befizetni a cég újonnan megnyitott számlájára, amit később, a bejegyzés megtörténte után, folyószámlává alakít át a bank. A döntés, hogy az alapításnál a tulajdonos(ok) a teljes alaptőkét vagy mindössze 12 500 eurót fizetnek be, az ő döntésükre van bízva, amit a közjegyző előtt kell az alapítás pillanatában meghatározniuk. Ez független a tulajdonosok létszámától. A tulajdonosok apportot, azaz tárgyi vagyont is bevihetnek a társaságba, ami aztán az alaptőke részét fogja képezni.https://gmbh-ug.com/hu/cegalapitas/gmbh-alapitas/ GmbH alapítás menete
A GmbH-alapítás a társasági szerződés elkészítésével kezdődik. A társasági szerződésben szerepelnie kell a cég törzstőkéjének, a székhely címének, az osztalék felosztásával kapcsolatos szabályoknak, az éves taggyűlésre vonatkozó leírásnak, a könyvelési szabályzatnak, s ebben kell meghatározni a társaság tevékenységi köreit is. A GmbH viszonylag rövid idő alatt bejegyzésre kerül, 2-3 hét elteltével már ki is bocsátja a cégbíróság a végzést, ami igazolja, hogy a társaság hivatalos jogi személyiség, s rendelkezik cégjegyzékszámmal, amit követően kérvényezhetó a német és az EU-s adószám is, aminek a kibocsátását a GmbH székhelye alapján illetékes adóhivatal végzi. A gazdasági társaság többnyire pár hét alatt megkapja a közösségi adószámot, ám kivételes esetekben akár hónapokig is elhúzódhat a procedúra.
2008 óta létezik a GmbH-nak egy egyszerűbb formája is Németországban, az Unternehmergesellschaft (UG). Ezen a néven képeztek egy olyan változatot, amelybe alig kell pénzt betenni.http://ptk2013.hu/interjuk/a-jogi-szemelyek-szabalyozasa-az-uj-ptk-ban-interju-sarkozy-tamas-professzorral/912 Interjú Sárközy Tamással
A két cégforma között csupán a törzstőke mértékében van különbség: amíg a GmbH alaptőkéje minimálisan 25 000 euró, addig az UG-t 1 euró alaptőkével is meg lehet alapítani. Az UG tulajdonosa azonban 5 naptári éven belül fel kell tőkésítse a társaságot, ami azt jelenti, hogy ez idő alatt a cég által kitermelt profit 25 százalékát bent kell hagynia a cég számláján, amíg össze nem gyűlik a 25 000 euró, esetleg apportokat vásárolhat, amik átírhatóak cégvagyonná.
Jegyzetek
Források Hegyi - Törzsök - Gulyás: A külkereskedelem technikája és szervezete. KJK, Budapest, 1983 majt.elte.hu A 2013. évi V. törvényben előírt változások Interjú Sárközy Tamással
További információk Auer Ádám, Bakos Kitti, Buzási Barnabás, Farkas Csaba, Nótári Tamás, Papp Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó, Szeged, 2011, Tell Zita: Gazdasági társaságok, különös tekintettel a BT-re és a KFT-re 1875. évi XXXVII. törvénycikk 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Kategória:Gazdasági társaság