A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (rövidítve: NKE) Budapesten, Szolnokon és Baján működő felsőoktatási intézmény, mely a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézményének, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiának az utódja, és annak örökségét kívánja ápolni és továbbvinni. 2011-ben alapították a 2011. évi CXXXII. törvény értelmében, és 2012. január 1-jén indult el működése. Az egyetem létrehozása a második Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi miniszterének, Navracsics Tibornak az elképzelése alapján indult el.Szupersebességgel csinálnak helyet Navracsics egyetemének. Index, 2011. február 25. A kormány tájékoztatása szerint „az intézmény olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket fog képezni, akik az »új generációját adhatják annak a jó államnak«, amelynek kialakításán a kormány megalakulása óta dolgozik”.2012-ben indul a közszolgálati egyetem Index, 2011. február 23.
Az egyetemet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának integrációjával hozták létre. 2017. február 1-jével a bajai Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetét, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetét beolvasztották a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe, így létrejött a Víztudományi Kar (VTK). Az intézménynek jelenleg öt kara van: Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK), Hadtudományi- és Honvédtisztképző Kar (HHK), Rendészettudományi Kar (RTK) és Víztudományi Kar (VTK), Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az állam számára képez honvédtiszteket, rendőrtiszteket, valamint közigazgatási és vízügyi szakembereket, akik a haza szolgálatában végzik munkájukat.
Az NKE fenntartója a Miniszterelnökség.
A HVG 2023-as felsőoktatási rangsora szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a 11. legjobb egyetem Magyarországon.Itt a magyar felsőoktatási intézmények rangsora
Története
Az egyetem elődei között tartja számon az 1808. évi VII. törvénycikkel megalapított Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát, melynek épületébe költözött. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik legrégebbi és legpatinásabb jogelődje a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia. A katonai tisztképzés intézményét 1808-ban alapították, de története az 1790-es évekig nyúlik vissza. A Ludovika név azonban többet jelent, mint egy intézmény, hiszen nemcsak a nemzeti tisztképzéssel, hanem a magyar nemzeti törekvésekkel, valamint az önálló magyar haderő felállításának és korszerűsítésnek igényével is összekapcsolódott a történelem során.
Az intézmény névadója Habsburg–Estei Mária Ludovika osztrák császárné, magyar és cseh királyné volt, aki a koronázási ajándékából ötvenezer forintot ajánlott fel az alapításra. Emellett gróf Buttler János kezdeményezésére a magyar rendek nyolcszázezer forintot adományoztak az akadémia létrehozására. 1830-ban került sor a Pollack Mihály neoklasszicista építész tervezte akadémia épületének alapkőletételére. Az építési munkálatok 1836-ra befejeződtek, a tisztképzés azonban ekkor még nem indulhatott el. Egészen 1872-ig kellett várni, hogy ténylegesen megkezdje működését a katonai akadémia. Ezt az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés tette lehetővé, hiszen a véderőtörvény alapján felállítandó Magyar Királyi Honvédség részére tiszteket kellett biztosítani. 1897-re a Ludovika Akadémia a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával egyenrangú felsőfokú tanintézetté vált, és az ország első felsőoktatási tanintézményei között tartották számon, ahol korszerű ismeretekkel, gyakorlatias képzéssel oktatták és nevelték a leendő tiszteket. Az első világháború után, 1920 szeptemberében újraindulhatott az oktatás az akadémia falai között, de a trianoni tiltások miatt 1927 márciusáig „rejteni” kellett az intézményt.
A Ludovika Akadémia utolsó tisztavatása 1944. november 15-én, Körmenden, a Batthyány-kastély várkertjében és Hajmáskéren volt, majd az intézmény Németországba települt át, működése pedig 1945. április 25-én megszűnt. A második világháborút követően elkezdődött az enyészet időszaka: az épületben található értékeket széthordták, az egykori épületegyüttest különböző célokra használták. A fedett lovardában az Alfa filmszínház üzemelt, a főépületben évtizedeken át az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei működtek. Egy 1994-es kormányhatározat alapján a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását és gyűjteményeit is a Ludovika épületeiben helyezték el, a honvédelmi tárca pedig megkapta a kápolnának és a Hősök Csarnokának a használati jogát; a ludovikások oda csak vendégként jártak.
Hosszú út vezetett odáig, hogy a hányatott sorsú épület 2014-től ismét eredeti funkciójában működjön. 2012. január 1-jén létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola átalakulásával, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar csatlakozásával, az érintett intézmények általános jogutódjaként. A kormány 2012 májusában döntött a Ludovika történelmi épületegyüttesének újjáépítéséről, valamint az Orczy-kert megújításáról. A felújított Ludovika főépületet 2014. március 31-én Orbán Viktor miniszterelnök adta át az egyetemi közösségnek. Ezt követően évről évre folyamatosan bővült a Ludovika Campus, amely a többi között új oktatási és kollégiumi épületekkel, valamint sportlétesítményekkel is gyarapodott, de a campusberuházás során mindig figyelemmel voltak a történeti kert értékeinek megőrzésére.
Az egyetem költözése konfliktusokkal volt terhes, miután az épületben működött a Magyar Természettudományi Múzeum és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola, amelyeket a kormány előzetes egyeztetés nélkül szeretett volna onnan kiköltöztetni.A kormány új egyeteme kitúrja a természettudományi múzeumot. Index, 2011. február 25. A múzeum költöztetése hosszabb időt vesz igénybe, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ugyanakkor demonstrációkkal és tiltakozásokkal érte el, hogy az iskolát diákjaival együtt költöztessék át egy másik épületbe.Ha nem lenne ez az iskola, már nem élne a kishúgom. Index, 2015. április 20.Megmaradhat a Raoul Wallenberg Szakközépiskola Index, 2015. április 23.Megvan, hova költöztetik a Wallenberg szakközépiskolát. Index, 2015. május 5. Az NKE végig azon az állásponton volt, hogy amíg az érintett intézmények sorsa megnyugatóan nem rendeződik, nem hagyják el a Ludovika területét. A Természettudományi Múzeum egy része ma is a Ludovika főépületében kap helyet. Az egyetem beruházását is titkosították, mert az a kormány közlése szerint nemzetbiztonsági adatokat is tartalmaz.Titkosították a Ludovika Campus beruházását is. Index, 2012. augusztus 8.
2011 novemberében választották meg Patyi András egyetemi tanárt, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját az egyetem rektorának,Patyi András lesz a közszolgálati egyetem rektora. Index, 2011. november 22. aki emellett a Nemzeti Választási Iroda elnöki tisztét is betölti.Független az az NVB-elnök, akinek három másik vezetői poszt is belefér? HVG, 2016. szeptember 13. Pozíciójában 2016-ban is megerősítették,Patyi András marad a Közszolgálati Egyetem rektora. HVG, 2016. szeptember 2. majd 2018 júliusában lemondott a rektori pozícióról. Index, 2018. július 4. Patyi András az intézmény első rektoraként kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy az Egyetem jelentős fejlődésen menjen át az első éveiben. Kialakult a képzés-oktatás egységes szerkezete, elindult az intézményben a tudományos élet, egyre bővült és fejlődött az infrastruktúra. Patyi András rektori munkája mellett a Nemzeti Választási Bizottság elnöki posztját is betöltötte, de a két pozíció nem jelentett semmilyen hátrányt az intézmény fejlődésére.
2018. szeptember 1-jétől Koltay András lett az NKE rektora. A köztársasági elnök döntése alapján a rektori megbízatás 2018. szeptember 1-jétől 5 év időtartamra szól. Koltay András 2002-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, amelynek tanszékvezető oktatója volt. Fő kutatási területe a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jog. 2019-ig tagja volt a Médiatanácsnak.
2022. február 1-jétől Deli Gergely lett az egyetem rektora, akinek rektori pályázatát egyhangúlag támogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusa. A vezetői megbízásra irányuló pályázati eljárást január elején írta ki a Miniszterelnökség, miután a rektori tisztséget előzőleg betöltő Koltay Andrást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé választották. A posztra egyedüliként pályázó Deli február 1-től öt évig vezetheti az intézményt. Deli jogász, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság főtanácsadója és a győri Széchenyi István Egyetem professzora.
2015. június 1-jén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtott egy javaslatot, miszerint az év őszétől az NKE-n kívül más felsőoktatási intézmény nem indíthat közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat, valamint ide kerülne át minden államtudományi képzés.Átalakul a közszolgálati egyetem, itt van Lázár javaslata. HVG, 2015. június 2. A felvetést számos jelentős magyar egyetem dékánjának tiltakozása fogadta,Dékáni állásfoglalás. 2015. június 8.Közösen tiltakoznak a dékánok az államtudományi képzés átalakítása ellen. HVG, 2015. június 10. a Magyar Tudományos Akadémia tagjai pedig bojkottálták is az NKE-ben tervezett ülésüket.Bojkottálta az MTA a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. HVG, 2015. június 15. Az NKE közleményben értetlenségének adott hangot, és közölte, hogy nem a meglévő egyetemek helyett, hanem azok mellett kívánja megteremteni a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét.A közszolgálati egyetem szerint ők nem tartanak be a jogászképzésnek. HVG, 2015. június 11. (Ezt a közleményt viszont Lázár János saját maga cáfolta meg a tíz nappal korábban tett javaslatával.)
Az NKE az együttműködés egyetemeként szoros kapcsolatot alakított ki az elmúlt években számos hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel. Igaz ez a magyarországi, jogi képzést folytató intézményekre is, amelyek tevékenységét sohasem kérdőjelezte meg vagy gyengítette, Az NKE többször jelezte, hogy „a széles társadalomtudományi alapokra építő, doktori címmel záródó magyar jogászképzés nemcsak történelmi hagyomány, hanem fontos nemzeti érték a magyar felsőoktatásban, amely megtartása és megerősítése indokolt és szükséges". Az NKE nem az "okleveles jogász" diplomát kiadó és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító Állam- és Jogtudományi Karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét.
2015 júliusában derült ki, hogy a kormány a Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint bruttó harmincmilliárd forintot biztosít a központi költségvetésben.30 milliárd forintot költenek a közszolgálati egyetem campusára. HVG, 2015. július 24. Az NKE Ludovika Campusának fejlesztése egységes és szakmailag is támogatott koncepció alapján valósul meg, ebben a kormányzati támogatásnak kiemelt szerepe van. A sajtóban előszeretettel igyekeznek az NKE–t úgy bemutatni, mint ami kiemelt támogatásokat kap. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jogelőd intézmények ingatlanjaira, műszaki feltételeire olyannyira nem költöttek az elmúlt évtizedekben, hogy azok állapota méltatlanná vált a felsőoktatáshoz; 25 év lemaradását pótolta a Ludovika Campus projekttel az állam. A kormány más intézményeknek is biztosított kiemelt támogatást, kezdve az elhibázott PPP konstrukciók kiváltásától a Pécsi Tudományegyetem támogatásáig. Az elmúlt 20-25 évben kormányoktól függetlenül sok fejlesztés történt a felsőoktatásban, és ebbe a sorba végre be tudott lépni a közigazgatási, katonai és rendészeti képzés is. A Ludovika Campus projekttel megújult egy teljes városrész is.