A Venturi-cső csővezetékbe épített szűkítő elem, egy fokozatosan csökkenő keresztmetszetű, kúpos konfúzorból egy rövid állandó keresztmetszetű csődarabból majd utána egy fokozatosan növekvő keresztmetszetű diffúzorból áll. A Venturi cső középső részén, a torokban a közeg statikus nyomása kisebb, mint a két végén. Ezt a jelenséget legtöbbször a csőben áramló közeg térfogatáramának mérésére használják. Venturi csövet építenek a sugárszivattyúkba is.
Elmélete Összenyomhatatlan közegre Bernoulli törvénye alapján felírható a Venturi-cső egyes pontjain a sebesség és nyomás összefüggése: thumb|Venturi cső vázlata , ahol a közeg sebessége az 1 és 2 pontban, a közeg statikus nyomása az 1 és 2 pontban, pedig a közeg sűrűsége. A folytonosság törvénye szerint:
, ahol a cső keresztmetszete az 1 és 2 pontban. Bevezetve a szűkítési viszonyt:
thumb|Venturi-cső metszete írható: , és ezzel:
A térfogatáram pedig ideális viszonyok esetén:
Valóságos közegek esete thumb|Venturi-cső repülőgépen
Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak:
, ahol , dimenzió nélküli átfolyási szám, , dimenzió nélküli expanziós szám, melynek értéke folyadékok esetén
Az átfolyási szám értéke a Reynolds-számtól és az m szűkítési viszonytól függ.
Források Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. Magyar Elektronikus Könyvtár Willi Bohl: Műszaki áramlástan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983.
Kategória:Áramlástan