A deduktív érvelés olyan érveléseket foglal magába, ahol a premisszák minden kétséget kizáróan bizonyítják a konklúziót. Ezek az érvek a legerősebbek, ezért a premisszák igazsága garantálja a konklúzió igazságát. A deduktív érvelések apparátusa a formális logika, mely által vizsgáljuk a premisszák és a konklúzió közötti kapcsolatot. Deduktív érvelés esetében a premisszák és a konklúzió közötti kapcsolat szoros.
Példák deduktív érvelésre P1: Minden szabad bölcsész Gyűrűk ura rajongó. P2: Anna szabad bölcsész. K: 'Anna Gyűrűk ura rajongó.
Ebben az esetben a premisszákból minden kétséget kizáróan következik a konklúzió; mivel minden szabad bölcsész Gyűrűk ura rajongó, és Anna is szabad bölcsész, így abból az következik, hogy Anna feltétlenül Gyűrűk ura rajongó, hiszen más alternatíva deduktív érvelésnél nem áll fenn.
P1: Egyik környezetvédő sem eszik marhahúst. P2: Tibor nem környezetvédő. K: Tibor eszik marhahúst.
Ebben az esetben a konklúzió nem következik az előfeltételekből, hiszen nemcsak a környezetvédelem miatt mondhat le valaki a marhahúsról, hanem például azért is, mert nem szereti.
Amint az a közzétett példákon látszik, megállapítható, hogy mikor beszélünk egy premissza esetében deduktív érvelésről. Azok a kifejezések, melyek által a konklúzió megerősítésre kerül, megjelennek a premisszában: minden/mindegyik, egyik sem, nincs olyan.
Források Margitay Tihamér (2004): Az érvelés mestersége; 91-95. p.; Typotex Kiadó, Budapest
Kapcsolódó szócikk Induktív érvelés
Kategória:Logika