Szittya Emil született Schenk Adolf (Avraham). (Budapest, 1886. augusztus 18. – Párizs, 1964. november 26.) magyar költő, író, művészetkritikus és festő. Kassák Lajos és Blaise Cendrars, valamint a kor avantgárd művészeinek az egyik szellemi mestere. Léger, Chagall, Henri Rousseau művészettörténeti fölfedezője.

Életrajza Schenk Ignác cipész és Spatz Regina első gyermekeként született. 1906 és 1907 között a svájci Asconában létrejött Monte Verità művésztelepen tevékenykedett. 1906-tól kezdődően többnyire Párizsban csavarogott. 1909 júliusában Stuttgartban összetalálkozott a Párizsba Budapestről gyalog induló Kassák Lajossal, akit végigkalauzolt Németország, Belgium és Franciaország városain, miközben koldulással és különféle szélhámos trükkökkel a létfenntartásukat is biztosította. Ő az, aki Kassákot bevezette a képzőművészetbe. Minderről Kassák az Egy ember élete című önéletrajzi regényében írt részletesen.Kassák Lajos. Egy ember élete. I–II. Budapest, 1983. I.: 342–433. Október második felében érkeznek Párizsba, ahonnan Kassák nem egészen egy hónap elteltével hazautazik.

Szittya Párizsban élt 1911 és 1912 között Blaise Cendrars-ral együtt megalapította a Les Hommes Nouveaux című német-francia nyelvű, avantgárd folyóiratot. 1914 és 1918 között Zürich és Budapest között ingázott. Zürichben mások mellett megismerkedett Leninnel, Karl Radekkel és Lev Trockijjal, valamint Tristan Tzarával, Hugo Ball-lal és 1916-ban egyik alapítója volt a zürichi Cabaret Voltaire elnevezésű dadaista klubnak. Ekkoriban a Mistral címen poliglott dadaista folyóiratot szerkesztette. Budapesten 1915-ben pénzt szerzett Kassák számára a Tett folyóirat elindításához, de Kassák hamarosan megszakította vele a kapcsolatot, mert azt gyanította róla, hogy rendőrségi besúgó és provokátor.Kassák Lajos. Egy ember élete. I–II. Budapest, 1983. II.: 236–254.

1918-ban belekeveredett a Károlyi Mihály lejáratását célzó, úgynevezett Konsten-ügybe,Lásd egyebek mellett: A leleplezett kémszövetkezet. A Károlyi ellenes hajsza részletei. Pesti Napló, 1918. május 17. 5-6. amely magyarországi kapcsolatainak teljes megszakadásához vezetett, és így emigrációba kényszerült. 1919-ben először Bécsbe, majd Berlinbe ment, 1927-től haláláig Párizsban élt. Szerkesztője és rendszeres szerzője volt különféle modern művészeti folyóiratoknak, számos kismonográfiát írt, egyebek mellett Henri Rousseauról, Chaïm Soutineról, Albert Marquetról és Picassóról. Szociológiai munkákat és regényeket is írt.

Közeli barátai közé tartoztak a 20. századi zene megújítói is : Stravinsky, Darius Milhaud, Arthur Honegger, Erik Satie. 1940 és 1944 között részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1961-ben ismerkedett meg Franz Junggal.

Írói, kritikusi művei mellett képzőművészeti munkássága is jelentős. Jóllehet fiatalkorától festett, képeivel a saját neve alatt először csak 1958-ban állt a nyilvánosság elé. Az idők folyamán egységes saját stílust alakított ki: relatíve kisméretű, zsúfolt, kolorista kompozíció a figurativitás és az absztrakció határán mozognak.Rockenbauer Zoltán: Szittya Emil és a képzőművészet. In: Enigma, 2017. 90. sz. (Passuth Krisztina 80). 89-104. Hazai gyűjteményes tárlatára 1989-ben került sor a Kassák Múzeumban.

Főbb publikált művei 200px|bélyegkép|jobbra|Selbstmörder. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte aller Zeiten und Völker. Leipzig, 1925 Szittya Emil – Wojticzky Gyula: Az újak irodalmáról. Budapest, Én Szittya Emil a bizonyítékgyáros. Consten bej és Károlyi Mihály gróf; Budapester Fremdenblatt Ny., Bp., 1918 (Horizont-füzet) Die Haschischfilme des Zöllners Henri Rousseau und Tatjana Joukoff mischt die Karten. (Ein Roman gegen die Psicho-Analise), Verlag Derdinand Dunajec, Budapest, 1917 Ein Spaziergang mit manchmal Unnützigen, Bécs-Prága-Leipzig, 1920 Das Kuriositäten-Kabinett. Begegnungen mit seltsamen Begebenheiten, Landstreichern; Constance, 1923 Klaps oder Wie sich Ahasver als Saint Germain entpuppt. Roman; Potsdam, 1924 Henri Rousseau Hambourg, 1924 Selbstmöder. Ein Betrag zur Kulturgeschichte aller Zeiten und Völker, Leipzig, 1925 Malerschicksale. Porträts. Hamburg, 1925 Emil Szyttya: Ausgedachte Malerschiksale; Les Écrivains Réunis, Paris, 1928 Ausgedachte Dichterschicksale; Les Écrivains Réunis, Bp., 1928 Neue Tendenzen in der schweizer Malerei. Abbildung von Camenisch, Coghuf, Hindenlang, Atiger, Stocker, Sulzbachner; Ars, Paris, 1929 (Collection ʺKunstproblemeʺ) L'art allemand en France; németről franciára ford. Lazare Lévine; La Zone, Paris, 1932 Dis kranke Sexualität oder der Mörder, Paris, 1935 Notes sur Picasso, Paris, 1945 Marquet parcourt le monde, 1948 Soutine et son temps; La Bibliothèque des Arts, Paris, 1955 (Souvenirs et documents) 82 rêves pendant la guerre 1939–1945, Paris, 1963 Der Mann der immer dabei war. Roman; szerk. Sabine Haase, Manfred Lampig; Löcker, Wien, 1986 Hommage à Franz Jung, Hambourg, 1988 Ahasver Traumreiter. Sammlung früher Prosa; Wieser, Klagenfurt–Salzburg, 1991 (Edition Traumreiter) Herr Außerhalb illustriert die Welt. Mit Erstdrucken aus dem Nachlass. Hg. Walter Fähnders. Berlin: BasisDruck, 2014 (Pamphlete 28); Die sieben Jahre. Ein Kriegsepos. Erstdruck aus dem Nachlass in literaturkritik.de 2016.

Egyéni kiállításai 1958. október 21. – november 5.: Párizs, Galerie Gisler (137. Bd. Raspail, Paris) 1962. március 14. – április 10.: Galerie Pierre Birtschansky (156. Bd. Haussmann, Paris) 1963. szeptember 17. – október 31: Zürich, Galerie Colette Ryter: „Emile Szittya peintre visionnaire Paris. Huiles et Gouaches” (15. Neumarkt, Zürich) 1964. július 4. – október 31.: Ascona, Galerie Herzog 1985. október 29 – November 30.: Bécs Galerie Löcker, „Emil Szittya (1886 – 1964) Ölbilder und Gouachen. 29. Oktober bis 30. November 1985. Galerie Löcker, Wien I, Gluckgasse 3.” 1986. január 1. – 23.: Graz, Neue Galerie 1986. május 3. – 31.: Aarau, Galerie Goldenes Kalb 1986. június 6. – július 11.: Bern, Galerie Kurt Salchli 1989. augusztus 8. – december 31.: Budapest, Kassák Emlékmúzeum: "Szittya Emil" 1990. január 2. – február 11.: Szombathelyi Képtár: "Szittya Emil" 2022. április 14.–május 14., Párizs, Galerie Antoine Laurentin: Szittya Emil Un artiste européen. (1886–1964) 2022. április 21. – június 25. Párizs, Liszt Intézet és Magyar Kulturális Központ: „Le vagabond de l’avant-garde. Szittya Emil.” 2024. január 25. – április 5.: Bécs, Collegium Hungricum: „Emil Szittya, Landstreicher und Gesamtkünstler der Avantgard”

Irodalom Bodri Ferenc: Kalandorok se kíméljenek! Literatura, 7, 1980. 2. 281–306. Kassák Lajos. Egy ember élete. I–II. Budapest, 1983 Christian Weinek: Kassák Lajos és Szittya Emil; in: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára. Szerk. Csaplár Ferenc. Budapest, 1987. 27–33. Rockenbauer Zoltán: Szittya Emil és a képzőművészet. Enigma, 2017. 90. sz. (Passuth Krisztina 80). 89-104. Gucsa Magdolna: Szittya Emil – a határsértés mint életmodell. Helikon, 2017. 1. 110-117. Rockenbauer, Zoltán: Emil Szittya, le vagabond de l’avant-garde. [Catalogue d’exposition.]. Paris, Institut Liszt, 2022. 23 p. Rockenbauer Zoltán: Szittya Emil. Avantgárd és identitásválság. Múlt és Jövő, 2022. 3. 86–100. Sasvári, Edit (szerk.); Szeredi, Merse Pál (szerk.); Gucsa, Magdolna: Úton 1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak. Budapest,: Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), Kassák Alapítvány, 2022, 439 p. Rockenbauer, Zoltán:  Emil Szittya, Landstreicher und Gesamtkünstler der Avangarde. [Ausstellungskatalog.]. Collegium Hungaricum Wien – Ungarisches Kulturzenrum, Stuttgart, 2024. 33 p.

Jegyzetek

Források PIM Kassák Lajos. Egy ember élete. I–II. Budapest, 1983. Rockenbauer Zoltán: Szittya Emil és a képzőművészet. Enigma, 2017. 90. sz. (Passuth Krisztina 80). 89-104.

További információk www. artportál.hu, Szittya Emil részletes életrajza és munkásságának értékelése Az Éphéméride anarchiste francia honlap Szittya Emil szócikke A Dada és a modern művészetek című angol honlap Szittya Emil szócikke Szittya Emil egyik festménye, Szentendre

A Googel keresőmotor Szittya Emilre vonatkozó fénykép- és festményösszeállítása Emil Szittya. Zeitgenosse, Dichter und Maler. Pariser Jahre 1927–1964; szerk. Elisabeth Weinek; Elisabeth Weinek, Salzburg, 1987 Emil Szittya: Leben und Werk im deutschen Sprachraum 1886–1927; szerk. Christian Weinek; Christian Weinek, Salzburg, 1987 Szittya Emil; kiállításrend., katalógusszerk., terv. Csaplár Ferenc; Botka Ferenc [Kassák Emlékmúzeum], Bp., 1989 Szittya Emil, Kassák és Párizs; s.n., s.l., 2006 (katalógus)

Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Francia költők Kategória:Francia írók Kategória:Német költők Kategória:Német írók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A második világháborús francia ellenállás magyar résztvevői Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban