Siklóssy László (Budapest, 1881. január 21.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Régi levéltár (III.9.a), Érettségi anyakönyvek – Budapest, 1951. június 19.) író, ügyvéd, művelődéstörténész, esztéta, újságíró és szerkesztő.

Élete Konzervatív, katolikus budai családban született. A budapesti piarista gimnáziumba járt, ahol 1898-ban érettségizett, majd elvégezte a Pesti Egyetem jogi karát. Megszerezte a doktori diplomát és az ügyvédi oklevelet.

1899-ben az Országgyűlés gyorsíródájában helyezkedett el. A jogi pálya nem igazán érdekelte, ezért inkább a numizmatika és a művészetek irányába fordult. Később régiségekkel kezdett el foglalkozni. 1910-ben írta meg legelső könyvét, amely a modern magyar éremművészetről szólt. 1912-ben indította el a később kilenc évfolyamot megélt A Gyűjtő című, három nyelven íródott művészeti folyóiratot, melynek szerkesztője is volt egyben.

Munkássága mellett gyűjtőszenvedélyének is hódolt. Képeket, könyveket, meséket, történeteket gyűjtött szorgalmasan.

Később gyűjteményeinek darabjaiból megalapította a Gyorsírás- és Sajtónyilvánosság-történeti Múzeumot, amely később beleolvadt az Országgyűlés Múzeumába.

1921-ben jelent meg első Budapest történetével foglalkozó munkája, A régi Budapest erkölcse címmel. Ezen kötetet ebben a könyvsorozatban további két kötet követte. Később megírta a magyar sport ezer évéről szóló szintén háromkötetes művét is.

Bár műveit szórakoztató, könnyed stílusban írta, ám azokban olykor igen sok pontatlansággal lehet találkozni, melyre igen jó példa a Svábhegyről írt műve. Ennek ellenére 1987-ben újra kiadták, mivel az egyik legjobb helytörténeti munkáról van szó, amely ezen témával foglalkozik.

Legfontosabb műve a Fővárosi Közmunkák Tanácsának története, amelyet annak dokumentumai alapján készített el. A Hogyan épült Budapest című műve az első Budapestről szóló történeti képeskönyv.

Művei Egy kötet vers; Rózsa Ny., Bp., 1901 Róma; s.n., Bp., 1910 (Eggenberger-féle útikönyvek) Kuny Domokos, egy budai keramikus a XVIII. században. Ipartörténeti tanulmány; Szent György-Czéh, Bp., 1917 Aprógyűjtés. Mit gyűjtsünk kis pénzen?; Táltos, Bp., 1918 Műkincseink vándorútja Bécsbe; Táltos, Bp., 1919 A régi Budapest erkölcse, 1-3.; Táltos, Bp., 1922–1923 1. A magyar középkor erkölcse; 1922 2. A prostitúció 1541–1848; 1922 3. A polgári erkölcs; 1923 a sorozat csonka maradt, A polgári erkölcs témakörhöz még további 2 kötet volt tervezveA 2002-es kiadás megjegyzése.https://mandadb.hu/tetel/382064/A_regi_Budapest_erkolcse_reszlet Horváth Géza, 1924 A krinolin, 1924 Jókai – a könyv, 1925 Barabás Miklós, 1925 Erdélyi szőnyegek, 1925 Érem és plakett, 1925 Az Erdélyi exlibris, 1925 Hosszú Márton festőművész, 1925 Kétszáz év egy erdélyi céh múltjából, 1925 Mátyás király és a nők, 1925 Táncos püspökeink, 1925 Deák Ferenc és az erdélyi nők, 1926 Az Erdélyi Simplicissimus, 1926 Az audiencia. Budai történet 1795-ből egy felvonásban; Hungária Ny., Bp., 1926 Erdélyi aviatikai riporter százötven év előtt, 1927 Gyorskocsin Erdélyben. Kutatások, rajzok, emlékezések. Egykori illusztrációkkal és Haranghy Jenő rajzaival; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1927 (Pásztortűz könyvtár) A magyar sport ezer éve, 1-3.; Orsz. Testn. Tan., Bp., 1927–1929 (Országos Testnevelési Tanács könyvtára)I. kötet: A magyar sport őskora a legrégibb időtől Széchenyi István grófig; II. kötet: A modern sportélet előkészítése: 1875-1896; III. kötet: Széchenyi-Wesselényi és még egy nemzedék: 1820-1874. (Az OSZK adatbázisa alapján.) 1. A magyar sport őskora a legrégibb időtől Széchenyi István grófig 2. Széchenyi-Wesselényi és még egy nemzedék. 1820–1874 3. A modern sportélet előkészítése. 1875–1896 Svábhegy; Svábhegyi Egyesület, Bp., 1929 (hasonmásban: 1987) Hogyan épült Budapest? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. 1870–1930; bev. Rakovszky Iván; Közmunkák Tanácsa, Bp., 1931 (hasonmásban: 1985) Képek a Hunnia ötvenéves múltjából 1882–1932; Hunnia csónakázó egyesület, Bp., 1932 Árpádházi királylány atletikai versenye 1263-ban. Sporttörténelmi tanulmány a magyar irodalomtörténet és Niebelungkutatás szolgálatában; Stephaneum ny., Bp., 1933 (Országos Testnevelési Tanács könyvtára) A Pesti Hírlap Vasárnapjának, majd a Képes Vasárnapnak színes fedéllapjai. 1930–1939; összeáll. Siklóssy László; szerzői soksz., Bp., 1939 Az országgyűlési beszéd útja; előszó Kornis Gyula; Egyetemi Ny., Bp., 1939 Az első országgyűlési napló és jegyzőkönyv problémája; Gyorsírási Kormánybiztosság, Bp., 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára) Szellemi kincsesház. Idézetek gyűjteménye; Franklin Társaság, Bp., 1943 A régi Budapest erkölcse; sajtó alá rend. Székely András; Corvina, Bp., 1972 Kincsek és játékok. Szellem és test művelése a magyar kultúrában; vál., előszó Sas Péter; Kriterion, Kolozsvár, 2012 Repülőhíddal a Városligetbe; tan., jegyz., szövegvál. Hidvégi Violetta; Budapesti Városvédő Egyesület–Városháza–BFL, Bp., 2015 (Budapest könyvek) Az országgyűlési beszéd útja; tan. Hidvégi Violetta, névmutató Kucséber Ervin; Országház, Bp., 2018 (Az Országgyűlés emlékei) A Hundred Years of Herend Porcelain

Jegyzetek

Források

Magyar Katolikus Lexikon, Siklóssy László szócikk

Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar művelődéstörténészek Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1951-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek