A Gönci járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Gönc. Területe 549,60 km², népessége 18 722 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Gönc és Abaújszántó) és 30 község tartozik hozzá. Településeinek nagy része az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig, de az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségtől is kerültek ide községek.
A Gönci járás az 1950-es járásrendezés előtt is létezett, de a 19. század végétől Abaújszántó volt a székhelye. Gönc 1921 és 1950 között volt járási székhely (1938–1939 kivételével), de ebben az időszakban nem tartozott hozzá a különvált Abaújszántói járás, amely viszont egészen 1962-ig fennállt.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Kistérség(2013. január 1.)Népesség(2012. január 1.)Népesség(2022. október 1.)Terület(km²)Göncjárásszékhely városAbaúj-HegyköziAbaújszántóvárosAbaúj-HegyköziAbaújalpárközségEncsiAbaújkérközségEncsiAbaújvárközségAbaúj-HegyköziArkaközségAbaúj-HegyköziBaskóközségAbaúj-HegyköziBoldogkőújfaluközségAbaúj-HegyköziBoldogkőváraljaközségAbaúj-HegyköziFelsődobszaközségSzikszóiFonyközségAbaúj-HegyköziGibártközségEncsiGöncruszkaközségAbaúj-HegyköziHejceközségAbaúj-HegyköziHernádbűdközségEncsiHernádcéceközségAbaúj-HegyköziHernádszurdokközségAbaúj-HegyköziHidasnémetiközségAbaúj-HegyköziKékedközségAbaúj-HegyköziKorlátközségAbaúj-HegyköziMogyoróskaközségAbaúj-HegyköziPányokközségAbaúj-HegyköziPereközségEncsiRegécközségAbaúj-HegyköziSimaközségAbaúj-HegyköziTelkibányaközségAbaúj-HegyköziTornyosnémetiközségAbaúj-HegyköziVilmányközségAbaúj-HegyköziVizsolyközségAbaúj-HegyköziZsujtaközségAbaúj-Hegyközi
Története A Gönci járás egyike volt Abaúj illetve Abaúj-Torna vármegye járásainak már a 19. század előtt is, de a járások székhelyének 1886-ig a (fő)szolgabíró mindenkori lakóhelyét tekintették, így az változó volt. A vármegyéknek csak 1886 után kellett állandó székhelyeket kijelölniük, ekkor a Gönci járás székhelye Abaújszántó lett. Ennek területe kisebb volt a 2013-ban újraalakult járásénál, melynek egyes települései északon a Kassai és a Hernádzsadány székhelyű Füzéri járáshoz tartoztak, délen pedig Zemplén vármegye Szerencsi járásához. Az egykori járásból viszont délnyugaton néhány község a Szikszói járásba tartozik 2013-tól.
Gönc 1921-ben lett járási székhely, amikor a trianoni békeszerződés nyomán a közigazgatási beosztást hozzá kellett igazítani az új országhatárokhoz. Ekkor a nagyrészt csehszlovák uralom alá került Füzéri és Kassai járások Magyarországon maradt részét összevonták a Gönci járással, amit egyúttal kettéválasztottak. Ettől kezdve a Gönc székhelyű északi rész (az újonnan ide került községek, valamint Gönc és néhány közeli község) neve lett Gönci járás, míg a régi székhely körüli déli rész az Abaújszántói járás elnevezést kapta, mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott, és együttes területük nagyjából megegyezett a 2013-ban kialakított Gönci járáséval.
Ez az állapot, Abaújszántó és Gönc párhuzamos járási székhely szerepköre ezután rövid megszakítással 1950-ig fennmaradt. Amikor az első bécsi döntéssel az országhatár északabbra került, a Gönci járáshoz csatolták az egykori Füzéri járás újból Magyarországhoz került községeit, székhelyét ismét Hernádzsadányba helyezték, elnevezését pedig Füzér–gönci járásra változtatták. Ez a megoldás azonban átmenetinek bizonyult, a következő évben a járás elnevezése, székhelye és határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba, a korábban Csehszlovákiához tartozó községeket pedig átcsatolták a Kassai járáshoz.
A Gönci járás az 1950-es járásrendezés során megszűnt, területét az Abaújszántói és a korábban Zemplén vármegyéhez tartozó Sátoraljaújhelyi járás között osztották fel.
A 2013-tól a Gönci járáshoz tartozó települések 2012-ig nagyrészt az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartoztak, néhányuk az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségből került ide.
2014-ig Golop és Tállya is a kistérséghez tartozott, de ekkor a két település a Szerencsi járásba került át. A változás oka az volt, hogy a Szerencshez igen közel eső települések lakossága számára az ügyintézés így sokkal könnyebbé vált. A két település korábban a Szerencsi kistérséghez tartozott.
A Gönci járás községei 1913-ban Közigazgatási beosztás az 1913. évi helységnévtár szerint, a népességszám ugyaninnen az 1910. évi népszámlálás adatai szerint.
Község neveRangjaKörjegyzőségLélekszámAbaújszántónagyközségGöncznagyközségAbaújalpárkisközségAbaújkériAbaújkérkisközségAbaújkériCzekeházakisközségAbaújkériSimakisközségAbaújkériArkakisközségBoldogkőváraljaiBaskókisközségBoldogkőváraljaiBoldogkőújfalukisközségBoldogkőváraljaiBoldogkőváraljakisközségBoldogkőváraljaiFelsődobszakisközségFelsődobszaiHernádkércskisközségFelsődobszaiNagykinizskisközségFelsődobszaiSzentistvánbaksakisközségFelsődobszaiFonykisközségFonyiHejczekisközségFonyiMogyoróskakisközségFonyiRegéczkisközségFonyiGibártkisközségGibártiHernádbűdkisközségGibártiPerekisközségGibártiGönczruszkakisközségVilmányiVilmánykisközségVilmányiVilmánykisfalukisközségVilmányiAlsóczéczekisközségVizsolyiFelsőczéczekisközségVizsolyiKorlátkisközségVizsolyiVizsolykisközségVizsolyi
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) A KSH 2012. évi helységnévkönyve A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára, 1913. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1913
Kategória:Abaúj-Torna vármegye járásai Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai