A jövő század regényeA jövő század regénye. Pest, 1872–74. Kilencz kötet. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 42–53. Bpest, 1882. Új olcsó cz. k. Uo., 1885. Ism. Athenaeum 1873. 47. szám. Németül: Pester Lloyd 1873., Pozsony, 1879.) Jókai Mór egyik regénye, amelyet 1872-től kezdett el közölni. Az 1952 és 2000 között játszódó regény műfaját és koncepcióját tekintve is az író rendhagyó műve; értékelésével és elemzésével az irodalomtörténet mindmáig adós maradt. Sőt, az 1945 utáni kommunista kultúrpolitika kifejezetten tiltotta a művetA könyv adatlapja a moly.hu n, Szegedy-Maszák Mihály utószava. Online hozzáférés – hosszú idő után először 1981-ben jelenhetett meg a kritikai kiadása.
Cselekménye 260px|bélyegkép|A jövő század regénye kéziratának 21. oldala Első rész: az örök harc A regény cselekménye 1952-ben kezdődik, a magyar trónon a rokonszenvesnek ábrázolt Habsburg uralkodó, II. Árpád ül. A 20. század derekán a cári Oroszországot felváltó expanzív ellenség, a Nihil állama összeütközésbe kerül a Magyarország-központú Monarchiával. A Monarchiát pénzügyi és belpolitikai problémák gyöngítik, a közös hadügyminiszter pedig elhanyagolja a haditechnikai fejlesztéseket. Míg Európa hatalmai a semlegességet választják, addig az anarchista orosz haderő körülzárja és a léggömbökről bombázza a Krakkóban állomásozó osztrák-magyar sereget, más orosz csapatok pedig bevonulnak Bécsbe, ahol irányításuk alá vonják a sajtót és demoralizáló célzattal a magyar csapatok vereségét propagálják. A Sasza asszony vezette megszálló sereg látszatra visszafogottan viselkedik Bécsben, azonban megszerzi a Monarchia aranytartalékát, majd a magyar ellentámadás hallatán a Kárpátok irányába húzódik vissza és ott morzsolódik fel. A leleményes székely, Tatrangi Dávid új találmányai, a repülőgép és az ichor felhasználásával sikerül vereséget mérni a keleti nagyhatalomra, ám ettől függetlenül a háború utáni békeszerződés értelmében Tatrangi és több ezer katonatársa tíz évre a Duna-deltába kénytelen települni.
Második rész: az örök béke A regény második részében a Duna-deltában alakult „Otthon” jelentősen átalakítja a világpolitikát: a repülőgép megjelenése kölcsönös lefegyverzésre kényszeríti a nagyhatalmakat, a Monarchia aranytartalékainak megtalálása és visszaszolgáltatása pedig meghozza a Tatrangi által alapított állam diplomáciai elismerését. A Nihil országának vezetője, Sasza asszony újabb támadást készít elő, ennek érdekében szövetségre lép az amerikai Mr. Severusszal, Tatrangi Dávid korábbi találmányainak finanszírozójával és visszatér a monarchikus államformához, ahol ő lesz a cárnő. Sasza, ekkor már Alexandra cárnő ultimátumot intéz az „Otthon” vezetőihez: fogadják el az orosz fennhatóságot vagy emigráljanak Magyarországra. Tatrangi az újabb invázió előtt felkutatja a magyarok keleten maradt leszármazottait; az ő hadba vonulásukkal és az „Otthon” ipari és műszaki hátterére támaszkodva egy légi csatában sikerül végleges vereséget mérni a húszezer repülőgépet (aerodromont) bevető ellenségre. Az orosz szárazföldi csapatokat és balkáni szövetségeseiket a Duna mellékfolyóinak elterelésével sikerül kapitulációra kényszeríteni. Ezután a háborút követő, a világ egészére kiterjedő béke, konszolidáció és tudományos fellendülés tanúi vagyunk: a regény első felének disztópiájával szemben megjelenik az „Otthon” utópiája. (A fejezetcím elárulja, hogy a szerzőre hatott Kantnak Az örök béke című műve.) Mindez egyben a mű egyenetlenebb és művészi szempontból vitatottabb része is.Nagy Miklós: Az újjászületés, újjáteremtés és a sziget; Jókai két mitikus motívuma. In: Korunk, 2000. december. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2000&honap=12&cikk=6475
Szereplők
Tatrangi Dávid: a regény romantikusan ábrázolt szereplője, racionális világnézetű feltaláló, származására nézve székely szombatos. Feleségétől, Rozálitól gyereke születik. Élete során számos esetben akadályozzák: példaértékékű, hogy első találmányait nem hazai, hanem amerikai forrásokból fedezi, valamint harctéri sikerei ellenére az osztrák-magyar vezetés a háta mögött egyezik meg az ellenséggel. A regény során katonai és közösségszervező képességeiről is tanúságot tesz. Az összecsapások során igyekszik elkerülni mind a saját, mind az ellenséges sereg véráldozatát. Habsburg Árpád: kimondottan magyarbarát uralkodó. Komoly problémát jelent, hogy magánügyeit és szerelmi életét háttérbe kell szorítani a közügyekkel szemben, és mivel alkotmányos uralkodó, tekintettel kell lennie a parlamentre és a közvéleményre is. Dárday: a magyar honvédseregben harcol a regény első felében. Bár Tatrangival együtt lefegyverzi és sarokba szorítja Saszát, elengedi őt. Az Otthonban Tatrangi és Severus igazgatótársa, emellett a katonai ügyekért felel. Mr. Severus: Jókai korát megelőzve egy Egyesült Államokban élő, fekete bőrű milliomosként és bankárként írta le Mr. Severust, aki pénzügyileg támogatta Tatrangi találmányait és a Duna-deltába is vele tartott. Mr. Severus a regény második felében szerelembe esik Sasza asszonnyal, így vele tart második támadásakor. Sasza asszony: az oroszországi forradalom vezetője, alacsony, szőke nő. Utóbb véresen leszámol korábbi szövetségeseivel, az „ördögök” nevet viselő anarchista páhollyal, majd konszolidálja hatalmát és cárnővé kiáltatja ki magát. A regény negatív alakja, Jókai babiloni szajhaként jellemzi. Mazrur: a mű egyik negatív szereplője, eredete szerint bácskai szerb kereskedő. Egy leánykereskedő társaság vezetése miatt kiutasították Magyarországról. A későbbiekben a Nihil államának követe, majd Sasza asszony második támadásakor a Délvidéket támadja fosztogató csapatával.
Fontosabb fogalmak a regényben Aerodromon: olyan gép, mely képes a repülésre, levegőben való manőverezésre és nagyobb tárgyak szállítására. Elektromossággal működik. A regény első felében mind a szárazföldi erőket, mind a hőlégballonokra alapozott légi hadviselést maga mögé utasítja.
Ichor: a szerző a görög mitológiából kölcsönözte a kifejezést.Lásd az angol nyelvű Wikipedia Ichor szócikkét. Az ichor ritka, vulkanikus eredetű anyag, sokáig egyedül a Székelyföldön volt megtalálható (leírása alapján mintegy a műanyag előfutára). Földrajzi előfordulása lehetővé teszi az Otthon politikai, katonai és gazdasági megerősödését, ugyanis Tatrangi az ichort választja repülőgépei építőanyagának. Amikor az Unalaska-szigeten (mely az Aleut-szigetek része) ichort fedeznek fel, az oroszok megtörik Tatrangi monopóliumát és egy légiflottát állítanak fel.Jókai Mór nem jelezte egyértelműen, hogy Unalaskán 1867-ben véget ért az orosz fennhatóság, s az Alaszkával és az Alaszkához tartozó szigetcsoportokkal együtt az Egyesült Államok tulajdona lett.
Sabina: 1947-ben alakult részvénytársaság. A társaság magyar nők külföldön való férjhez adásával foglalkozik, vagyis burkolt formája a leánykereskedelemnek. A Pesten kiművelt, szegény sorból származó magyar lányokat Oroszországba szállító társaság működésének betiltása az orosz támadás casus bellije lesz. Jókai újságcikkekben is képviselői felszólalása során maga is foglalkozott a leánykereskedelem jelenségével, a regény ezen elemének megírásakor saját korának visszataszító jelenségét rajzolta meg.A regény keletkezése, forrásai. Egyéb, a regényt a kor eseményeihez fűző szálak.
A regény világa 260px|bélyegkép|Jókai Mór, a regény szerzője
A jövő század regényében felvázolt politikai helyzet Jókai Mór olvasmányaiból és a 19. század valós hatalmi viszonyaiból nőtt ki, elég csak a porosz–francia háborúra, az Osztrák–Magyar Monarchia bürokráciájának és hadvezetésének megítélésére, a Magyarországot megosztó közjogi problémákra, az orosz bel- és külpolitikára vagy a polgárháború utáni Egyesült Államok gazdasági nagyhatalommá válására gondolni. Jóllehet a regény cselekménye a Föld nagy részét magában foglalja, egyértelmű csomópontokat és a regényben nagy szerephez jutó politikai alakulatokat emelhetünk ki:
Magyar Királyság/ a Monarchia magyar része: Jókai jövőképe szerint az 1950-es években a dualista monarchia súlypontja eltolódott Magyarország javára – utóbbi presztízsét növeli, hogy a közös uralkodó, Habsburg Árpád Budát tekinti székhelyének és nem a Magyarországra támaszkodó Ausztriát. A Magyar Királyság más tényezők miatt is jelentős: mivel Európa nagyobb részében előrehaladt a szekularizáció, a pápa kénytelen volt Magyarországra (azon belül is Pozsonyba) költözni. A dualizmus korának egyik legfontosabb követelése megvalósult: a Magyar Királyság háború esetén 600 ezres honvédséget tud mozgósítani. A nemzetiségi kérdés a 20. század közepén is létezik, Magyarország ellenségei számára nagy támadási felületet ad.
Kincső: A KincsőA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név női név Jókai Mór alkotása A jövő század regénye című művében, bár ott helynévként szerepel, az elképzelt őshaza magyar formájú neve, aminek a kínai változata Jókai szerint Kin-Tseu. Ennek a névnek a forrása a Kingcsou (pinjin átírásban: Jīngzhōu; magyar népszerű átírásban: Csingcsou; kínaiul: 荆州) ókori kínai tartománynév.Várnai Zsuzsa: Kincső – Kin-tseu. Névtani Értesítő, 1993. 15. szám, 309–311. o. (A helynévből a 20. században vált női név.Ladó János, Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest, Vince Kiadó, 2005. 197–198. o.) A műben a Magna Hungariából a Pamír vidékére vándorolt, elszigetelten élő, de magas erkölcsi érzékű magyarságnak nagy szerepe van az oroszok legyőzésében. A kincsői magyarságot a győzelem után Besszarábiába telepítik.
A Nihil országa: Oroszországban a forradalmat követő anarchista rendszer ugyanúgy folytatja a terjeszkedő, birodalomépítő politikát, mint elődje. Az új államra árnyékot vet egyfelől az önkényuralmi berendezkedése, az ellenségekkel való leszámolás (a volt főtisztek és a lengyelek tartoznak ide), másrészt vezetőinek a hatalomhoz való vonzódása. Ilyen többek között az, hogy Sasza asszony a forradalommal szakítva utóbb Alexandra cárnővé kiáltatja ki magát, miközben uralma valamennyi erkölcsi norma tagadásából áll.
Az Otthon állama: A Duna-deltában Tatrangi Dávid eszméi szerint egymilliós lakosságú állam alakul. Az új ország elsősorban gazdasági társulás, a betelepülőknek egyszersmind részvényeseknek kell lenniük. Fontos megjegyezni, hogy az Otthon állama szabad társuláson alapul, szöges ellentétben a zsarnoki berendezkedésű Nihil államával.Fábri Anna: Jókai Mór. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 1998. 218. o. 396. jegyzet.
A világ jelentősebb hatalmai: Anglia, Franciaország és Németország továbbra is fontos szerepet játszanak a 20. század második felének Európájában: részben tradicionális nagyhatalmakként jelennek meg, részben Oroszország hitelezőiként. Az USA az egyedüli, mely diplomáciai kapcsolatot ápol a Nihil államával, utóbb a két hatalom szövetségre lép egymással.
Műfaji besorolása
Jókai regényéthttps://mek.oszk.hu/00800/00846/html/ sokan korai tudományos-fantasztikus műnek, utópisztikus alkotásnak vagy újabban proto-steampunk írásnak tekintik. Az alkotás nagy jelentőséget tulajdonít a tudományos és technikai fejlődésnek, az egyre inkább gépesített háborúknak és a szemben álló felek iparosodottságának. A regényt párhuzamba állíthatjuk Jules Verne alkotásaival, de némely gondolatkör Jókai nem fantasztikus regényeiben is megjelenik, így az iparosítás fontosságát hangsúlyozta Fekete gyémántok című regényében. Ugyanakkor a Jövő század regénye a technikai változások mellett nagy hangsúlyt fektet a társadalmi és politikai átalakulásokra, a vállalkozói-polgári réteg megerősödésére, a sajtó és a közvélemény szerepére. thumb|right|250px|A regény 1884-es kiadásának borítója Pfeifer Ferdinánd kiadásában, Gottermayer-kötésben