A Strongylocentrotus a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Camarodonta rendjébe, ezen belül a Strongylocentrotidae családjába tartozó nem.
Rendszerezés A nembe az alábbi 8 élő és 4 fosszilis faj tartozik:
†Strongylocentrotus antiquus Philip, 1965 - miocén Strongylocentrotus djakonovi Baranova, 1957 Strongylocentrotus droebachiensis (O.F. Müller, 1776) - típusfaj Strongylocentrotus fragilis Jackson, 1912 Strongylocentrotus intermedius (A. Agassiz, 1864) †Strongylocentrotus magistrus Nisiyama, 1966 - pliocén †Strongylocentrotus octoporus Nisiyama, 1966 - miocén - kora pliocén Strongylocentrotus pallidus (G.O. Sars, 1871) Strongylocentrotus polyacanthus A. Agassiz & H.L. Clark, 1907 Strongylocentrotus pulchellus A. Agassiz & H.L. Clark, 1907 lila tengerisün (Strongylocentrotus purpuratus) (Stimpson, 1857) †Strongylocentrotus minihagali Deraniyagala, 1961 - miocén; nomen dubium
Források Strongylocentrotus Brandt, 1835 WoRMS Hansson, H.G. (2001). Echinodermata, in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels,. 50: pp. 336–351. Mortensen, T. (1943). A Monograph of the Echinoidea. III, 3. Camarodonta. II. Echinidæ, Strongylocentrotidæ, Parasaleniidæ, Echinometridæ. 446 pp., C. A. Reitzel, Copenhagen. page(s): 225-229 Mortensen, T. (1943). A Monograph of the Echinoidea. III, 3. Camarodonta. II. Echinidæ, Strongylocentrotidæ, Parasaleniidæ, Echinometridæ. 446 pp., C. A. Reitzel, Copenhagen. page(s): 236-242
Kategória:Tengerisünök Kategória:Tüskésbőrűnemek Kategória:A 19. században leírt állatnemek