Raffay Sándor (Cegléd, 1866. június 12. – Budapest, 1947. november 4.) evangélikus teológiai akadémiai tanár, a Bányai evangélikus egyházkerület püspöke 1918-tól 1945-ig, felsőházi tag, egyházi író, teológus, költő, műfordító, hittudós.
Élete
Raffay János és Szokol Judit iparos szülők fia. Középiskoláit a ceglédi polgári iskolában kezdte és Szarvason folytatta, ahol 1885-ben érettségi vizsgát tett. Előbb a Budapesti Tudományegyetemen jogot kezdett hallgatni, közben nevelősködött; 1887 őszén pedig a pozsonyi evangélikus teológiai akadémiára iratkozott be. 1890-ben a jénai, 1891-ben a lipcsei, 1892-ben a bázeli egyetemeken folytatta tanulmányait. 1892-ben a besztercebányai evangélikus algimnáziumban a magyar nyelv és történelem tanára, 1893-ban a tápiószentmártoni evangélikus gyülekezet lelkésze lett. Innét 1896 őszén a pozsonyi evangélikus egyetemen teológiai akadémiába lépett át, ahol a rendszeres teológiai és újszövetségi írásmagyarázati tanszékére rendkívüli tanárnak választották meg; 1899-től rendes tanárként működött. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányának, a Luther-társaság irodalmi bizottsága tudományos osztályának, a pozsonyi protestáns kör választmányának, a pozsonyi Toldy-kör irodalmi bizottságának, a debreceni protestáns egyetem előkészítő országos bizottságának, az evangélikus egyetemes lelkészvizsgáló bizottságnak stb. 1906-tól a pozsonyi evangélikus teológia tanára volt, 1908-tól Budapesten működött mint lelkész, majd 1918-ban megválasztották a bányai evangélikus egyházkerület püspökévé. 1939-től tagja volt a felsőháznak is. Sírja a Fiumei úti sírkertben található (34-9-1).
Lefordította az Újszövetséget görögből és ő dolgozta ki a magyar evangélikus egyház új istentiszteleti rendjét.
Cikkei a ceglédi lapokban (1885); a pozsonyi Gondolatban, mely lapnak felelős szerkesztője volt (1888-89. A magyarországi protestantismusnak ág. és helv. hitvallású felekezetekre való szakadása; ekkor dolgozataival, mint már Szarvason is, több pályadíjat nyert); az Evangélikus Egyház és Iskolában (1891-92.); a beszterczebányai Lapokban (1890-91.); a Magyar Nyelvőrben (1892. Izék, 1893. Palóczság és Czegléd); a Protestáns Szemlében (1901. Az oberammergaui passió-játék, A passió-játékokról); írt még a Mi Otthonunkba, a Jó Pásztor, Sárospataki Lapok, Protestáns Esték, Athenaeum című folyóiratokba, a Budapesti Hírlapba és a Protestáns Árvaházi Naptárba.
Munkái
Die Hussiten in Ungarn. Jena, 1891. (Különnyomat a Zeitschrift für wissenschaftliche Theologieból). Ev. konfirmandusok kátéja. Orosháza, 1898. (2. kiadás. Orosháza, 1899. Pályadíjat nyer.) Esketési beszéd. Dr. Raffay Ferencz és Mehlschmidt esküvőjén Győrött 1898. nov. 14. tartotta. Kecskemét, 1899. A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest, 1899. A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban. Pozsony, 1899. A synoptikus kérdés mai állása. Pozsony, 1900. Apróságok. Budapest, 1904. (Koszorú) A szerencse. Budapest, 1904. (Koszorú) Péter Apostol. Budapest, 1905. (Koszorú) Jézus példázatai. Budapest, 1905. (A Protestáns Irodalmi Társaság Házi Kincstára) Új szövetségi apokrifusok. Pozsony, 1905. Jézus hasonlatai, Budapest, 1907. (A Protestáns Irodalmi Társaság Házi Kincstára) Világháború és Isten igéje, Budapest, 1915. Kiáltás a viharban, Budapest, 1916. Amit az Úr üzen. Egyházi beszédek. I. Ünnepi félév, Budapest, 1930. Amit az Úr üzen. Egyházi beszédek. II. Ünneptelen félév, Budapest, 1930. A magyarhoni ev. liturgia történetéhez, Kecskemét, 1933.
1902-ben megindította Pozsonyban a Theologiai Szaklapot, melynek felelős szerkesztője volt. (Ebben is több cikke jelent meg.)
Emlékezete Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, mint Gömbös Gyula miniszterelnök temetésének egyik magas rangú résztvevője.
Jegyzetek
Források
További információk Irodalom
Giczi Zsolt: Egy evangélikus püspök kora magyar társadalmáról és állami vezetőiről. Raffay Sándor önéletrajzi írásaiból, Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, tomus CXXIII. 2005. 41-61. Giczi Zsolt: Raffay Sándor és a katolikus egyház, Bivio: Tanulmányok az Evangélikus Országos Könyvtár műhelyéből, Kiadó: Evangélikus Országos Könyvtár, Budapest, 2012. 103-122. Giczi Zsolt: „Csonka hazánkban csonka minden öröm…” Raffay Sándor evangélikus püspök és a történelmi Magyarország összeomlása, Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, tomus CXLV. 2020. 23-34. Giczi Zsolt: Raffay Sándor politikai vonatkozású tevékenysége püspöksége kezdetén, Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, tomus CXLVI. 2021. 215-226.
Kategória:Magyar evangélikus püspökök Kategória:Magyar egyházi személyek a politikában Kategória:Magyar Biblia-fordítók Kategória:Magyar költők Kategória:Ceglédiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek