thumb|left|220px|Hím, felülnézetben thumb|left|220px|Nőstény, felülnézetben

Az ezüstkék boglárka (Polyommatus coridon, Lysandra coridon) a boglárkalepkék (Lycaenidae) családjának Polyommatini nemzetségében a Polyommatus nem Lysandra fajsorának egyik faja.

Származása, elterjedése

Főleg Közép-Európában él. Kelet felé Ukrajnáig, délre a Balkán-félsziget hegyvidékéig terjedt el. A Mediterráneumból hiányzik; helyette: az Ibériai-félszigeten a Polyommatus caelestissimus és a Polyommatus asturiensis, Dél-Franciaországban és Katalóniában a Polyommatus hispanus, az Appenninekben a Polyommatus apennina, Korzikán a Polyommatus nufrellensis él.

Magyarországon mindenütt megtalálható, de az alföldeken ritkább, mint a hegy- és dombvidékeken.

Megjelenése, felépítése

Szárnyának fesztávolsága 3,2 centiméter; az első szárny felső szegélye 15–18 mm hosszú.

A szárnyak rajzolata a közönséges boglárkáéra (Polyommatus icarus) emlékeztet; de a narancsszínű foltok nem annyira élénkek.Amint ezt neve is mutatja, a hím szárnya felülnézetben kék, a nőstényé viszont barna — nagy ritkán a szárny tövénél ragyognak kék pikkelyek. A hím szárnyának fonákja szürke, a nőstényé barna; rajtuk a sokboglárú lepkékre jellemző rajzolattal. A hím első szárnyának fonákja (főként a tő felé eső részén) sokkal világosabb, mint a hátsó szárnyé. A sötét szárnyszegély aránylag széles, a szemfoltsor pettyei átütnek a fonákról, főként a hátulsó szárnyon, ahol fakó barnás szín veszi őket körül, ezt a szegély felé kékes félkörök váltják fel. Mindkét ivar hátsó szárnyának szegélytéri, narancssárga szalagja elkülönült, apró foltokból áll. A nőstény hátsó szárnyán a szegélyfoltsor többnyire a híménél markánsabb; a pettyek vörös udvara is jól látszik. A sejtvégi foltok rendszerint mindkét ivaron láthatók. A szegélyfoltsor szemeinek száma és erőssége változó, színük sötét csokoládé-, illetve földbarna.

Változékony elemek: a hím fekete szárnyszegélyének szélessége és a hátsó szegély mintázata, a nőstény narancssárga foltjai és raj­zolatának egyéb elemei.

A kék nőstények (forma syngrapha) a Kárpát-medencében nagyon ritkák. Ugyancsak nagyon ritkák a kissé sötétebb alapszínű, kékesebb hím példányok.

Mindkét ivar fehér rojtozatát fekete pikkelyszőrök sűrű csomója teszi tarkává az erek végződéseinél.

A kékeszöld hernyó háti szemölcsei magasra dudorodnak; sörtéi sárgásbarnák. Hátán kettős sárga vonal vonul végig, haslábai fölött pedig sárga foltsor.

Életmódja, élőhelye

A meszes talajokat kedvelő növénytársulásokban fordul elő, 2000 m magasságig, de csak a réteken, legelőkön, kaszálókon és egyéb, nyílt terepeken. Élőhelyének beerdősülésére különösen érzékeny.

Évente egy nemzedéke repül júniustól szeptemberig. A hímek sebesen repülve keresik a jóval kevesebbet mozgó nőstényeket. Nektárt legszívesebben lila virágokon, így aszaton (Cirsium spp.) és imolán (Centaurea spp.) gyűjtenek. Oly­kor tömegesen szívogatnak ürüléken, elhullott állatok tetemein vagy a ned­ves földön. Éjszakára „alvóközösségekbe” gyűlnek össze: tíz-húsz példány éjszakázik együtt a fűszálak végén.

A hernyó tápnövényei pillangósvirágúak (Fabaceae); főképp: ernyős patkócím (Hippocrepis comosa) és tarka koronafürt (Coronilla varia)

A nőstény rendszerint a tápnövény tövére vagy a tő mellé, a földre petézik. Hernyója mirmekofil, hangyagazdái különféle Lasius és Myrmica fajok. A hernyó telel át, fejlődésének első szakaszában.

Hasonló fajok

A szlovák sokpöttyösboglárka (Polyommatus slovacus) rajzolata igen hasonló, de az a faj valamivel kisebb, a hím szárnyainak felszíne ezüstösebb, első szárnyának felszínén a fekete szegély belső fele elmosódott, a hátsó szárny szegélyében pedig csak pontok láthatók. A nőstény sokkal sötétebb, nincsenek narancssárga foltjai, hátsó szárnyának szegélytéri pontjai pedig redukálódtak. A szlovák sokpöttyösboglárka szárnyainak fonákja sokkal világosabb, különösen a hímeké. Hasonló még az égszínkék sokpöttyösboglárka (Polyommatus bellargus) barna, kék pikkelyek nélküli nősténye is, de annak fonákja sokkal tarkább, narancssárga foltjai élénkebbek és a szárnyak felszínén is jóval fejlettebbek.

Források

Magyarország nappali lepkéi Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Polyommatus coridon Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 p. 62.

Kategória:Boglárkalepke-félék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország lepkéi Kategória:A Kárpát-medence rovarai