I. (Nagy) Károly (, , ) Martell Károly unokája, Kis Pipin fia, frank király 768-tól. Államát nagy mértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. Lombardia királyává koronáztatta magát, majd 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel „római császárrá” (imperator augustus) koronázta őt. Ezzel mindkét fél a dicső Római Birodalom felélesztését szándékozott elérni. Úgy ismert, mint a nyugati császárság első helyreállítója. A Német-római Császárság csak jóval halála után alakult meg, amikor I. (Nagy) Ottó német király 962-ben bevette Rómát, és császárrá koronáztatta magát. Nagy Károly hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort. Uralkodása úgy is ismert, mint a Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének időszaka.
Eredeti neve a latinban úgy maradt fenn, mint Carolos vagy Karol’s. Kis Pipin frank király és Laoni Bertrada fiaként ő követte apját a trónon öccsével, Karlmann-nal, társkirályként, annak 771-es haláláig. Károly folytatta apja pápaság felé közelítő politikáját és az egyház védelmezője lett, miután megsemmisítette a katolikus egyház központját, Rómát fenyegető longobárdokat és szent háborút indított a hispániai szaracénok ellen. Ezen hadjárat idején történt a legendás első roncesvallesi csata (roncevaux-i csata, 778), amelyet a francia őseposz, a Roland-ének mesél el. Több hadjáratot is vezetett az északi népek, többek között a szászok ellen. A védekező háború után pedig beolvasztotta őket a hatalmasra duzzadó birodalomba. Áttérítette őket a katolikus hitre, így megnyitva az utat a későbbi Szász-dinasztia hódításai előtt.
Nagy Károlyt tartják Franciaország és Németország atyjának, sőt úgy is emlegetik, mint Európa atyja. Ő volt az első császár Nyugat-Európában a Római Birodalom bukása óta. H. G. Wells mondta róla A short history of the world (magyar nyelven A világ története) című könyvében:
Körkép bélyegkép|180px|Nagy Károly szobra Frankfurt am Mainban
A frankok 6. században keresztelkedtek meg. Államuk uralkodói, a Merovingok, az egyetlen római katolikus (nem ariánus) germán nép vezetői lettek a legerősebb uralkodók az egykori Nyugatrómai Birodalom területén. De a tertryi csatát követően a Merovingok a tehetetlenségbe süllyedtek, „semmittevő királyok” (franciául: rois fainéants) lettek. Az államot a udvari előkelőségek, a majordomusok kormányozták.
687-ben Herstali Pipin, Austrasia ura döntötte el a vetélkedést a különböző kormányzók között, és tertryi győzelmével a birodalom egyeduralkodója lett. Pipin austrasiai történelem két legnagyobb személyiségének, Metzi Arnulfnak és Landeni Pipinnek volt az unokája. Pipint törvénytelen fia, Martell Károly követte. Az új dinasztia uralma alatt a birodalom határai Nyugat-Európa határain túlra terjedtek ki. Ezen birodalom felosztása hozta létre a későbbi Németországot és Franciaországot. A birodalom központjából szétáramló politika, vallás és művészet pedig meghódította egész Nyugat-Európát.
Születési helye és ideje Hagyományosan 742. április 2-át tartják Nagy Károly születésnapjának, ám egyes források kételkedésre adnak okot ezen dátummal kapcsolatban. Először is a 742-es évre az életkorának és halálozási évének összevetésével következtetnek. Egy másik, az Annales Petariensesben szereplő, dátum szerint a nagy esemény 747. április 1-jén történt. Abban az évben pont erre a napra esett húsvét. A babona szerint egy uralkodó húsvéti születése jó szerencsét jelent, ám semmiféle korabeli dokumentum nem enged arra következtetni, hogy a császár tényleg ez év húsvétján született volna. Mások szerint a császár bár tényleg húsvétkor született, de egy évvel később, 748-ban. Ma már lehetetlen megállapítani, melyik a valós dátum. A legpontosabb következtetések 747. április 1-re, 747. április 15-ére vagy 748. április 2-re teszik Károly születésének időpontjátLd. infobox +
Alternative birth years for Charlemagne include 742 and 747. There has been scholarly debate over this topic, see Birth and early life. For full treatment of the debate, see Nelson 2019, pp. 28–29. See further Karl Ferdinand Werner, Das Geburtsdatum Karls des Großen, in Francia 1, 1973, pp. 115–157 (online Archived 17 November 2013 at the Wayback Machine);
Becher, Matthias: Neue Überlegungen zum Geburtsdatum Karls des Großen, in: Francia 19/1, 1992, pp. 37–60 (online Archived 17 November 2013 at the Wayback Machine)
Becher, Matthias: Charlemagne. Yale University Press, 2003.. Sokáig kétség kívül Jupille-t tartották születési helyének, de ezt nem sikerült egyértelműen igazolni. Hétéves volt, amikor apjához költözött, annak jupille-i villájába. Ez a tény adott okot azon feltételezéseknek, mely szerint Károly Jupille-ben született. Régebben ez szerepelt majdnem minden történelemkönyvben. Egyesek úgy vélik, hogy a nagy hódító Prüm, Düren vagy Aachen városában született.
bélyegkép|180px|Nagy Károly szobra a müstairi templomban
Mivel birodalmában számos nyelvet beszéltek, neve is különböző formákban őrződött meg. A császár anyanyelve ma már nem létezik, így eredeti nevét nem ismerhetjük, de következtethetünk rá a frank nyelvekből. A Károly név a germán nyelvekből ered, ahol „embert” vagy „szabad embert” jelent. Ezt hozták összefüggésbe a óangol Churl névvel. A legtöbb szláv nyelvben a király szó a Károly név megfelelő alakjából ered.
Megjelenése bélyegkép|balra|180px|Nagy Károly portréja, a Roland-énekből a 16. század végéről Noha semmiféle feljegyzés nem áll rendelkezésünkre Nagy Károly életstílusáról, megjelenését egy különösen pontos korabeli feljegyzésből ismerjük. A művet Einhard, a Vita Caroli Magni című életrajz írója jegyezte le. Közismerten magas, tisztelet parancsoló megjelenésű és világos hajú férfi volt aránytalanul vastag nyakkal. Csontvázának 18. századi vizsgálta során magasságát 193 cm-ben állapították meg, és ahogy Einhard mondja műve huszonkettedik fejezetében:
Károly hatalmas volt és erős, büszke termettel, de nem volt aránytalanul magas (magassága köztudottan hétszer akkora mint a lábmérete); fejének felső része kör alakú volt. Szeme nagy és élettel teli, orra kicsit hosszú, haja világos, arca mosolygós és vidám. Megjelenése mindig is tiszteletet parancsoló és méltóságteljes volt, függetlenül attól, hogy állt vagy ült; bár nyaka vastag volt és kicsit rövid, hasa pedig meglehetősen kiemelkedő; ám ezen hiányosságait ellensúlyozza teste szimmetriája. Testtartása magabiztos, mozgása férfias; hangja tiszta volt, de nem olyan erős amilyenre megjelenése következtetni engedett volna.
A korabeli római személyleírás meglehetősen eltúlzott volt, ahol az egyéni jellegek háttérbe szorultak az ikonszerű személyleírásban. Nagy Károlyt ideális uralkodóként ábrázolták a megfelelő stílusban, ahogy néhány korabeli lefestette. A felszentelt Nagy Károly stílusa istenszerű volt a Földön, több hasonlóságot mutat a korabeli Krisztus-ikonokhoz. A későbbi ábrázolásokon, például Dürernél mindig szőkének ábrázolták Einhardra utalva, aki azt írta, hogy a császárnak „gyönyörű fehér haja” volt, ami szőkeként, vagy legalábbis világosként jelenik meg a fordításokban. A szőke megfelelője latinul a flavus, rutilo és auburn szavak, amelyeket Tacitus korában a germánok hajszínére használtak.
Öltözködés Nagy Károly mindig hagyományos, nem feltűnő és nem kirívóan arisztokratikus frank ruhákat viselt. Einhard ezt írja:Európa és Közel-Kelet. IV-XV. század. Egyetemes történeti szöveggyűjtemény 1/2. kötet. Szerkesztette Sz. Jónás Ilona, Tankönyvkiadó, Budapest, 1971, 461-462. oldal
Nemzeti, tehát frank ruhákat viselt: lenvászon inget és ugyancsak lenvászonból készült nadrágot öltött magára, majd egy selyemmel beszegett tunikát és (hosszú) nadrágot; azután lábszárát tekerte körül, lábára sarut húzott. Télen vidra- és cobolyprémből készült bundával védte mellét és vállát.
Ezen felül mindig egy kék köpenyt viselt, és egy kardot cipelt magával. A tipikus kard aranyból, vagy ezüstből készült markolatú volt. Habár Károly mindig drágakövekkel díszített kardot viselt ünnepi alkalmakkal. Továbbá:
A külföldi ruhákat lenézte, bármilyen tetszetősek voltak is, és sohasem engedte, hogy ilyenekbe öltöztessék, kivéve mikor egyszer Rómában Adorján pápa kérésére, majd másodszor utódjának, Leó pápának könyörgésére hosszú tunikát és chlamyst öltött és római módra szabott sarut húzott a lábára.
Mindig az alkalomhoz öltözött, ha ez lehetséges volt. Ünnepi alkalmakon hímzett ruhát viselt ékszerekkel még a cipőjén is. Volt egy arany csatja a köpenyére, és megfelelő alkalmakkor egy díszes diadémmal a fején jelent meg, de megvetette a külsőségeket, Einhard szerint, és többnyire úgy öltözött, mint egy egyszerű ember.
Nyelve Nagy Károly anyanyelve még ma is viták tárgyát képezi. A frankok germán nyelvét, vagyis az ófrankot beszélte. A nyelvészek nem értenek egyet ennek a nyelvnek pontos mibenlétéről. Egyesek odáig mennek, hogy Károly nem beszélhette az ófrankot, mivel 742 körüli születésére ez a nyelv már kihalt. Az ófrank helyét addigra a holland nyelv korai változata és az ófrancia nyelv vette át.
A Nagy Károly születési helyéből kiindulni kívánó kutatások sem teszik egyszerűbbé a későbbi frank császár anyanyelvének meghatározását, mivel születéséről sincs egyértelmű adat.Anderson, Isabel (1915). The Spell of Belgium. Boston: The Page Company. 342–343.o. A történészek többsége úgy véli, hogy nagyapjához és apjához, Nagy Pipinhez és Kis Pipinhez hasonlóan Károly is a Karoling-ház egyik, a Maas két partján Jupille-ben és Herstalban fekvő, Aachentől 40 km-re lévő birodalmi központjában, a mai Liège területén született.Michael Klein: Aus den Anfängen der „Monumenta Germaniae Historica“: Karl Georg Dümgé (1772–1845) in Berichten und Selbstzeugnissen. In: Zeitschrift für die Geschichte des Oberrheins 140 (1992), 221–265.o. A 8. század közepén ez a terület meglehetős nyelvi sokszínűséget mutatott, a terület északi részén az alsófrank nyelvet beszélték, míg délen a galloromán nyelvet, az ófrancia elődjét, míg keleten az ófelnémet nyelv különböző dialektusait. A galloromán kizárható, ám még ebben az esetben is is megmarad az ófelnémet és az alsófrank lehetőségként. Anyanyelvén kívül beszélt egy keveset latinul és értett valamennyit görögül is. Grecam vero melius intellegere quam pronuntiare poterat („Jobban értett görögül, mint ahogy beszélni tudott”).
Élete Nagy Károly életútjának nagy részét életrajzírójától, Einhardtól, a Vita Caroli Magni (magyarul: Nagy Károly élete) írójától, ismerjük.
Fiatalkora Nagy Károly Kis Pipin és Laoni Bertrada, Laoni Caribert és Prümi Bertrada lányának, legidősebb fia volt. Megbízható források szerint két édestestvére Karlmann és Gisela voltak. Későbbi feljegyzések arról beszélnek, hogy Redburga, Egbert wessexi király felesége is Károly nővére (sógornője vagy unokahúga) volt. Ezen felül a legenda szerint ő volt a Roland-ének címszereplőjének nagybátyja, testvérén Berthán keresztül.
Einhard ezt mondja Károly korai éveiről:
Úgy gondolom butaság lett volna egy szót is írni Károly születéséről és csecsemőkoráról, vagy akár gyermekkoráról. Soha semmit nem írtak erről a tárgyról és nincs már életben senki, aki információt adhatna róla. Ennek alapján én ezt ismeretlennek nyilvánítom és hogy előre haladjunk jellemének, tetteinek és életének más tényeinek feltérképezésében, amelyek előre mozdították életét, először beszámolót kellene adnunk otthonáról és felmenőiről, majd jelleméről és törekvéseiről és végül intézkedéseiről és haláláról, semmit sem hagyva ki ami ismerhető.