Báró vajai Vay Miklós (Alsózsolca, 1802. április 29. – Budapest, 1894. május 14.) államférfi, főispán, főrendiházi elnök, koronaőr, országgyűlési képviselő, református főgondnok, MTA igazgató tag. Vay Miklós hadmérnök fia, Vay Miklós szobrász édesapja.

Élete Apja báró vajai Vay Miklós (1756–1824) hadmérnök, tábornok, anyja Johanna von Adelstein (1776–1863) bárónő. Gondos nevelésben részesítették már otthon a szülői házban, de maga is erősen iparkodott. A középiskolák végeztével Pesten hallgatott jogot, azután patvaristáskodott Bárczay Pál pest vármegyei alispán, majd Szögény Zsigmond királyi személynök mellett. 1823-ban Bécsbe ment a politechnikumra. Apja halála hazahívta és átvevén a családi jószágot, vissza akart vonulni a közélettől. De egyrészről egyháza, másrészről vármegyéje vette igénybe tehetségét. Az alsó-zempléni református egyházmegye 1824-ben tanácsbíróvá választotta, 1825-ben pedig Zemplén vármegye aljegyzője lett. Ugyanezen évben megjelent a pozsonyi országgyűlésen és Széchenyi István gróf gárdájába sorakozott. 1827-ben Zemplén főjegyzője, alig pár hét múlva alispánja lett és ugyanazon évben kamarásságot nyert. 1828. április 13-án Bécsben nőül vette Geymüller báró bécsi bankár leányát, Johannát. 1830-ban vármegyéjét képviselte az V. Ferdinándot koronázó országgyűlésen, ahol egész határozottan a kormány mellé állt, ezért ajánlotta őt Reviczky Ádám Zemplén vármegyei adminisztrátornak. 1831-ben a kolerajárvány miatt lázongó vármegyék királyi biztosa volt. Ugyanezen évben királyi táblabíró lett. 1840-ben a tiszántúli református egyházkerület főgondnokává választotta. 1841-ben szeptemvirré lépett előre és 1844-ben a rendek nagy lelkesedéssel törvénybe iktatták érdemeit és koronaőrré választották. 1845-ben valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert és a budai helytartótanácsnál elnökhelyettes lett. 1846-ban a galíciai forradalom hatásának ellensúlyozására őt küldték a felső vármegyékbe. A következő évben ő kísérte a hírneves 45 napos körútján István főherceget. 1848-ban Erdélybe küldetett az oláh lázadás lecsillapítására. Szeptemberben Batthyány lemondásakor megkínálták az új minisztérium alakításával, de sikertelenül. A szabadságharc alatt visszavonultan élt. S ezt Bécsben annyira félremagyarázták, hogy megkínálták az ország kormányzóságával és mikor ezt visszautasította, a «forradalom alatti működéséért» perbe fogták és először halálra ítélték. De nyolc hónap múlva kiszabadult. 1859-ig visszavonultan élt, ekkor a protestánsokra sérelmes pátens ellen ő is harcra kelt és nagy befolyásával annyira vitte, hogy a pátens 1860-ban visszavonatott. Mikor 1860-ban a kibékülés szüksége a két ország között előtérbe nyomult, udvari kancellárrá nevezték ki. E méltóságról azonban Schmerling alkotmányellenes kísérlete miatt lemondott. 1865-ben Borsod vármegye főispánja lett. Az alkotmányos óra elkövetkezésével működésének súlypontja a főrendiházban volt. Koronaőr, majd 1884-ben a főrendiház alelnöke, Sennyey Pál báró halálával pedig 1888-ban elnöke lett. Ezen idő alatt sem szűnt meg az egyház érdekében buzgólkodni. 1877-től a konventnek, 1881-ben a nevezetes debreceni zsinatnak volt elnöke. Az agg államférfit országszerte nagy szeretettel környezték mindenütt és nagy részvéttel kísérték sírjához.V. ö. Ballagi Géza, Emlékbeszéd idősb báró V. felett (Budapest, 1895).

Írásos művei Gyűjteményekben megjelent munkái Vay Miklós urnak Borsod V. főispáni helytartójának hivatalába 1831. Bőjtelőhava 3. történt bevezetése alkalmával mondott beszédek. Miskolc, 1831. sz. gyűjteményes munkában; Borsodvármegyének 1831. Szent István hava 15. 16. Miskolcon B. Vay Miklós főisp. helytartó jelenlétében restaurationalis közgyűlése alkalmával elmondott beszédek. Miskolc, 1831. c. gyűjteményben; a Sárospataki ref. főiskola háromszázados ünnepe emlékkönyvében (1860. júl. 8. Megnyitó beszéde); a Protestáns egyházi és iskolai lapok (1878. 18. sz. Főgondnoki megnyitó beszéde a tiszáninneni egyházkerület közgyűlésén; 27. sz. A sárospataki főiskola új épületének megnyitása és a közhasználatnak ünnepi átadása alkalmával jún. 23.; megyei és alkalmi beszédei a naplókban vannak; a Toldy István a Magyar politikai szónoklat kézikönyvében (Pest, 1866. II. A vegyes házasságok ügyében 1840.). A vallási átmenet ügyében 1843. A túrmezei sérelemről.

Önállóan megjelent munkája Emléklapok Vajai báró Vay Miklós életéből. Lévay József bevezetésével. Budapest, 1899. Szerzőnek arcképével. (Naplója, levelei stb.).

Kutatható iratanyaga Ínségügyi királyi biztosi irataiból (az 1846–1847 közti évkörből) egyetlen fraktúrcsomónyi (0,05 iratfolyóméternyi), maradandó értékűnek minősített iratanyaga került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a C 183 törzsszámon kutatható. A báró, mint az országos biztosság főigazgatója, 1847. március 7-ével kapott az uralkodótól királyi biztosi kinevezést az országban fellépő éhínség elhárítására. A levéltárba került iratok döntően az ínségeseknek a tiszai folyamszabályozásnál való foglalkoztatására vonatkoznak, így nyilvánvalóan csak töredékét teszik ki a báró biztosi tevékenysége során keletkezett iratoknak. Segédlet nincs hozzájuk, így azok kutatása csak darabszintű átnézéssel lehetséges. Báró Vay Miklós ínségügyi királyi biztos iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. november 29.

Jegyzetek

Források

(1) (2) Jónás Károly-Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 213-216. oldal. Argumentum Kiadó, 2002.

További információk Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (1899) Eötvös Loránd: Megemlékezés Vay Miklósról. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ, 5 (9). pp. 554-555. 1894 Hamza Gábor: Emlékezés Vay Miklósra (1802-1894), a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjára Emléklapok vajai idősb báró Vay Miklós félszázados egyházi hivataloskodásának örömünnepe alkalmából; szerk. Szinyei Gerzson; Tiszáninneni Ref. Egyházkerület, Sárospatak, 1873

Kapcsolódó szócikkek Erdélyi gubernátorok, guberniumi elnökök, katonai és polgári kormányzók (1691–1869)

Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Országgyűlési képviselők Kategória:Debrecen díszpolgárai Kategória:MTA-tagok Kategória:1802-ben született személyek Kategória:1894-ben elhunyt személyek Kategória:Zemplén vármegye alispánjai Kategória:Borsod vármegye főispánjai Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Koronaőrök