Péterfi Sándor (Nagykede, Udvarhely vármegye, 1817. április 7. – Hévíz, Nagy-Küküllő vármegye, 1887. március 12.) unitárius lelkész.
Élete
Péterfi Sándor lelkész és kereszturi Simó Zsuzsánna fia. Tanult 1823-tól Székelykeresztúron, 1833-tól Kolozsvárott. 1837-ben befejezvén tanulmányait a székelykeresztúri gimnázium seniora lett. Lelkész volt 1841 februárjától Székelykeresztúron, 1849. november 25-től Csákfalván, 1854 júniusában újra Székelykeresztúron, 1859 júniusában Hévízen. A felsőfehéri egyházkör 1860-ban jegyzőjévé, 1875. július 30-án esperesévé választotta. 1884-ben esperesi, 1855-ben papi hivataláról lemondván, nyugalomba lépett. Községi jegyzője volt Hévíz, Datk, Hidegkút, és Olt-Bogátnak 1866-68-ban két és fél évig; 1872. november 23-tól 1874. február 25-ig a hévízi iskolaszék jegyzője; ekkor elnöknek választották és az is maradt 1880. december 15-ig. Dolgozott iskolai pénztárnokként, sőt postamesterként is egy ideig.
Cikkei a Keresztény Magvetőben (1861. Az Isten országáról, 1868. A határtalan megbocsátás indokai, egyházi beszéd, 1871. A vallás terén mutatkozó mozgalmak, 1888).
Munkái
Beszéd Pálfi Zsigmond felett. Maros-Vásárhely, 1847. Köznép előtt tartott egyházi szent beszédek. Kolozsvár, 1853. Három kötet. (2. kiadás. Uo. 1862., 1867., 1869.). Temetési szent beszédek. Uo. 1856. (2. kiadás. Uo. 1870.). Egyházi szent beszédek, melyeket különféle alkalommal írt és mondott. Uo. 1863-75. Hét kötet és Székely-Udvarhely, 1881. VIII. kötet. (Ism. Egyh. és Isk. Lap. 1881.).
Források
Péterfi Sándor pap és egyházi író élete Keresztény Magvető, XXIII. évf. 1889 november-december, 6. füzet Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
Kategória:Magyar unitárius lelkészek Kategória:1817-ben született személyek Kategória:1887-ben elhunyt személyek Kategória:Hévíziek