A Szegedi EAC egy megszűnt labdarúgócsapat. 1921-ben alapították KEAC, azaz Kitartás Egyetemi Athlétikai Club néven. Az 1953-ban a megszűnt Szegedi Honvéd helyén indult az 1954-es élvonalbeli idényben. Története során számtalanszor változott a klub neve. 1976-ban magába olvasztotta az első szegedi csapatot, a Szegedi AK-ot.
Története Az 1921-ben alapított klub számára 1954-ben jött el a nagy lehetőség, amikor a Honvédelmi Minisztérium megszüntetett a Szegedi Honvédot és helyén az akkor Szegedi Haladás néven szereplő csapatot indította az NB I-ben. A Szegedi Honvéd több játékosa is átkerült az újonc csapathoz. Az egyetem által támogatott egyesület pár évig adós maradt a jó eredményekkel, hiszen többször is kiesett a csapat, de rendre vissza is jutott az NB I-be. Aztán az 1959-60-as bajnoksággal vette kezdetét egy új sikerkorszak, az ekkor már Szegedi EAC (1957 óta) névvel szereplő gárda előbb 8. lett, majd 1960-61-ben már 6. helyre tornázta fel magát. A máig is fennálló nézőcsúcs is ebben az időszakban született meg, hiszen 1960-ban néző látta a Felső-Tisza parti stadionban, hogy a Fradi Albert góljával 1-0 arányban legyőzi a SZEAC-ot. 1962 augusztusában pedig néző előtt Nemes István góljával győzött 1-0-ra a bajnok Ferencváros ellen a SZEAC.
Ezután 1967-ig több gyengébb szereplést is maga mögött tudhatott a Szeged, egyszer az NB II-be is kiesett, ám 1967-ben újra bizonyítottak, 9. helyen zárták az NB I-et. Az 1968-as újabb kiesést követően az olajipar sietett a pénzügyi problémákkal küszködő egyetemi csapat megsegítésére, így született meg a legendás SZEOL (Szegedi Egyetemi és Olajipari SC) név és a kék-fekete színösszeállítás (a fekete az olaj szimbolizálásaként került be a színek közé).
Az 1969-es NB I/B-ből való feljutást követően 1991-ig az első és másodosztály között ingázott a szegedi gárda, SZEOL SC, majd később SZEOL AK (mint ismeretes, a SZEOL SC 1977-ben fuzionált az 1951-ben az NB I-től búcsúzó, 1899-es alapítású SZAK-kal, így született meg a SZEOL AK név), 1985-től SZEOL-DÉLÉP SE majd 1987-től Szeged SC néven. Az 1978-as kiesést követően a csapat nem jutott vissza azonnal az élvonalba, erre három NB II-es szezont kellett várni.
Abban a régóta tartó sikertelen időszakban egyedül az 1983-84-es szezon számított kivételnek, amikor az NB I meglepetéscsapata lett a Kaszás Gábor által irányított újonc SZEOL AK (9. hely). A DÉLÉP SC-vel történt fúzió (így született meg a SZEOL-DÉLÉP SE név) sem törte meg a jeget, hiszen az 1985-ben NB I-ből kieső szegedi csapatnak immár öt hosszú évre csak álom maradt az élvonal. Az időszak egyik legemlékezetesebb eseménye az 1989 nyarán vívott oda-visszavágós osztályozó a Bp. Vasassal szemben. A visszavágón 1989. június 25-én, 18.000 néző előtt 0-0-s állásnál az utolsó percben egy balról történt beívelést követően Szabó Gyula 11-es pontnál történt kezezéséért a helyszínen erősen vitatott büntetőt ítélt a békéscsabai Németh Lajos játékvezető a fővárosi csapat számára, ezzel esett ki a szegedi csapat (1-1,0-1) összesítéssel. Máig is emlékezetes a mérkőzést követő balhé a stadionban. A következő szezonban (1989-90) azonban a Szeged SC az NB II Keleti csoportját toronymagasan nyerve jutott fel az NB I-be a mesteredző, Kovács Ferenc irányításával. A nagy múltú klub illetve a szegedi labdarúgás 50. NB I-es éve (1990-91) nem sikerült túl jól, hiszen csak egy osztályozós helyet sikerült megszerezni.
Az 1991-es NB I-es kiesést követően mélyrepülésbe kezdett a csapat, elsősorban súlyos gazdasági okok miatt. Az NB II-ben is egyre rosszabb eredményeket értek el (4. hely, majd 13. hely), végül 1993-94-ben már a másodosztályból is kiesett az időközben Szeged TE, majd Szeged FC nevet felvett együttes. Az ezt követő három évben az NB III-ba is teljesen beleszürkült csapat, a kiugrás legcsekélyebb reménye nélkül. 1995-ben Bereczk Imre személyében megint új szponzor érkezett, ekkor a csapat felvette a legendás előd, a SZEAC nevét. A kispadon abban az időben a híres Verebes József is megfordult, de az eredmények kimerültek annyiban, hogy a csapat NB II-es lett (1997) az átszervezéseknek köszönhetően, ám akkoriban ez az osztály is csak a magyar labdarúgás harmadik vonala volt. Ennek ellenére itt is csak bravúrral tudott megkapaszkodni a SZEAC, hiszen 13. lett.
Sok változást hozott hát 1998 nyara a szegedi labdarúgásban is. Egyrészt tovább folytatta NB II-es szereplését a SZEAC együttese, ám ez tiszavirág életűnek bizonyult. 1998. december 5-én az MLSZ közgyűlésén Bereczk Imre visszaléptette a fél szezon után 15. helyen álló csapatát az NB II-től.
Az egyesület nevei A klub fennállása során több alkalommal is nevet változtatott. Ezek a következők voltak:
1921 – 1940 : Szegedi Kitartás Egyetemi Athlétikai Club (KEAC) 1940 – 1948 : Szegedi Egyetemi Athlétikai Club (SZEAC) 1949 – 1956 : Szegedi Haladás 1956 – 1969 : Szegedi Egyetemi Athlétikai Club (SZEAC) 1969 – 1976 : Szegedi Egyetemi és Olajipari Sport Club (SZEOL) 1977 – 1985 : Szegedi Egyetemi és Olajipari Atlétikai Klub (SZEOL AK) 1985 – 1987 : Szegedi Egyetemi és Olajipari – Délép Sportegyesület (SZEOL-Délép SE) 1987 – 1993 : Szeged Sport Club 1993 : Szeged Torna Egylet 1993 – 1995 : Szeged Football Club 1995 – 1999 : Szegedi Egyetemi Athlétikai Club (SZEAC)
Eredmények Élvonalbeli bajnoki szereplések A csapat 23 alkalommal szerepelt az élvonalban. Először az 1954-es idényben képviselte Szegedet a legjobbak között.
Magyar labdarúgó-bajnokság (1954–1991)
Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés195413. hely1956 (nem hivatalos)12. hely1957 tavasz10. hely1957-5814. hely1959-608. hely1960-616. hely1961-629. hely1962-6311. hely1963 ősz12. hely196410. hely196514. hely19679. hely196816. hely1970 tavasz8. hely1970-7116. hely1972-7314. hely1973-7415. hely1975–7616. hely1976–7712. hely1977–7818. hely1981–8217. hely1983–849. hely1984–8516. hely1990–9113. hely
Ismertebb játékosok * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. A sorban nem szerepel Hajós István aki a fenti szövegben, 1960-ban rúgta a gólt Ferencvároson. Félkövérrel kéne szedni dr. Mészáros Károlyt mivel egyszer helyettesítette Grosicsot. Dr. Janka János már nem számít, (Baráth -Gilicz-Hajós-drMészáros korszak), mert a futballt orvosi hivatásra cserélte, vagy dr. Boros László aki ügyvéd lett vagy Pataki Tamás, akinek edzősködése alatt váltott Gujdár Sándor csatár posztról kapusra. Dr. Reményik László később a Szegedi Dózsa edzője lett. De dr. Tóth Lajos (Pumpa) is elférne a listán, aki a Rábába távozott kapusnak, és "a" Verebes intézőjeként fejezte be.
Schwartz Sándor Sorin Cigan Árki Gábor Baranyi Sándor Baráth János Birinyi István Birkás Péter Böjtös János
Budai Sándor Cziráki József Csáki Béla Cserhalmi Mihály Egervári Sándor Gilicz István Gujdár Sándor
Hajós Imre Hornyák Béla Katzenbach Imre Kovács Béla Kozma Mihály Kun Lajos Kutasi László
Kürtösi László Nagy Antal Pataki Miklós Portörő Gábor Prukner László Pusztai László Rábay László
Szabó László Szélpál László Vágó Attila Vass Ferenc Véber György Virágh Ernő Zallár Andor
A klub edzői
Stadion
Jegyzetek
Források
Vitos György: 85 éves a SZEOL AK, Szeged, 1984; Vitos György: Fejezetek a 75 éves Csongrád m. Labdarúgó Szövetség történetéből. 1912–87., uo., 1987; Vitos György: Szegedi Futballkrónika 1899–1987., uo., 1987; Vitos György: 100 éves a szegedi futball! A SZAK-tól a SZEAC-ig, Szeged, 1999; Vitos György: 110 éves Szegedi Futballhistória (1899-2009), Szeged, 2009;
Kategória:Csongrád-Csanád megye labdarúgócsapatai Kategória:Szeged sportélete Kategória:1921-ben alapított labdarúgócsapatok Kategória:Megszűnt magyar labdarúgócsapatok Kategória:Magyar labdarúgócsapatok