bélyegkép|balra|222px|Coburg Fülöp
A Szitnya (Sitno) a Selmeci-hegység legmagasabb csúcsa Selmecbányától délre, 1009 méter magas. Tiszta időben látható a Börzsöny, a Cserhát, a Visegrádi-hegység vagy a Pilis magasabb pontjairól, illetve látható a Mátrában a Kékesről vagy a Galya-tetőről.
Keletkezése, felépítése
A hegység többi csúcsához hasonlóan egy miocén korú andezites rétegvulkán maradványa.A Kárpátok vulkáni hegységei In: Dövényi Zoltán (szerk.), 2012: A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN: 978 963 059 802 6 Teteje egy lapos andezitplató, amelyről az egykori vulkáni kúp átöröklött lejtői ereszkednek alá. Különösen látványosak északnyugati peremén a Téry-torony (Téryho veža) öt- illetve hatszögletes elválású andezitoszlopai. A felvezető turistautat a nemzeti park az ezredforduló után fémlépcsővel építette ki.
Kultúrtörténete
A szitnyai vár első elődje valószínűleg a 12. században épült földvár lehetett. Írásban először 1548-ban említik, amikor a császári (magyar) csapatok kiszorították a várból Balassa Melichar rablóbárót, mert féltek, hogy összejátszik a törökökkel. 1567 januárjában a török 80 lelket rabolt el valamelyik Szitnya alatti faluból.az el multh szombathon Szythnya alatt Rablotthak el az theoreokeok egy falwth, wytthek el beleole 80 lelketh (PLE, Főkáptalani levéltár, Caps. 17, fasc. 11, 15; Haiczl Kálmán 1913: A garamszentbenedeki apátság története. Budapest, 52
A hegytetőn az első fazsindelyes pavilont 1736 körül építtette fehér andezitből Koháry András József főispán, a szitnyai vár tulajdonosa. Az épület 1852-ben egy villámcsapástól porig égett. 1883-ban az akkoriban Selmecbányán élő Téry Ödön és a helyi turistaegyesület kezdeményezésére Coburg Fülöp herceg herceg újjáépíttette és a túrázóknak ajándékozta. Valószínűleg ez a kilátó volt Magyarország első turisztikai objektuma. Itt alakították meg az első hazai turistaegyesületet, a Szitnya Klubot, itt festették fel Európa első jelölt turistaútvonalát. Az épületet és a szomszédos erdővédi lakot a magyar turistaegyesület Szitnya-osztálya használta turisták elszállásolására.V. ö. Tirts Rezső, A Szitnya (Turisták Lapja, II. évf., 1890).
Építményei, látnivalói
Legmagasabb pontja a platóból kiemelkedő kis halom teteje. Az ezt uraló filagóriában, azaz pihenő- és kilátópavilonban a hegy történetét, állat- és növényvilágát bemutató kiállítást rendeztek be. (Ez 2024 novemberében zárva volt.) Tövében áll a jelzések felfestőinek kis emlékműve (Pamätník značkárov). Tőle nem messze épült a jeles szlovák régész-geológus-botanikus papról elnevezett Andrej Kmeť turistaház (Chata Andreja Kmeťa). Ettől nem messze egy adótorony mered az égnek.
A Téry-torony kilátópontjáról megpróbálhatjuk kikövetkeztetni az egykor a Dunáig kiépített Szarmata fal (Sarmata montes) nyomvonalát.
Az adótoronytól lekanyarogó 557. úton juthatunk a szitnyai várnak a keleti sziklafalon álló, erősen erodált romjáig.
Stojmír lovagjainak legendája
A néphit szerint a hegy belsejében levő sziklacsarnokban egy nagy vár áll. Ebben alszanak kővé dermedve,, egyik lábukat a lovuk nyergében tartva Stojmír herceg fiainak hatalmas lovagjai, akik azt várják, hogy szólítsák őket a bajban. Öreg kapuőrük hétévente felkapaszkodik a Szitnya tetejére és a négy égtáj felé kiáltja kérdését: Szükség van-e ránk? Ha nem érkezik válasz, visszabattyog a sziklacsarnokba, és vár a következő hét év végéig.
Jegyzetek
Andrej Kmeť 1932: Sitno a jeho široké okolie.
Források
Szépkilátás: A Pokol kapujához vezet az első magyar turistaút a szlovákiai kínai fal düledékei mellett
További információk
Turistaút a Bacsófalvi-tótól a Szitnyára
Kategória:Szlovákia hegyei, hegységei