Kibédi Péterfi József (Sóvárad, 1796. március 29. – Marosvásárhely, 1873. július 11.) református esperes-lelkész.

Élete Péterfi László református lelkész és Csurgó Juliánna fia. Még 23 éves nem volt, mikor az akkori tanárok ajánlatára a marosvásárhelyi egyház megválasztotta lelkészének. Papi állását azonban csak egy évvel később töltötte be, mert előbb a teológiai ismereteit szerette volna bővíteni. A magyarországi és erdélyi diákok hagyományos peregrinációs iránya Németország, Svájc és Hollandia lett volna, mégis a bécsi egyetemen töltött el egy évet, ugyanis „a külföldre mehetés akadályozva volt”. Péterfi 54 évig töltötte be papi állását. 1837-ben a fogarasi egyház hívta meg, ő elfogadta, a gyülekezéséből kibúcsúzott, de hallgatóinak kérésére helyben maradt és újra beköszöntött.

1848-ban a marosvásárhelyi nemzetőrség az elsők között, már április közepén megalakult, és Péterfi 1848-ban elsőként jelentkezett a nemzetőrségbe. és közzétette a „Felszólítás Marosvásárhely hű polgáraihoz” kiáltványt. 1867. március 17-i beszédét is kinyomtattatta: „Egyházi beszéd, mondotta Magyarország alkotmányának visszaállításakor”

A marosi egyházmegye 1849-ben jegyzővé, 1850-ben esperessé választotta. A halálát megelőző évben egyháza, saját kérelmére, egész fizetéssel nyugalmazta.

Számos egyházi beszéde jelent meg különböző gyűjteményekben (Erdélyi Protestáns Egyházi Tárban (1847), a Salamon erdélyi Prédikátori Tárában, Szász és Demeter ugyanazon című gyűjteményébe, Kovács Albert Egyházi Reformjában (1873), Szász Gerő és Domokos Prédikátori Tárában), és maradt kéziratban a fiára, Péterfi József marosvásárhelyi orvosra, de munkái között szerepel az „Útmutatás a deák nyelv tanulására. Melyet (Döring után) német nyelvből magyarra alkalmaztatott” (1930) is.

Munkái A marosvásárhelyi ref. nemes kollegiumban tanuló ifjúság részéről májusi virágok, melyek gróf Kemény Sámuel tabulae praesesi hivatalában május 1. napján 1816. lett beiktatásakor a tisztelet és háládatosság oltárára hintettek. Marosvásárhely. (Többekkel együtt). Útmutatás a deák nyelv tanulására. Melyet (Döring után) német nyelvből magyarra alkalmaztatott. Első folyamat. Előgyakorlások. Uo. 1830. (Ugyanaz. Uo. 1842. II. foly. Képiró Imre munkája). Az Isten a törvényt szivünkbe írta bé: előadva egy prédikáczióban, melyet az erdélyi ev. reformátusok Déván tartott közönséges egyházi gyűlések alkalmával a dévai templomban 1830. jún. 19. elmondott. Uo. 1833. Néhai Houchard József emléke, halotti beszédben mondotta 1841. szept. 8. Uo. 1843. A templom iránti szeretet, előadva templomszentelési beszédben, mellyet 1843-ban jún. 8. Fintaházán elmondott Uo. 1843. Felszólítása Marosvásárhely hű polgáraihoz. Uo. 1848. (Reich Károly, Kovács Dániel és Dabóczy Jánossal együtt) Egyházi beszéd, mondotta Magyarország alkotmányának visszaállításakor 1867. márcz. 17. Uo. Két egyházi beszéd, mondotta 1837. jún. 25. és júl. 16. Uo. 1871.

Jegyzetek

Források

(PDF)

Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:1796-ban született személyek Kategória:1873-ban elhunyt személyek