A Kontroll 2003-ban bemutatott magyar bűnügyi film, melyet Antal Nimród írt és rendezett. A budapesti metróban forgatott alkotás egy „fiktív világ” metróellenőreinek történetét meséli el.A pontosság kedvéért: a rendező a budapesti metróval kapcsolatos társadalmi problémákon túli, univerzális mondanivalót kívánt tükrözni. A forgatás során „stilizálta a miliőt”, és a konkrét budapesti helyszínekre utaló valamennyi feliratot, táblát el- és kitakart. Ilyen „elidegenítő elemként” szolgál a film előtt bejátszott, a BKV vezérigazgatójával készült Aba Botond-nyilatkozat is. A rendezőt saját bevallása szerint elsősorban a jó és rossz küzdelme érdekli és érdekelte a film készítésekor.
A Kontroll műfaja nehezen behatárolható. Egyes kritikusok bűnügyi akcióthrillernek, mások filmvígjátéknak, illetve társadalmi szatírának tartják. Eme, a posztmodern filmművészetben szokásosan többrétegű és műfajilag sokszínű (eklektikus) alkotás mind képi- és hangulatvilágában, mind cselekményében valóban tartalmazza a fenti stílusok elemeit, sőt a „misztikus pszichothriller” (például: Twin Peaks) elemei is megtalálhatóak benne.
Figyelemre méltó a metró misztikus fényeiből és árnyékaiból kikevert képi világ, a film által teremtett, a kelet-európai mindennapok miliőjét idéző légkör, és az ennek megformálásában elsődleges, kiváló színészi alakítások – nemcsak a főbb, hanem a fontosabb mellékszerepek egy részét is népszerű és sikeres magyar színészek játsszák. A kritikusok szinte kivétel nélkül az alkotás erényei közé sorolják a képi világgal teljes egységet alkotó filmzenét, melyet a Neo együttes a rendezővel együttműködve alkotott meg. A filmbeli metróállomások helyszínéül gyakran egyszerre több állomást választottak, és a rajtuk felvett részeket utólag vágták össze egy jelenetté, így is módosítva a budapesti metró felújítások előtti építészeti arculatán, talán éppen megkönnyítve az elvonatkoztatást tőle.
Cselekmény Főbb szereplők A film főhőse Bulcsú (Csányi Sándor), aki egy ígéretes mérnöki pályát hagyott ott, vélhetően a túlhajszolt mindennapi élet és az állandó piszkos és alattomos küzdelmek, pozícióharcok elől menekülve és vegyülve a metró Alvilágába. Lassan ez az alvilág vált otthonává, amit nem képes elhagyni, álomra is a piszkos kőpadlón hajtja a fejét. Itt ismerkedik meg Szofival (Balla Eszter), akibe első látásra beleszeret; s aki az alkoholizmusa és a vasúttársaságnak súlyos anyagi kárt okozó balesete miatt elbocsátott, de minden hibája ellenére szeretetreméltó és tisztelet övezte exmozdonyvezető és jelenlegi metróvezető Béla (Kovács Lajos) lánya.
Bulcsú egy öttagú ellenőrbrigád tagja. Közvetlen munkatársai jellegzetesen magyar figurák: a pályakezdő és állandóan a vagányt mímelő, közvetlen, minden baj közt jó kedélyű és extrovertált újonc, Tibi (Nagy Zsolt); a harminc éve a vállalatnál dolgozó, és saját etikai normáit a metró vadvilágában is tartani próbáló középkorú csapatvezető, Professzor (Mucsi Zoltán), a higiéniai hiányosságai miatt minden más munkahelyről elbocsátott kültelki kisapacs, Lecsó (Badár Sándor), a szintén fiatal, egy különös pszichiátriai rendellenességben (narkolepszia) szenvedő Muki (Pindroch Csaba). Elsősorban ők képviselik a vígjátéki elemet a filmben csetlés-botlásaikkal, vicces bemondásaikkal és azzal, hogy állandóan véresre verik őket hol a rivális ellenőrbrigádok tagjai, hol a metrón utazó futballszurkolói kemény mag. Egy másik komikus elem a Gyalogkakukk (Mátyássy Bence) megjelenése. A techno-nemzedék e fiatal és gyorslábú suhanca az ellenőrök réme, aki állandóan lefújja őket gyorsan száradó habspray-vel, és mozgalmas üldözési jelenetek végén mindig meglóg a dühös ellenőrbrigád elől.
A szociológia szempontjából könnyedebb, de mélylélektanilag talán súlyosabb krimi- és thrillerelemet a filmben egyrészt Árnyék (Szabó Győző) képviseli, egy csuklyás-bőrkabátos sorozatgyilkos, aki áldozatait, a kiszemelt utasokat rendre a peron elé gördülő metrószerelvény alá löki;Szabó Győző egy másik szerepet is kapott a filmben: egy sínhegesztőt, aki csak hátulról, guggolva látszik. Akkor tűnik fel, mikor a Laci által elkövetett gyilkosságtól megrendülve Bulcsú egyedül barangol a metró alagútjaiban a Béla-tál-jelenet helyszíne felé. másrészt pedig a depresszióba süllyedt, az emberi méltóságát ért sérelmeket, a megaláztatásokat elviselni képtelen és szintén gyilkossá váló ellenőr, Laci (Nádasi László) tragédiája. Egyes értelmezések szerint Árnyék valójában a hasadt tudatú, esetleg disszociatív identitászavarban szenvedő Bulcsú egyik énje.
Bulcsú története Ki ne érezte volna már úgy egy adott pillanatban, hogy ki kell lépnie megszokott környezetéből? El kell bújnia a világ elől. Menekülni a múlt elől és a jelenből egyaránt. Eltűnni a föld felszínéről. Bulcsú elhagyja a régi ígéretes pályáját, és egy másik, világos szabályok szerint működő közegben keres menedéket. Megszakította minden kapcsolatát a felszínen folyó élettel és a jegyellenőrök sajátos, a társadalom örökös megvetésében élő családjába menekült. Rajta keresztül beleláthatunk az ellenőrök hétköznapjaiba, az utazók és a jegyellenőrök hol drámai, hol pedig komikus viszonyába. (részlet a film „hivatalos” szinopszisából)
Bulcsú minden nap a metróperonon ébred. Miután a reggeli eligazításnak vége, a rivális brigád vezére, a protekcióval helyére került és többek közt emiatt is mindenki által megvetett Gonzó (Mihályfi Balázs) kihívja Bulcsút egy ún. „sínfutás-párbajra”, melyet az elfogad. Bepillanthatunk az ellenőrlét küzdelmes és csak kívülről humorosnak látszó mindennapjaiba, Bulcsú megismerkedik a jegy nélkül utazó és fura medvejelmezt viselő Szofival egy rövid és meglehetősen értelmetlen párbeszéd erejéig.Később, az apjával, Bélával való beszélgetéskor kiderül, hogy a medve- vagy kengurujelmezt a valószínűleg reklámemberként dolgozó Szofi vélhetően munkaköri kötelességként viseli. Gyalogkakukk ismét lóvá teszi a brigádot (lefújva az újonc Tibit), és üldözése közben a brigád összefut az agresszív futballszurkolókkal, amiből verekedés kerekedik.
Este megtörténik a párbaj. Gonzó egy egykori ellenőr és sínfutóbajnok, jelenleg mankóval járó rokkant „K”, azaz Kripli (László Zsolt) társaságában érkezik, akinek lábujjait egy ilyen párbaj során levágta a metró; Bulcsút pedig Tibi kíséri. A sínfutás rituáléja a következőképp fest: miután az utolsó előtti metrószerelvény elhagyja a peront, a két bajnok leugrik és futni kezd utána. Ez (amint azt a Tibit felvilágosító „K” narrációjából megtudhatjuk) nem egyszerű dolog, mivel a sötét alagút padlója tele van csövekkel és elektromos vezetékekkel, maga az alagút pedig (minthogy nem takarítják) súlyos légzési nehézségeket okozó kosszal és grafitporral, a fő gond azonban az ún. éjféli expressz, az utolsó és utasokat sohasem szállító (és ezért meg nem álló) szerelvény, mely elég gyorsan végigszáguld az alagúton, és éri be a versenyzőket. A halálos futóversenyben Bulcsú győz, az opportunista és egoista Gonzó csak az ő segítségével tud az utolsó pillanatban kikecmeregni az alagútból a peronra, mielőtt az expressz elütné, és minthogy az izgalmaktól bevizel, eléggé megszégyenül.
Bulcsú a nehéz nap után ismét a peronon alszik, és Szofival álmodik. Másnap összefut régi mérnök(?)-kollégájával, Ferivel (Kulka János), a találkozás során nem sok minden derül ki Bulcsú régi életéből. Ez a találkozás az első olyan jelenet, ami kezdi megtörni a magyar filmvilágban hagyománnyal bíró „szocio-burleszk” hangulatot (Roncsfilm, Nyugatról keletre). Innentől kezdve a film egyre inkább Bulcsú egyszemélyes drámájára koncentrál; mely eddig is jelen volt a filmben, de a poénok nehezen tudatosulóvá tették. A hangulatváltozás fokozatos, de nem észrevétlen; mert hirtelen és meglepetést keltő, sőt egyenesen sokkoló törések: általában gyilkosságok biztosítják (Laci, az elkeseredett ellenőr elvágja egy őt pofonvágó utas torkát, illetve Árnyék – mintegy annak szimbólumaként, hogy a Vicc mostantól kezdve halott, tessék megkomolyodni, figyelni és reszketni, ahogy egy horrorhoz illik – megöli a huncut Gyalogkakukkot, épp mielőtt Bulcsú végre elfogná).
A gyilkossággal – mivel Árnyék alakja nem látszik a félautomata kamerák által készített felvételen – a főnökség (és kollégája, Muki is) Bulcsút gyanúsítja, aki erre kilép a szervezettől. Bulcsú összefut a megkérdőjelezhető módszereikről híres (a bliccelőket verő) Gonzó-csapattal, akik összeverik a szurkolóktól kapott ütésektől már amúgy is sebekkel teli exellenőrt (mivel most már nincs joga jegy nélkül utazni). Karmaik közül Béla menti ki. Bulcsú a „Metró-buli” – a metróban rendezett zenés jelmezbál – lézer-fényeire és hangjaira ébred. Mivel megbeszélték Szofival, hogy ennek helyszínén kell találkozniuk, a tömegbe vegyül, ahol azonban meglátja Árnyékot. Mivel Bulcsú látta őt, amikor meggyilkolta a Gyalogkakukkot, Bulcsúnak pedig több ok miatt is van oka rá haragudni (hiszen Árnyék az ő zsákmányát, a bliccelő Gyalogkakukkot Bulcsú orra elől taszította a halálba, azonkívül a gyilkosnak köszönhető az is, hogy munkáját elvesztette, sőt hogy törvényen kívülivé válhat), a találkozás elkerülhetetlenül konfliktushoz vezet. Árnyéknak nem sikerül sem a vonat alá löknie, sem agyonvernie Bulcsút. Bulcsú úgy próbál menekülni előle, hogy egy távozó metrószerelvény után ugrik és futni kezd az alagútban, a gyilkos követi. A két karakter küzdelme tehát egy klasszikus sínfutó-versenyben folytatódik, és ez az ezen a terepen tapasztaltabb Bulcsú győzelmével kell, hogy végződjön. Bulcsúnak sikerül az újabb érkező metrószerelvény elől a peronra ugrania, Árnyékot pedig vélhetően elgázolja a szerelvény. A hőst pedig az angyal-jelmezbe öltözött Szofi várja a peronon, akinek társaságában Bulcsú végre fel mer menni a mozgólépcsőn, a Fény világába, hogy ott próbáljon új életet kezdeni.
Szereplők Csányi Sándor – Bulcsú, jegyellenőr, aki csapatot is vezet Balla Eszter – Szofi, Béla bá’ lánya, Bulcsú szerelme. Nevét onnan kapta, hogy egy Szófián át közlekedő vonaton született, amikor szülei hazautaztak a nyaralásukból. Mucsi Zoltán – Professzor, Bulcsú kollégája Pindroch Csaba – Muki, a narkolepsziás ellenőr, Bulcsú kollégája Badár Sándor – Lecsó, Bulcsú kollégája Nagy Zsolt – Tibi, Bulcsú kollégája Mátyássy Bence – Gyalogkakukk (Bootsie), az ellenőrök réme, Árnyék utolsó áldozata Szabó Győző – Árnyék (Lökdösődő) / sínhegesztő Nádasi László – Laci, az ellenőr, aki később meggyilkolja a vele ellenséges utast. Scherer Péter – Kisfőnök, az ellenőrök közvetlen felettese. Eredetileg ellenőr szeretett volna lenni, de megbukott a pszichológiai teszten. Kovács Lajos – Béla bá’, metróvezető (korábbi mozdonyvezető), Szofi édesapja Horváth Károly – Tamás Cserhalmi György – a Belső Ellenőrzés vezetője Kulka János – Feri, Bulcsú volt kollégája Bicskei Kis László – Doki, az ellenőrök pszichológusa. László Zsolt – „K”, Kripli, tizenkétszeres sínfutás bajnok, Bulcsú barátja. Becenevét onnan kapta, hogy utolsó próbálkozásánál a metró levágta ujjait a bal lábfején. Mihályfi Balázs – Gonzó, a legjobb ellenőrcsapat vezetője, Bulcsú ellensége. Erőszakos módszereket alkalmaz munkája során. Eszenyi Enikő – részeg nő, Árnyék első áldozata Tóth József – Róbert Andrew Hefler – Junkie Törköly Levente – meleg utas Szentiványi Zsolt – utas, futtató Köllő Babett – prostitúcióból élő nő Varga Livius – utas Derzsi János – utolsó utas Köves Ernő – utas Lázár Balázs – Nagydarab Völgyi Melinda – nagymellű nő Takáts Andrea – ellenőrnő, aki konfliktusba kerül Szofival Mucsi Sándor – a Belső Ellenőrzés tagja Gáspár Imola – ellenőrnő Gonzó csapatában Pintér Tamás – utas, Árnyék második áldozata Herendi Gábor – mentőápoló Galambos Péter – jegyellenőr Nick Árpád – a nagymellű nő párja Pápai Gyöngyi – prostitúcióból élő nő
Állomások A filmben az alábbi állomások tűntek fel:
M2-es metróvonal: Déli pályaudvar kihúzó Moszkva tér (ma Széll Kálmán tér) Batthyány tér Deák Ferenc tér Astoria Blaha Lujza tér Stadionok (ma Puskás Ferenc Stadion) Fehér úti Főműhely és metró kocsiszín