A Nyizsnyij Novgorod-i terület (oroszul Нижегородская область [Nyizsegaródszkaja oblaszty], 1990-ig Gorkiji terület) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Nyizsnyij Novgorod. 2010-ben népessége 3 310 597 fő volt.
Földrajz bélyegkép|balra|160px|Domborzati térkép A Kelet-európai síkság központi részén fekszik. Területe 76 624 km². Határos északon a Kosztromai területtel, északkeleten a Kirovi területtel, keleten Marifölddel és Csuvasfölddel, délen Mordvinfölddel, délnyugaton a Rjazanyi területtel, nyugaton a Vlagyimiri területtel és az Ivanovói területtel.
Fő folyója a Volga, amely északnyugat-kelet irányban szeli át. Volga két részre osztja a területet: az alacsonyan fekvő bal partra (Transz-Volga) és a magasabb jobb partra, ahol a Volgamenti-hátság található. A Volga folyón létesült 1955–57 között a Gorkiji-víztározó a terület északnyugati határán.
A Volga mellékfolyói a területen a bal parton a Vetluga, a Krezsenyec, Uzola és a Linda, a jobb parton pedig az Oka és Csuvasföld felőli határfolyója, a Szura.
Történelem 1708-ban, Nagy Péter cár közigazgatási reformja után Nyizsnyij Novgorod és a környező területek a Kazanyi kormányzóság részei lettek, majd a Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság 1714–1929 között létezett.
bélyegkép|balra|160px|A Nyizsnyij Novgorod-i határterület 1930-ban
1929. július 15-én alakult meg a Nyizsnyij Novgorod-i határterület a Mari Autonóm Terület, az Udmurt Autonóm Terület és a Csuvas Autonóm Terület hozzácsatolása révén.
Kezdetben a határterület területét (a nemzeti autonómiákon kívül) 7 körzetre (okrug) osztották. 1930. július 23-án az összes körzetét megszüntették, és közvetlenül a regionális hatóságoknak (rajon) rendelték alá.
1931. január 1-jén a régió lakossága 7 753 900 lakos volt, ebből 1 066 100 fő városi (15,9%), a népsűrűség 29,1 fő/km² volt, az összterület pedig 266 920 km².
1932. február 1-jén az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy a Kumjoni járást kizárja a Nyizsnyij Novgorod határterületből, a Nyizsnyij Novgorod város pedig Gorkij nevét kapja. A város szovjet időkben zárt város volt.
1934. december 7-én a Gorkiji határterület keleti és északkeleti régióiból (rajonjaiból), valamint a Szverdlovszki terület nyugati régióiból (rajonjaiból) új közigazgatási-területi egységethoztak létre, a Kirovi területet, beleértve az Udmurt Autonóm Területet is.
1936. december 5-én a Gorkiji határterületet felosztották a Gorkiji területre, a Csuvas ASZSZK-ra és a Mari ASZSZK-ra.
Népesség Nemzetiségi megoszlás A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg tatárok és mordvinok.
Nemzetiségi összetétel: 1959-es népszámlálás 1989-es népszámlálás 2002-es népszámlálás 2010-es népszámlálás oroszok 3 381 991 (94,18%) 3 522 148 (94,69%) 3 346 398 (94,96%) 3 109 661 (93,93%) tatárok 66 996 (1,87%) 58 603 (1,58%) 50 609 (1,44%) 44 103 (1,33%) mordvinok 63 891 (1,78%) 36 709 (0,99%) 25 022 (0,71%) 19 138 (0,58%) ukránok 29 314 (0,82%) 33 344 (0,9%) 24 241 (0,69%) 17 657 (0,53%) örmények 1 086 (0,03%) 1 822 (0,05%) 10 786 (0,31%) 13 294 (0,4%) csuvasok 4 282 (0,12%) 12 206 (0,33%) 11 364 (0,32%) 9 765 (0,29%) azeriek 662 (0,02%) 3 153 (0,08%) 8 309 (0,24%) 8 494 (0,26%) marik 5 177 (0,14%) 7 942 (0,21%) 7 757 (0,22%) 6 415 (0,19%) összesen 3 590 813 3 719 614 3 524 028 3 310 597
Települések bélyegkép|jobbra|250px|A Nyizsnyij Novgorod-i terület nagyobb települései A Nyizsnyij Novgorod-i terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel és a közigazgatási beosztással:
Magyar névOrosz névRangMiótaLélekszámKözigazgatási beosztásNyizsnyij NovgorodНижний Новгородváros1221DzerzsinszkДзержинскváros1930ArzamaszАрзамасváros1578SzarovСаровváros1951BorБорváros1938KsztovoКстовоváros1957Ksztovói járásPavlovoПавловоváros1919Pavlovói járásVikszaВыксаváros1934Vikszai járásBalahnaБалахнаváros1536Balahnai járásZavolzsjeЗаволжьеváros1964Gorogyeci járásKulebakiКулебакиváros1932Kulebaki járásBogorodszkБогородскváros1923Bogorodszki járásGorogyecГородецváros1152Gorogyeci járásSzemjonovСемёновváros1779Szemjonovi járásLiszkovoЛысковоváros1922Liszkovói járásSzergacsСергачváros1779Szergacsi járásSahunyjaШахуньяváros1943Sahunyjai járásNavasinoНавашиноváros1957Navasinói járásLukojanovЛукояновváros1779Lukojanovi járásPervomajszkПервомайскváros1951Pervomajszki járásCskalovszkЧкаловскváros1955Cskalovszki járásUrenyУреньváros1973Urenyi járásVorszmaВорсмаváros1955Pavlovói járásVolodarszkВолодарскváros1956Volodarszki járásPerevozПеревозváros2001Perevozi járásVetlugaВетлугаváros1778Vetlugai járásKnyaginyinoКнягининоváros1998Knyaginyinói járásGorbatovГорбатовváros1779Pavlovói járás
Közigazgatás és önkormányzatok bélyegkép|jobbra|250px|A Nyizsnyij Novgorod-i terület járásai A Nyizsnyij Novgorod-i terület élén a kormányzó áll: Valerij Pavlinovics Sancev: 2005. augusztus 8. – 2017. szeptember 26. Ekkor idő előtti felmentését kérte. Gleb Szergejevics Nyikityin: 2017. szeptember 26. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt.Kremlin.ru (2017-09-26. Hozzáférés: 2018-07-31) Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én, hivatalba lépett szeptember 26-án.Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
Magyar névOrosz névSzékhelyLélekszámArdatovi járásАрдатовский районArdatovArzamaszi járásАрзамасский районArzamaszBalahnai járásБалахнинский районBalahnaBogorodszki járásБогородский районBogorodszkBolsoje Bolgyinó-i járásБольшеболдинский районBolsoje BolgyinoBolsoje Muraskinó-i járásБольшемурашкинский районBolsoje MuraskinoButurlinói járásБутурлинский районButurlinoCskalovszki járásЧкаловский районCskalovszkDalnyeje Konsztantyinovó-i járásДальнеконстантиновский районDalnyeje KonsztantyinovoGaginói járásГагинский районGaginoGorogyeci járásГородецкий районGorogyecGyivejevói járásДивеевский районGyivejevoKnyaginyinói járásКнягининский районKnyaginyinoKovernyinói járásКовернинский районKovernyinoKrasznije Baki-i járásКраснобаковский районKrasznije BakiKrasznooktyabrszkij járásКраснооктябрьский районUrazovkaKsztovói járásКстовский районKsztovoKulebaki járásКулебакский районKulebakiLiszkovói járásЛысковский районLiszkovoLukojanovi járásЛукояновский районLukojanovNavasinói járásНавашинский районNavasinoPavlovói járásПавловский районPavlovoPerevozi járásПеревозский районPerevozPervomajszki járásПервомайский районPervomajszkPilnai járásПильнинский районPilnaPocsinki járásПочинковский районPocsinkiSahunyjai járásШахунский районSahunyjaSarangai járásШарангский районSarangaSatki járásШатковский районSatkiSzecsenovói járásСеченовский районSzecsenovoSzemjonovi járásСемёновский районSzemjonovSzergacsi járásСергачский районSzergacsSzokolszkojei járásСокольский районSzokolszkojeSzosznovszkojei járásСосновский районSzosznovszkojeSzpasszkojei járásСпасский районSzpasszkojeTonkinói járásТонкинский районTonkinoTonsajevói járásТоншаевский районTonsajevoUrenyi járásУренский районUrenyVacsai járásВачский районVacsaVadi járásВадский районVadVarnavinói járásВарнавинский районVarnavinoVetlugai járásВетлужский районVetlugaVikszai járásВыксунский районVikszaVolodarszki járásВолодарский районVolodarszkVorotinyeci járásВоротынский районVorotinyecVoszkreszenszkojei járásВоскресенский районVoszkreszenszkojeVoznyeszenszkojei járásВознесенский районVoznyeszenszkoje
Jegyzetek
Források A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei