A nyelvészetben a betűszó egyik típusa a mozaikszónak. Szószerkezet rövidítése úgy, hogy általában csak a lexikai jelentésű összetevőinek (egyszerű szavak és összetett szavak tagjai) a kezdőbetűit hagyják meg belőle.Gerstner 2006, 330. o.Cs. Nagy 2007, 315–316. o.Dubois 2002, 429–430. o.Grevisse – Goosse 2007, 203–204. o. Ellentétben az olyan rövidítésekkel, amelyek csak írásban képviselnek szavakat, és nem ejtik ki őket írásukat tükrözve (pl. u. kiejtve „utca”; km kiejtve „kilométer”; Bp. kiejtve „Budapest”),AkH 2015, 276. pont. a betűszókat a beszédben is használják. Alkotásuk egyike a szóalkotási módoknak, és mint ilyen, a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszköze. Elsősorban a lexikológia (szókészlettan) foglalkozik vele, de az alaktan is, a nyelv rendszerébe való beillesztését tanulmányozva.
A betűszók jellegzetességei Abból a szempontból, hogy miként ejtik őket, kétféle betűszó van. Egyeseket úgy lehet összeolvasni, mint a szokásos szavakat, például: MÁV (← Magyar Államvasutak); NATO [ˈneɪtoʊ] (← North Atlantic Treaty Organization ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’); CAPES [kaˈpɛs] (← Certificat d’aptitude au professorat de l’enseignement du second degré ’a középiskolai oktatásra való alkalmasságról szóló bizonyítvány’); SUA [ˈsu.a] (← Statele Unite ale Americii ’Amerikai Egyesült Államok’);Bidu-Vrănceanu 1997, 449. o. ULUH [ˈu.luh] (← Udruženje likovnih umjetnika Hrvatske ’Horvátországi képzőművészek szövetsége’);Barić 1997, 299–300. o. (horvát nyelvtan).
Olykor arra törekednek az elnevezés és a betűszó alkotói, hogy az utóbbi homonimája legyen egy vele valamilyen kapcsolatban lévő, már létező szónak. Ilyen például az ESPRIT (← angol European Strategic Programme on Research in Information Technology ’Európai információ-technológiai kutatás stratégiai programja’),1999-ben más névű program helyettesítette. amely a francia esprit ’szellem’ szó homonimája.Dubois 2002, 13. o. Egyes elméletek szerint Jézus Krisztusnak is azért lett az egyik jelképe a hal, mert annak görög neve ιχθυσ ikhthüsz, ami pedig, mint létező szó, betűszóként elfedhetett mögöttes, rejtett jelentésként egy, a kereszténység üzenetét közvetítő görög nyelvű mondatot: Iészosz Khrisztosz Theou (H)üiosz Szótér, azaz: ’Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó’.
Más betűszókat csak a betűk neveit kiejtve lehet vagy szoktak összeolvasni: MTA (← Magyar Tudományos Akadémia); TV [ˌtiːˈviː] (← television);Crystal 2008, 1. o. S.N.C.F. [ɛs.ɛn.seˈɛf] (← Société nationale des chemins de fer ’vasutak belföldi társasága’); C.F.R. [t͡ʃe.feˈre] (← Căile Ferate Române ’román vasutak’); RH [er.ha] (← Republika Hrvatska ’Horvát Köztársaság’).
Egyes nyelvekben bizonyos betűszók esetében mindkét kiejtési mód megtalálható, pl. angol UNO [juːenˈəʊ] vagy [ˈjuːnəʊ] (← United Nations Organization ’Egyesült Nemzetek Szervezete’),Oxford Learner’s Dictionary, UNO szócikk. francia ONU [ɔ.ɛnˈy] vagy [ɔˈny] (← Organisation des Nations unies).
A betűszók gyakran hivatalos szervek, intézmények, államok, pártok, társadalmi szervezetek, gazdasági szervezetek, szövetségek, egyesületek, kiadványok stb. neveinek rövidítései. Ezek tulajdonneveknek számítanak. Példák: FTC (← Ferencvárosi Torna Club); UNESCO (← United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization ’Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete’); OTAN (← Organisation du traité de l’Atlantique nord ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’); RATB (← Regia Autonomă de Transporturi București ’bukaresti közlekedési autonóm társaság’); HDZ (← Hrvatska demokratska zajednica ’Horvát Demokrata Szövetség’).
Vannak köznévi betűszók is, ritkábban egyéb szófajhoz tartozók is: szja (← személyi jövedelmi adó); OK (← oll korrect < all correct ’minden rendben’); SIDA (← syndrome immunodéficitaire acquis ’szerzett immunhiányos tünetegyüttes’); O.Z.N. (← obiect zburător neidentificat ’azonosítatlan repülő tárgy’).Constantinescu-Dobridor 1998, acronim ’mozaikszó’ szócikk.
Általában a betűszókból hiányzik a viszonyszók kezdőbetűje: IBUSZ (← Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt.); USA (← United States of America ’Amerikai Egyesült Államok’);Bussmann 1998, 1. o. , T.V.A. (← taxe à la valeur ajoutée, taxă pe valoarea adăugată ’hozzáadottérték-adó’); HAZU (← Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti ’Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia’).
Vannak azonban kivételek is, rendszerint azért, hogy a betűszó ne legyen túl rövid, vagy hogy szokásos szóként legyen olvasható: ENIAC (← Electronic Numerical Integrator and Computer ’elektronikus digitális integrátor és számítógép’); S.D.N. (← Société des Nations ’Nemzetek Szövetsége’); ANUBiH (← Akademija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine ’Bosznia-Hercegovina Tudományos és Művészeti Akadémiája’).Jahić 2000, 308. o. (bosnyák grammatika).
A betűszók beillesztése a nyelv rendszerébe A betűszók lexikalizálódási folyamaton mennek át, azaz szóként alkalmazkodnak a nyelv rendszeréhez. Ez abban áll, hogy természetük szerint és az adott nyelv jellegzetességeitől függően determinánsok járulnak hozzájuk, többes számú alakot kapnak, toldalékolják őket, grammatikai nemet tulajdonítanak nekik, és alapszókként szolgálnak egyéb szóalkotási módokban, mint a szóképzés vagy a szóösszetétel. Példák: ABC vagy ábécé – magánhangzóval kezdődő szavaknak járó határozott névelővel és tárgyesetben: Most tanulják az ábécét;ÉrtSz., ábécé szócikk. tévé → tévészerelő;Lengyel 2000, 346. o. CAPES – egyes szám hímnemű határozott névelővel le CAPES, képzővel capésien (hn.), capésienne (nn.) ’a CAPES-szel rendelkező’; C.F.R. – egyes szám hímnemű határozott végartikulussal C.F.R.-ul ’a C.F.R.’, képzővel ceferist (hn.), ceferistă (nn.) ’vasutas’;Dexonline, ceferist szócikk. HDZ – képzővel hadezeovac ’HDZ-tag’; CNP (← Crnogorska narodna partija ’Montenegrói Nemzeti Párt’) – birtokos esetben CNP-a ’a CNP vmije’, részes esetben CNP-u ’a CNP-nek’.Čirgić 2010, 74. o. (montenegrói grammatika).
Az angol yuppie szót már eleve az -ie képzővel kreálták a young urban professional ’fiatal városi szakember’ szószerkezetből, és később mintájára a buppie (← black urban professional ’fekete városi szakember’) és guppie (← gay urban professional ’homoszexuális városi szakember’) szavakat.
Ahogy a szokásos szavak, a betűszók is lehetnek jövevényszavak. Például több angol betűszót több nyelv is átvett: UNESCO, NATO, laser, KO (← knockout ’kiütés’ az ökölvívásban), WC (← water closet ’vízöblítéses illemhely’), OK. Több nyelvben használt német betűszó az SS (← Schutzstaffel ’védőosztag’).
A betűszók lexikalizálódási foka az írásmódjukból is látszik. A leginkább lexikalizálódottak a köznéviek, amelyeket egyes nyelvekben kisbetűkkel vagy úgy is írnak, beleértve a kezdőbetűt is, a kiejtésüket tükröző alakban, például: tébé (← társadalombiztosítás); okay ’oké’.Oxford Learner’s Dictionary, OK szócikk.
Egyes betűszókat már nem éreznek aznnak. Például a laser szót több nyelvben úgy írják, ahogy az angolban, és az adott nyelvek kiejtési szabályai szerint ejtik ki, a magyarban pedig írásban az angol kiejtést utánozva írják: lézer.Wictionary, lézer szócikk.
A kevésbé lexikalizálódott betűszókat általában csupa nagybetűvel írják. A magyarbanAkH 2015, 285. pont. vagy a BHMSZ-benBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. mindegyiket pontok nélkül a betűk után.
Egyes nyelvekben csak nagybetűkkel írják a betűszókat, és előfordulnak pontokkal vagy azok nélkül, beleértve ugyanazokat. A franciában például nincsenek hivatalos szabályok erre vonatkozóan, csak ajánlások. Az egyik szerint a betűző ejtésűeket pontokkal, az egybeejtetteket pedig azok nélkül ajánlatos írni, pl. S.N.C.F., illetve OTAN.Lacroux 2007, Sigle ’Betűszó’ szócikk.
A román helyesírásnak van szabályzata. Ez kimondja, hogy a jövevény egybeejtett betűszók pontok nélkül írandók (pl. SIDA ’AIDS’), a többiek pedig írhatók pontokkal vagy azok nélkül (pl. O.N.U. vagy ONU), de megjegyzi, hogy a tendencia a pontok nélküli írásmód.DOOM 2, 1.2.6. Punctul ’A pont’.
Jegyzetek
Források Academia Română (Román Akadémia). Institutul de Lingvistică „Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” („Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” Nyelvészeti Intézet). Dicționarul ortografic, ortoepic și morfologic al limbii române (A román nyelv helyesírási, helyes kiejtési és alaktani szótára). 2. kiadás. Bukarest: Univers Enciclopedic. 2005; az interneten: Dexonline (DOOM2) (Hozzáférés: 2020. február 8.) Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.). OSZK MEK (Hozzáférés: 2020. február 8.) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. február 8.) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. február 8.) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. (Hozzáférés: 2020. február 8.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. február 8.) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2020. február 8.) Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. február 8.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 6.) Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 306–334. o. (Hozzáférés: 2023. május 6.) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. május 6.) Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. Gramatika bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés: 2020. február 8.) Lacroux, Jean-Pierre. Orthotypographie. Orthographe & typographie françaises. Dictionnaire raisonné (Francia helyesírás és tipográfia). 1. kötet. 2007–2015; az interneten: Orthotypographie vol. I (Hozzáférés: 2020. február 8.) Lengyel Klára. A ritkább szóalkotás módjai. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. . 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 8.) Magyar Tudományos Akadémia. A magyar helyesírás szabályai. Új magyar helyesírás. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó. 2015 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
További információk Abbrevia.hu Dr. Szabó Iván. Az angolszász alapú, informatikához kapcsolódó betűszavak szótára és feloldásaik, angolul és magyarul. 2005 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
Kapcsolódó szócikkek Mozaikszó Szóösszetétel Szóösszevonás
Kategória:Szóalkotásmódok