thumb|right|Fehérvérsejtek egy húgyúti fertőzéstől szenvedő személy vizeletében. A húgyúti fertőzés egy olyan kórállapot, amelyet a kiválasztó szervrendszer egyes részeinek gyulladása jellemez. Az alsó húgyutakat érintő fertőzés esetén a betegség megnevezése lehet húgyhólyag-gyulladás (cystitis) vagy húgyvezeték-gyulladás, a felső húgyutak fertőzése esetén vesemedence-gyulladás vagy vesegyulladás (pyelonephritis). Általánosságban a fertőzés az alsó húgyutak felől terjed a felső húgyutakra („felszálló”), de ritkábban - elsősorban újszülöttek és csecsemők esetén - a kórokozók a véráram felől is megtámadhatják a húgyutakat. Az alsó húgyutak fertőzésének tünetei a gyakori vizelési inger vagy vizelés, vizeléskor jelentkező égő fájdalom, bűzös vagy zavaros vizelet, míg a vesemedence és a vese gyulladásának tünetei az előzőek mellett a láz és alhasi fájdalom. Nagyon fiatal vagy idős betegek esetén a tünetek nem mindig egyértelműek. Bár a húgyutakba kerülő szinte valamennyi mikroba okozhat fertőzést, az esetek többségében mégis a székletben, bélflórában élő baktériumok (mint pl. Escherichia coli) okozzák, míg az egyéb baktériumok, vírusok vagy gombák szerepe kevésbé jelentős.
A húgyúti fertőzés lényegesen gyakrabban fordul elő a nők, mint a férfiak között, a nők fele élete során legalább egyszer tapasztal húgyúti fertőzést. Gyakoriak a visszatérő fertőzések is. A kockázati tényezők közé tartozik a női anatómia (rövidebb húgyvezeték), a nemi élet, a családon belül korábbi megbetegedés, a vesekő vagy más húgyúti elzáródás, az immunrendszert gyengítő krónikus betegségek, a hólyagkatéterezés vagy hólyagtükrözés. A vesegyulladás általában a hólyaggyulladást követi, de bekövetkezhet a véráram felől érkező fertőzés esetén is. Fiatal, egészséges nők esetén a betegséget a tünetek alapján diagnosztizálják. A nem egyértelmű, nem-specifikus tünetek esetén a diagnózist megnehezíti, hogy a húgyutakban jelen lehetnek a baktériumok anélkül, hogy fertőzést okoznának. Bonyolult esetben vagy a kezelés sikertelensége esetén - gyermekkorban egyértelműnek látszó tünetek esetén is - érdemes vizeletvizsgálatot végezni. A gyakori visszatérő fertőzésektől szenvedők esetében a folyamatos, kis dózisú antibiotikum szedése megelőzheti a fertőzést.
Egyszerűbb esetekben a húgyúti fertőzés könnyen kezelhető antibiotikumokkal, bár egyre gyakoribb a fertőzés kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Bonyolultabb esetekben hosszabb antibiotikumos kúrára vagy intravénásan adagolt antibiotikumokra lehet szükség. Amennyiben a tünetek a kezelés megkezdésétől számított két-három napon belül nem múlnak el, további diagnosztikai vizsgálat szükséges. Nőknél a húgyúti fertőzés a bakteriális eredetű fertőzések leggyakoribb formája, a nők 10%-ánál évente egyszer kialakul.
Tünetei thumb|Húgyúti gyulladás következtében kialakult szepszisben szenvedő személy gennyet tartalmazó vizelete (pyuria). Az alsó húgyúti fertőzést nevezik húgyhólyag-fertőzésnek is. A fertőzés leggyakoribb tünetei a gyakori vizelési inger és vizelés, a vizeléskor fellépő égető érzés hüvelyfolyás nélkül, és erős fájdalom. A tünetek lehetnek enyhék vagy egészen súlyosak is, és máskülönben egészséges nőknél átlagosan hat napig tartanak. A fertőzés tünete lehet még a szeméremcsont feletti vagy deréktáji fájdalom is. A felső húgyúti fertőzés (vesemedence- vagy vesegyulladás) tünete lehet az előbbieken felül az alhasi fájdalom, láz, émelygés, hányás. A vizelet színe eltérhet a normálistól, erősebb, kellemetlenebb a szaga, ritka esetben vért vagy gennyet is tartalmazhat.
Gyermekeknél Csecsemőknél vagy kisgyermekeknél előfordulhat, hogy a húgyúti fertőzés egyetlen tünete a láz. Az egyértelmű tünetek hiánya miatt a kétévesnél fiatalabb lánygyermekeknél, illetve az egyévesnél fiatalabb, körülmetéletlen fiúgyermekeknél láz esetén több orvosszövetség ajánl vizeletvizsgálatot. Csecsemőknél étvágytalanság, hányás, aluszékonyság fordulhat elő, illetve sárgaság jelei mutatkozhatnak. Idősebb gyermekeknél vizeletinkontinencia (akarattalan vizeletürítés, a hólyag feletti kontroll elvesztése) léphet fel.
Időseknél Idős betegeknél gyakran elmaradnak a húgyúti fertőzés jellegzetes tünetei. Az inkontinencia, a mentális állapotváltozások vagy a levertség nem mindig egyértelműsíti a betegséget. Egyes betegek csak akkor kérnek egészségügyi ellátást, amikor már szepszis – vérmérgezés – jelentkezik náluk. A diagnózis felállítását megnehezíti, hogy számos esetben már kialakult az időskori inkontinencia, illetve szellemi leépülés.
Kiváltó okok A húgyúti fertőzések 80-85%-ában a fertőzést az E. coli baktérium okozza, míg a Staphylococcus saprophyticus az esetek 5-10%-áért felelős. Ritka esetekben vírusok vagy gombák is lehetnek a fertőzés okozói, de ezek csak valamilyen veleszületett vagy szerzett immunrendszeri gyengeség esetén tudnak fertőzést okozni. A fertőzést okozó baktériumok lehetnek még a Klebsiella, a Proteus, a Pseudomonas és az Enterobacter. Ezek azonban nem jellemzők és általában a kiválasztó szervrendszer egyéb rendellenessége vagy hólyagkatéterezés mellett okoznak fertőzést. A Staphylococcus aureus baktérium okozta húgyúti fertőzések általában egy, a vér útján terjedő fertőzés mellett jelennek meg.
Szexuális élet Fiatal, szexuálisan aktív nőknél a nemi élet áll az esetek 75-90%-ában a húgyhólyag gyulladása mögött, a fertőzés kockázata pedig arányban áll a szexuális aktusok gyakoriságával. Külön említést érdemel a nemi életet kezdő vagy frissen házasodott fiatal lányok esetében az aktus során szerzett hólyaggyulladás, amelyre az angolszász szakirodalom a "honeymoon cystitis" (nászutasok hólyaggyulladása) kifejezést használja a házasság kezdeti szakaszában gyakori hólyaggyulladásra. A menopauza után a szexuális aktivitás gyakorisága nem befolyásolja a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát, míg a spermaölő hatású hüvelykrémek használata – a nemi aktus gyakoriságától függetlenül – növeli a fertőzések kockázatát.
A nők a relatíve rövidebb és a végbélnyíláshoz közelebb eső húgycső következtében hajlamosabbak a húgyúti fertőzésekre, mint a férfiak. Ahogy a menopauza után a nők szervezetében csökken az ösztrogén szintje, egyidejűleg megnövekszik a húgyúti fertőzések kockázata a baktériumokkal szemben védelmet adó hüvelyflóra elvesztése miatt. A férfiaknál 40 év felett jelentősen fokozódik a húgyúti fertőzések kockázata, a prosztata megnagyobbodása és az emiatt kialakuló vizeletürítési nehézségek, a pangó vizelet következtében.
Húgyúti katéterek A húgyúti katéterezés megnöveli a húgyúti fertőzések kockázatát. Naponta három és hat százalék közé tehető a vizeletben megjelenő baktériumok kockázata, és a szimptomatikus fertőzések kialakulását még a megelőző jellegű antibiotikum-kúrák sem tudják hatásosan megakadályozni. A katéter használatával járó kockázatot mérsékelheti, ha csak szükség esetén alkalmaznak katétert és mindig steril körülmények között, valamint biztosított a katéter akadálytalan, zárt ürülése.
Egyéb kiváltó okok A húgyúti fertőzésekre való hajlam családon belül öröklődhet. Egyéb hajlamosító tényezők közé tartozik még a cukorbetegség, férfiaknál a körülmetéletlen pénisz, illetve a prosztata-megnagyobbodás. A komplikációs tényezők bizonytalanok, közéjük tartozhatnak anatómiai, funkcionális vagy metabolikus rendellenességek. Komplikált, krónikus esetekben a húgyúti fertőzés nehezebben kezelhető, általában mélyrehatóbb kivizsgálást, kezelést és utánkövetést igényel.
Gyermekeknél a húgyúti fertőzéseket gyakran kíséri vizelet-visszaáramlás (vesicoureteralis reflux, amikor a vizelet a húgyhólyagból a húgyvezeték és a vese felé áramlik) és székrekedés.
A gerincsérülést szenvedett személyek szintén fokozottan ki vannak téve a húgyúti fertőzések kockázatának, részben a húgyúti katéter huzamos használata, részben az esetleges vizeletürítési diszfunkció miatt. A gerincsérültek között ez a fertőzések, illetve a kórházi ellátás leggyakoribb oka. Ezen felül a hagyományosan használt vörösáfonya-lé vagy –kivonatHúgyúti problémákra vörösáfonya ennél a csoportnál hatástalannak tűnik a fertőzés megelőzésre, illetve kezelésére.
Lefolyása A húgyúti fertőzéseket okozó baktériumok rendszerint a húgycső felől jutnak be a húgyhólyagba (felszálló fertőzés), a fertőzés azonban előfordulhat a vér útján vagy a nyirokrendszer útján is. A feltételezések szerint a baktériumok leggyakrabban a bélből, végbélnyílásból kerülnek a húgyvezetékbe, és rövidebb húgyvezetékük miatt a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Miután a fertőzések nagy részéért felelős E. Coli baktérium bejut a húgyhólyagba, hozzátapad annak falához és ott egy ún. biofilmet képez, amely ellenáll a szervezet immunválaszának.
Megelőzése Számos módszerről még nem bizonyították be, hogy befolyásolják a húgyúti fertőzés kialakulásának gyakoriságát, többek között az óvszerek vagy fogamzásgátló tabletták használata, vizelés szexuális érintkezés után, szoros vagy laza alsónemű használata, tisztálkodási módok vizelés vagy székelés után, illetve az, hogy valaki zuhanyozik vagy kádban fürdik. A vizelet visszatartásával, tampon használatával, illetve a hüvelyöblítés hatásával kapcsolatban sincsenek bizonyítékok. Ennek ellenére a húgyúti gyulladások megelőzésére számos higiéniai és táplálkozási ajánlás létezik.Egészségkalauz: Húgyúti gyulladások, húgyhólyagfertőzések megelőzése
A pesszáriumot vagy spermicid hatású hüvelykrémet használó és gyakori, visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő személyeknek általában alternatív fogamzásgátlási módszerek alkalmazását javasolják. A vörösáfonya (lé vagy kapszula formájában) csökkentheti a betegség incidenciáját azoknál, akik gyakori fertőzésektől szenvednek, de hosszú távú hatása kérdéses és az áfonyát fogyasztók 30%-a emésztési problémákról számol be. A vörösáfonya szedése során 43%-kal nőhet az oxalátkiválasztás a vizeletben, ami arra utalhat, hogy a vörösáfonya nagy adagban történő hosszú távú fogyasztása megnövelheti a vesekő kialakulásának veszélyét. Az áfonyalé vagy kapszula fogyasztása naponta kétszer előnyösebb, mint naponta egyszer. A hüvelyi probiotikumok használata további vizsgálatokat igényel, hogy megállapítsák, vajon jótékony hatással vannak-e a fertőzés megelőzésében. Óvszer használata spermicid nélkül, vagy fogamzásgátló tabletták szedése viszont nem növeli a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát.
Gyógyszeres kezelése Visszatérő fertőzések esetén hosszabb ideig tartó, naponta szedett antibiotikum-kúra hatásos a betegség megelőzésében. A leggyakrabban felírt szerek között vannak a nitrofurantoin és trimetoprim/sulfamethoxazol tartalmú gyógyszerek. A fertőzés megelőzésére gyakran használt hatóanyag a methenamin, amely a húgyhólyagban a vizelet savas kémhatása következtében formaldehiddé alakul, amivel szemben a baktériumoknál nem alakul ki rezisztencia. Eredményes lehet az antibiotikumok szedése az aktus után azokban az esetekben, amikor a fertőzés kialakulása a nemi aktushoz köthető. A menopauzán átesett nők esetén úgy találták, hogy az ösztrogéntartalmú hüvelykrémek csökkentik a fertőzés előfordulását. Ezzel szemben az ösztrogéntartalmú pesszárium nem annyira hasznos a betegség megelőzésében, mint az alacsony dózisú antibiotikumok. Napjainkban még folyik a fertőzés ellen hatásos védőoltások kifejlesztése.
Gyermekeknél Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a megelőző céllal adagolt antibiotikumok csökkentik a húgyúti fertőzések kialakulását gyermekeknél. Azonban a visszatérő fertőzések igen ritkán okoznak komplikációkat a vesében, amennyiben azoknak nincsen más rendellenességük: csak az esetek 0,33%-ában alakul ki krónikus veseelégtelenség felnőttkorban.
Diagnosztizálása thumb|Több bacilus (pálcika alakú baktériumok, a képen fekete és babformájú) látható a fehérvérsejtek között, a vizelet mikroszkópfelvételén. Ezek az elváltozások húgyúti fertőzést jeleznek.