bélyegkép|Ranolder János portréja a Vasárnapi Ujság 1857. évi 41. számában Ranolder János (Pécs, 1806. május 16. – Csopak, 1875. szeptember 12.) veszprémi püspök, egyetemi tanár.
Életpályája Köztiszteletben álló polgári család sarjaként született. Édesapja Ranolder Ferenc kesztyűkészítő, édesanyja Hubáts Cecília, testvérbátyja Ranolder Károly a későbbi dárdai, majd beremendi plébános volt. Iskoláit szülővárosában kezdte a pécsi Ciszterciek Gimnáziumában, ahol kitűnő tanulmányi eredménnyel végzett, majd tanulmányait Pesten folytatta a papi szemináriumban a hittudományi karon.
bélyegkép|Ranolder János
1829. május 17-én pappá szentelték, ezután először a pécsi püspökségen dolgozott. Később további tudományos képzésre Bécsbe az Agustineumba küldték, ahol teológiai doktorátust szerzett 1830-ban. Ezután visszakerülvén Pécsre, az ottani papi szemináriumban tanított a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanáraként 1831. január 6-ától 1840-ig. 1834-től püspöki segédkönyvtárosként is dolgozott, 1834 és 1835-ben között a Szentírás magyarra történő fordításában segédkezett Szepessy püspök mellett. Kiemelkedő képességei, ismeretei révén 1840-től már a pesti egyetemen adott elő. A görög, a latin és a héber nyelv elsajátítása után több élő európai nyelvet is megtanult. Egyházi szakírói tevékenységet is kifejtett. Műveket publikált Hermeneuticae Bibliae generalis valamint A katolikus anyaszentegyház szertartásai címmel. Tanulmányúton járta be Európa nevesebb helyeit: megfordult Itáliában, Angliában, Svájcban és Németországban. Tapasztalatairól a Religio című folyóiratban számolt be.
Az egyházi ranglétrán nagy léptekkel haladt előre, előbb pécsi kanonok, majd a papnevelde kormányzója, és 1849-ben, negyvenhárom évesen megkapta a veszprémi püspöki kinevezést. 1850. május 19-én foglalta el püspöki székét.
1861-ben 50 holdas csopaki birtokán három hónap alatt hatalmas kastélyt és a kastély mellett lévő pince mellé vincellér és présházat építtetett. Szabadidejében – főként élete végén – legszívesebben oda visszahúzódva töltötte napjait. Felismerte, hogy Magyarországon és a Dunántúl egyes részein nagy jövője van a bortermelésnek, ezért Csopakon, Badacsonyban a Somló hegyen és a Hegyalján szőlőket telepíttetett, modern alapokra helyezve ezzel a fajtanemesítést. A szőlőtermesztés népszerűsítése érdekében szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek, a csopaki bor nemzetközi hírnevének megalapítása az ő nevéhez fűződik.
Hitben, szerénységben leélt élete során jövedelmének nagy részét, mintegy négymillió forintot – az akkori időkben hihetetlenül nagy összeget – fordított szerteágazó karitatív tevékenységére. Alapítványokat hozott létre a pécsi szegény betegek gyógyítására, a veszprémi egyházmegye rászoruló papjainak, apácáinak és iskoláinak támogatására, és Veszprémben kórházat építtetett.
Ranolder-intézetek
Tevékenységének talán legmaradandóbb emlékei az általa alapított hét leányiskola, amelyeket Ranolder-intézeteknek neveztek. Egyházmegyéje minden jelentős városában katolikus leányiskolát akart alapítani. Ez végül csak öt helyen valósult meg. Nagykanizsán a város 1868-ban nem fogadta el a püspök ajánlatát, mert „mint kétségtelenül felekezetességi nevelő intézet, a városi közönség rokonszenvével sem találkoznék”.Barbarits Lajos, Nagykanizsa monográfiája, Nagykanizsa, 1929, 280. Viszont élete egyik utolsó nagylelkű gesztusaként százezer forintot adományozott Budapest székesfőváros részére egy katolikus leánynevelő intézet létrehozására. Az intézetek közül hatot a grazi irgalmas (vincés) nővérekre, egyet pedig az angolkisasszonyokra bízott.
Veszprém (1854), irgalmas nővérek, 1991-től Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Technikum és Általános Iskola . Veszprém (1860), angolkisasszonyok, 2000-től Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános és Alapfokú Művészeti Iskola . Pápa (1864), irgalmas nővérek, 1948. évi államosítása után épületében állami általános iskolák, óvoda, leánykollégium működnek, így 1956-tól a IV. számú ének-zene tagozatos általános iskola, később Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola , 2003-tól pedig a rendházi részben a Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola . Kaposvár (1872), irgalmas nővérek, épületében 1991 óta a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működik. Tapolca (1873), irgalmas nővérek, 1993 óta épületében a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda működik. Budapest-Ferencváros (1875), irgalmas nővérek, az 1948-as államosítás óta épületében állami lánygimnázium és tanítóképző működött, 1956 óta pedig a Leövey Klára Gimnázium . Keszthely (1882), irgalmas nővérek, 2004-től Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda .
Emlékezete
Csopakon minden év szeptemberében a Ranolder Emléknapon megemlékeznek életéről és áldásos tevékenységéről. Emlékére Veszprém város Önkormányzata Ranolder-díjat alapított (Ranolder-emlékérem és díszoklevél), az oktatás és nevelés területén kiemelkedő személyek munkájának elismerésére.
Budapesten, a Ferencvárosban az ő nevét viselte 1879 és 1954 között a Balázs Béla utca.Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 89., 417. old.
Művei Ranolder János: Kemenes költeményei, Werfer Károly kiadása Kitüntetései Ferenc József „Pro litteris et artibus” nagy aranyérme, 1854 Róla írták Takács Lajos: Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806–1875. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 14., kiadta a Veszprémi Egyházmegye Érseki Levéltára, 1987Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806-1875 Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben (p. 269) – K.: Dr Óvári Ferenc, Veszprém, 1932
Jegyzetek
Források Kislexikon Ranolder János életrajza Ranolder János
További információk A tabi római katolikus plébánia újjászervezése Ranolder János arcképe Ranolder kastély , csopak.hu 200 éve született Ranolder János veszprémi püspök. Ranolder-emléknap, Veszprém, 2006. április 26.; szerk. Trosits András; Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém, 2006
Kategória:Veszprémi püspökök Kategória:Pécsi egyházi személyek Kategória:1806-ban született személyek Kategória:1875-ben elhunyt személyek