thumb|250px|Dampftriebwagen in Groß Gerungs thumb|250px|Zug der Pressburger Bahn im Eisenbahnmuseum Schwechat A Niederösterreichische Landeseisenbahnamt, illetve 1908-tól a Niederösterreichische Landesbahnen egy hivatal volt az Osztrák–Magyar Monarchia Alsó-Ausztria tartományában, majd az Osztrák Köztársaság azonos nevű tartományában, amely a helyi vasutak finanszírozásáért, tervezéséért, építéséért és üzemeltetéséért felelt. 1922-ig működött.

Története A 20. század elejére az Osztrák–Magyar Monarchia fő vasútvonal-hálózata nagy részben kiépült, ugyanakkor sok vidéki térségben a vasúthálózat még kezdetleges volt. Az 1880. május 25-én elfogadott, a Monarchia osztrák részének helyi vasútjairól szóló ideiglenes törvényt többször is bővítették, bevezetve számos műszaki, üzemeltetési és igazgatási egyszerűsítést, hogy megkönnyítsék a vasútépítést és -üzemeltetést. Az állami intézkedések mellett a tartományok is kezdeményezték a vasúthálózat bővítését, és döntés született a tartományi vasutak (Landesbahnen) létrehozásáról.

Az 1895. május 28-án elfogadott tartományi törvénnyel Alsó-Ausztriában létrehozták a tartományi vasúti hivatalt, amelyet a tartományi vasúti tanács hagyott jóvá. A hatóságok által létrehozott tartományi vasutak formálisan független részvénytársaságok voltak, amelyekhez a tartomány pénzügyi garanciát adott. Általában ebből szerezték meg a törzsrészvények 70%-át,H. Felsinger: Die Mariazellerbahn, S. 19, Verlag P. Pospischil, Wien 2002 valamint további vasúttársaságok részvényeit vagy kötvényeit is felvásárolták, ha azok üzemeltetése jövedelmező volt (illetve a deficitest is átvették). 1914-ig 351 km normál nyomtávú és 200 km keskeny nyomtávú vasút épült.

1905-ig az Eisenbahnamt (vasúti hivatal), mint gyűjtőnév, hálózati üzemeltetésének megnevezése „Niederösterreichische Landesbahnen“ volt, majd 1908. január 1-től a parlament döntése alapján hivatalosan is ezt a nevet kapta. Ekkor megnövekedett tevékenységi köre miatt a hivatal szétvált egy tartományi vasútigazgatóságra (Landeseisenbahn-Direktion) a meglévő hálózat működtetésére, illetve egy tartományi vasútépítési igazgatóságra (Landeseisenbahn-Baudirektion) az új tartományi vasutak építésére és szervezésére.Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, S. 28

Az első világháború kitörésével a nem hadicélú vasútépítések leálltak. Több, már részletesen kidolgozott projekt sosem valósult meg, mivel a háború után sem volt pénzügyi fedezet. Az egyetlen kivétel 1927-ben a keskenynyomtávú Ruprechtshofen–Gresten helyi vasút volt, amelynek építése még 1914-ben, a háború előtt kezdődött. A háborút és az azt követő éveket követően a tartomány pénzügyi helyzete romlott, az anyagi források nem fedezték a működési költségeket, ezért elsősorban takarékossági intézkedésekkel próbálták fenntartani az üzemet. Ennek ellenére a tartományi vasutak gazdasági helyzete gyorsan romlott, így az állam a vállalatot 1921. január 1-jén bérbe vette. 1922. szeptember 30-án a Tartományi Vasútigazgatóságot (Landeseisenbahn-Direktion) feloszlatták, a vasutat az Osztrák Szövetségi Vasutak (BBÖ) vette át. A személyzet a BBÖ-hez került, ahol folytatták munkájukat.

Alsó-Ausztria tartományi vasútüzemeltetői 2010-től

Vonalhálózat Normál nyomtávú VonalTársaságHosszaR. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 209KoncesszióMegnyitásStammersdorf–AuersthalLokalbahn Stammersdorf–Auersthal21,878 km16. nov. 190126. ápr. 1903Gänserndorf–Gaunersdorf (ma Gaweinstal)Lokalbahn Gänserndorf–Gaunersdorf22,513 km15. márc. 190213. szept. 1903Korneuburg–ErnstbrunnLokalbahn Korneuburg–Ernstbrunn29,883 km18. jún. 190427. nov. 1904Ernstbrunn–HohenauLokalbahn Ernstbrunn–Hohenau−Poysdorf–Gaunersdorf48,823 km14. febr. 190615. nov. 1906Dobermannsdorf–PoysdorfLokalbahn Ernstbrunn–Hohenau−Poysdorf–Gaunersdorf21,556 km14. febr. 19068. máj. 1907Mistelbach Lokalbahnhof–GaunersdorfLokalbahn Ernstbrunn–Hohenau−Poysdorf–Gaunersdorf12,544 km12. szept. 190615. nov. 1906Willendorf–NeunkirchenLokalbahn Willendorf–Neunkirchen12,166 km26. jún. 190721. jún. 1909Freiland–TürnitzLokalbahn Freiland–Türnitz9,242 km6. nov. 190714. okt. 1908Auersthal–Groß-SchweinbarthLokalbahn Stammersdorf–Auersthal7,557 km6. jan. 19089. aug. 1909Bad Pirawarth–ZistersdorfLokalbahn Stammersdorf–Auersthal20,628 km6. jan. 190815. júl. 1911Zistersdorf–DobermannsdorfLokalbahn Stammersdorf–Auersthal8,265 km6. jan. 190814. aug. 1909Siebenbrunn-Leopoldsdorf–Engelhartstetten ésBreitstetten–Orth an der DonauLokalbahn Siebenbrunn-Leopoldsdorf–Engelhartstetten–Orth22,248 km5,688 km27. jún. 190830. jún. 1909Retz–DrosendorfLokalbahn Retz–Drosendorf39,965 km27. júl. 190820. aug. 1910Wien–Landesgrenze bei BergAG Elektrische Lokalbahn Wien–Landesgrenze nächst Hainburg60,775 km24. jún. 19125. febr. 1914Landesgrenze–PreßburgPozsony OrszághatárszéliHelyiérdekű Villamos Vasút7,492 km5. jún. 19095. febr. 1914 A Pressburger Bahn már villamos üzemmel nyílt meg. Mivel a vasút a Monarchia osztrák és magyar területén is haladt, két külön társaságot kellett alapítani.

A Lokalbahn Freiland–Türnitz érdekessége, hogy bár tartományi vasút volt, a kkStB üzemeltette.R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 208

Keskenynyomtávú A NÖLB minden keskenynyomtávú vonala a katonai hatóságok által meghatározott módon az ún. Bosnyák-keskenynyomtáv szerint, 760 mm nyomtávval készült.

VonalTársaságHosszaKoncesszióMegnyitásGmünd–Litschau ésAlt Nagelberg–HeidenreichsteinN. Ö. Waldviertelbahn26,020 km13,039 km 1898 1900. július 4.Gmünd–SteinbachN. Ö. Waldviertelbahn24,234 km 1898. november 12. 1902. augusztus 10.Steinbach–Groß GerungsN. Ö. Waldviertelbahn19,410 km1898. november 12.1903. március 1.St. Pölten–Kirchberg an der Pielach és Ober-Grafendorf–MankLokalbahn St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank31,316 km18,007 km1896. július 11.1898. július 4.1898. július 27.Mank–RuprechtshofenLokalbahn St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank8,280 km1904. június 4.1905. augusztus 6.Kirchberg an der Pielach–LaubenbachmühleLokalbahn St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank17,105 km15. okt. 19046. aug. 1905Laubenbachmühle–MariazellLokalbahn St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank35,914 km1904. október 15.1906. december 17.Mariazell–GußwerkLokalbahn St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank7,130 km1904. október 15.1907. július 15.

A Mariazellerbahn befejezése után 1908 júliusában a St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank helyi vasúttársaságot átnevezték Niederösterreichisch-Steirische Alpenbahn-ra. 1911-től a Mariazellerbahnon villamos üzem működik.

Jegyzetek

Fordítás – Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

Irodalom Horst Felsinger, Walter Schober: Die Mariazellerbahn. Pospischil, Wien 1971, 1973, 1979, 2002. Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, Reimar Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien

Kategória:Vasúttársaságok az Osztrák-Magyar Monarchia területén