bélyegkép|240px|A Vécsey család címere a solti kastély homlokzatán A nemes, báró és gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey a magyar történelem során jelentősebb szerepet játszott nemesi családok egyike.
Története A család eredeti neve Szőlősi volt. Első ismert felmenője vécsei'' Szőlősi Balázs (1470–1553), aki 1507. november 25-én címeres nemeslevelet kapott II. Ulászlótól. 1517-ben ugyanezen Balázs és fiai újabb királyi adománylevelet kaptak,II. Lajos magyar királytól kapták melyben többek között az abaúji Vécse birtokát is megkapták, erről a településről vették új családnevüket is. A hernádvécsei előnévhez a hajnácskői a 17. században társult, amikor Csapy Máriát feleségül vevő Vécsey Sándor megszerezte Hajnácskő várát. 1532. október 16-án címerújító oklevelet kapott Vécsey István. 1692. november 21-én Sándor feleségével, Szelényi Máriával és gyermekeivel, Sándorral, Lászlóval és Máriával együtt bárói rangra emelkedtek.I. Lipót magyar királytól kapták Vécsey Sándor Sándor és László gyermeke között szakadt a család gömöri és váradi vonalra. A gömöri ágnál a grófi rangot 1813. április 17-én Vécsey Ágost (Ágoston) vezérőrnagy kapta, de ez a grófi ág 1879-ben fiával, akit szintén Ágostnak hívtak, ki is halt.
Jelentősebb családtagok Vécsey Gábor (1733–1795) Vécsey Ferenc (Vécsey Gábor testvére) Vécsey Ágoston (1775–1857) császári és királyi lovassági tábornok, titkos tanácsos, testőrségi parancsnok Vécsey Károly (1803–1849) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike Vécsey Miklós (1749–1829) császári és királyi kamarás, Szabolcs vármegye főispánja, helytartósági tanácsos, a Temesi Kincstári Igazgatóság elnöke Vécsey Szigbert (1739–1820) császári és királyi altábornagy Vécsey Elvira (1906–1990) balett-táncos
Jegyzetek
Források Kempelen Béla: Magyar nemes családok (XI. kötet) A Vécsey-családfa
Kategória:Magyar történelmi családok