A Bukowinaer Lokalbahnen (BLB) egy helyiérdekű vasúttársaság (HÉV) volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bukovinában.

A társaság 1886. június 12-én jött létre a Localbahn Czernowitz-Nowosielitza melyre 1883 június 5-énReichgesetzblatt von 1883, Nr. 114, Seite 389 Alexander Freiherrn von Petrinó, Heinrich Popper, Nikolaus Freiherr von Mustatza, Dr. Stefan Stephanowitz és Dr. Johann Zotta koncessziót kaptak és a hatósági engedély kiadása után 1883 júliusában az alapító okirat végleges változatának közgyűlés elé terjesztésével mint részvénytársaság megalakult. Ez a jogelőd részvénytársaság mint Helyi érdekű Vasúttársaság működött 1880. május 25-tőlReichgesetzblatt von 1880, Nr. 56 Seite 212 1882. december 26-án törvény által megerősítve.Reichgesetzblatt von 1882, Nr. 180, Seite 671 1884. július 12-én megteremtette ezen a vonalon az összeköttetést Nowosielitza-el a Russische Südwestbahnen (Strecke Nowoseliza-Larga-Okniza-Belzy) szakaszával.

Az alábbi vonalak voltak kezelésében Lokalbahn Czernowitz–Nowosielitza (Megnyitva: 1884. július 12. - Vonalhossz: 30,831 km), ez 1894. január 1-jénReichsgesetzblatt von 1894, Nr. 10, Seite 30 államosítva lett Lokalbahn Hliboka–Berhometh am Sereth (ma Hlyboka–Berehomet) mit Zweigbahn Karapcziu–Czudin (Megnyitva: 1886. november 30. - Vonalhossz: 52,924 km + 18,710 km) Schleppbahn Berhometh am Sereth–Meżybrody–Lopuszna (Megnyitva: 1909. november 15. - Vonalhossz: 14,621 km) Lokalbahn Hatna–Dorna Watra Vonalszakasz Hatna–Kimpolung (Megnyitva: 1888. május 1. - Vonalhossz: 66,866 km) Vonalszakasz Kimpolung–Valeputna (Megnyitva: 1901. január 9. - Vonalhossz: 18,984 km) Vonalszakasz Valeputna–Jakobeny–Dorna Watra (Megnyitva: 1902. október 29. - Vonalhossz: 22,971 km) Leágazás Pożoritta–Louisenthal/Fundul Moldowi (Megnyitva: 1906. augusztus 25. - Vonalhossz: 6,246 km) Lokalbahn Hadikfalva–Radautz (heute Dornești–Rădăuți; Megnyitva: 1889. november 17., Vonalhossz: 8,140 km), ezt a vonalat 1898. július 1-jén a Neue Bukowinaer Lokalbahn-Gesellschaft megvette Schleppbahn Wama–Russisch Moldawitza (Megnyitva: 1889. augusztus 15. - Vonalhossz: 20,059 km) Keskenynyomtávú Lokalbahn Czudin–Koszczuja (ma Tschudej–Koschtschuha) (Megnyitva: 1908. október 15. - Vonalhossz: 22,554 km)

A Câmpulung-Dorna Watra vonal csak 1899. október 23-án kapott engedélyt,Reichsgesetzblatt von 1899, Nr. 215, Seite 971 a Lokalbahn Czudin-Koszczuja csak 1907 január 18-ánReichsgesetzblatt von 1907, Nr. 19, Seite 113 illetve 1911 január 16-án.Reichsgesetzblatt von 1911, Nr. 14, Seite 84

A Társaság nem rendelkezett elegendő forrással a vonalak üzemeltetéséhez, ezért 1889 július 1-jétől a Lemberg-Czernowitz-Jassy Eisenbahn üzemeltette azokat addig, amíg a k.k. österreichische Staatsbahnen át nem vette az államosítással azokat.

A BLB az első világháború végéig létezett, amely után a társaság vonalait felosztották, mivel Bukovina egy része ekkor (Nagy)Romániához került és vele a pálya egy része a Román Államvasutak (CFR) birtokába.

Járművek 25 mozdony 6 szerkocsival BLB 015 BLB 012–014 BLB 020–021 11 személyvagon 3 szolgálati vagon 107 tehervagon 12 vontató

Lásd még Tscherniwzi–Suceava-vasútvonal Hlyboka–Berehomet-vasútvonal Vama–Moldovița-vasútvonal

Hivatkozások

Fordítás - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

Irodalom Bernhard Neuner: Bibliographie der österreichischen Eisenbahnen von den Anfängen bis 1918, 2. kötet, Walter Drews Verlag, Wien, (2002) Oesterreichischer Eisenbahnbeamten-Verein: Geschichte der Eisenbahnen der Oesterreichisch-Ungarischen Monarchie, 1. kötet, 2. rész, Verlagsbuchhandlung Karl Prochaska, Wien 1898. E. A. Ziffer: Die Lokalbahnen in Galizien und der Bukowina, 1. kötet, Spielhagen & Schurich Verlagsbuchhandlung, Wien 1891. E. A. Ziffer: Die Lokalbahnen in Galizien und der Bukowina, 2. kötet, Lehmann & Wentzel Verlagsbuchhandlung, Wien 1908. Wolfram Wendelin: Karpatendampf - Schmalspurbahnen in der Nordbukowina, 2. kötet, Eigenverlag W. Wendelin, Mautern 2003.

Kategória:Vasúttársaságok az Osztrák-Magyar Monarchia területén